Előzmény itt.

Egyre kínosabb a helyzet Schmitt Pál doktori disszertációja körül – a heti sajtóhírek szerint a 215 számozott oldalból álló disszertáció több mint 200 oldala plágiumgyanús, és amennyiben ez a tendencia folytatódik, a maradék lassan egy valamire való gimnáziumi házi dolgozathoz is kevés lesz.

(Előzményekről bővebben itt)

Hogy mi a valóság? A Sándor Palotából érdemi cáfolat a plágium vádakra még nem érkezett, a vizsgáló bizottság pedig előzetes ígéretek alapján március 28-án teszi le az asztalra a jelentését. Egy biztos, amennyiben a vádak igaznak bizonyulnak, Schmitt Pált kimozdítani igen nehéz lesz jelenlegi pozíciójából, ha ő nem akar távozni, juttatásai pedig ugyanúgy járnak neki, mintha tisztességben szolgálta volna ki az idejét.

A Medián közvélemény-kutatása alapján

• az emberek 41%-a szerint a köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania,
• 38 százalékuk úgy véli, nem kellene távoznia,

A kormánypárti szavazóknak csak a 13 százaléka szorgalmazná az államfő távozását, de minden más választói csoportban egyértelmű többségben vannak az azt támogatók.

E hónap végén már okosabbak leszünk, de addig is Hoffmann Rózsa apparátusának el kellene gondolkodnia, hogyan lehetne az ügy tanúságait beépíteni a NAT-ba.

Hazafiasságra, demokráciára nevelés:

• az államfő mint példakép, nemzeti ikon.

• Alaptörvényünk szerint egy államfőnek van-e bármilyen joga az aláíráson és a reprezentáción túl? Az elmélet és a gyakorlat összehasonlítása.

• hogyan magyarázza meg, hogy a kormánypárti államfő akkor sem hibázott, ha hibázott, mert személyével kapcsolatban a hiba, mint olyan fogalmilag kizárt?

• mivel indokolja, hogy nehéz gazdasági helyzetben extra juttatások járnak neki (palotaőrség), némi rongyrázós felhanggal?

• vajon egy államfőnek vissza kell adnia a javadalmazásának egy részét, ha kiderül, azt jogalap nélkül vette fel?

• vajon lehet-e saját véleménye egy államfőnek, és az elmondhatja-e?

• egyáltalán, egy köztársasági elnökre vonatkoznak-e olyan jogi normák, mint szerzői jogi védelem, stb.?

• vajon, ha bárki ki meri mondani (még ha testületileg is), hogy a király meztelen, azt érhetik retorziók, kap még valaha állást állami szférában?

• az alábbi alapelvek részletes magyarázata:

• • "az egyenlők között is vannak még egyenlőbbek"
  • "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek"
  • "kivéve a gyevi bírót"
  • "holló a hollónak nem vájja ki a szemét"
  • "a mi kutyánk kölyke".

Erkölcstan:

• kormánypárti államfőnek kell-e példát mutatnia, vagy elég, ha csak a pedagógus nyújt ilyet példás életútjával a diákoknak?

• vajon elvárható-e egy államfőtől, hogy a személyét ért vádakat tételesen cáfolja, vagy elég, ha füle botját sem mozgatja, esetleg csak annyit közöl: „rút ármány”. Illetve rákenheti-e az egészet, mint értelmi szerzőre a liberál-judeo-globalista baloldalra?

• hogyan kell értelmezni a fair play szabályait egyrészről az oktatás területén, másrészről a politikai tisztségviselők esetében?

• szabad-e puskázni, másolni, plagizálni az oktatás bármely szintjén? És ha elkapnak, lehet-e szabad kártyát felhasználni? És ha igen, kinek?

• hívhatjuk-e a barátainkat, alárendeltjeinket, velünk bármi módon függelmi viszonyban lévőket bíráskodni, elfogulatlan véleményt közölni?

• és úgy általában, mi a teendő, ha más tollával akarunk ékeskedni, de úgy járunk, mint a mesebeli veréb?

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.