2012.03.08. 12:28
Hullanak a pávatollak
Egyre kínosabb a helyzet Schmitt Pál doktori disszertációja körül – a heti sajtóhírek szerint a 215 számozott oldalból álló disszertáció több mint 200 oldala plágiumgyanús, és amennyiben ez a tendencia folytatódik, a maradék lassan egy valamire való gimnáziumi házi dolgozathoz is kevés lesz.
(Előzményekről bővebben itt)
Hogy mi a valóság? A Sándor Palotából érdemi cáfolat a plágium vádakra még nem érkezett, a vizsgáló bizottság pedig előzetes ígéretek alapján március 28-án teszi le az asztalra a jelentését. Egy biztos, amennyiben a vádak igaznak bizonyulnak, Schmitt Pált kimozdítani igen nehéz lesz jelenlegi pozíciójából, ha ő nem akar távozni, juttatásai pedig ugyanúgy járnak neki, mintha tisztességben szolgálta volna ki az idejét.
A Medián közvélemény-kutatása alapján
- az emberek 41%-a szerint a köztársasági elnöknek a doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú miatt le kellene mondania,
- 38 százalékuk úgy véli, nem kellene távoznia,
A kormánypárti szavazóknak csak a 13 százaléka szorgalmazná az államfő távozását, de minden más választói csoportban egyértelmű többségben vannak az azt támogatók.
E hónap végén már okosabbak leszünk, de addig is Hoffmann Rózsa apparátusának el kellene gondolkodnia, hogyan lehetne az ügy tanúságait beépíteni a NAT-ba.
Hazafiasságra, demokráciára nevelés:
- az államfő mint példakép, nemzeti ikon.
- Alaptörvényünk szerint egy államfőnek van-e bármilyen joga az aláíráson és a reprezentáción túl? Az elmélet és a gyakorlat összehasonlítása.
- hogyan magyarázza meg, hogy a kormánypárti államfő akkor sem hibázott, ha hibázott, mert személyével kapcsolatban a hiba, mint olyan fogalmilag kizárt?
- mivel indokolja, hogy nehéz gazdasági helyzetben extra juttatások járnak neki (palotaőrség), némi rongyrázós felhanggal?
- vajon egy államfőnek vissza kell adnia a javadalmazásának egy részét, ha kiderül, azt jogalap nélkül vette fel?
- vajon lehet-e saját véleménye egy államfőnek, és az elmondhatja-e?
- egyáltalán, egy köztársasági elnökre vonatkoznak-e olyan jogi normák, mint szerzői jogi védelem, stb.?
- vajon, ha bárki ki meri mondani (még ha testületileg is), hogy a király meztelen, azt érhetik retorziók, kap még valaha állást állami szférában?
- az alábbi alapelvek részletes magyarázata:
-
- "az egyenlők között is vannak még egyenlőbbek"
- "amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek"
- "kivéve a gyevi bírót"
- "holló a hollónak nem vájja ki a szemét"
- "a mi kutyánk kölyke".
- kormánypárti államfőnek kell-e példát mutatnia, vagy elég, ha csak a pedagógus nyújt ilyet példás életútjával a diákoknak?
- vajon elvárható-e egy államfőtől, hogy a személyét ért vádakat tételesen cáfolja, vagy elég, ha füle botját sem mozgatja, esetleg csak annyit közöl: „rút ármány”. Illetve rákenheti-e az egészet, mint értelmi szerzőre a liberál-judeo-globalista baloldalra?
- hogyan kell értelmezni a fair play szabályait egyrészről az oktatás területén, másrészről a politikai tisztségviselők esetében?
- szabad-e puskázni, másolni, plagizálni az oktatás bármely szintjén? És ha elkapnak, lehet-e szabad kártyát felhasználni? És ha igen, kinek?
- hívhatjuk-e a barátainkat, alárendeltjeinket, velünk bármi módon függelmi viszonyban lévőket bíráskodni, elfogulatlan véleményt közölni?
- és úgy általában, mi a teendő, ha más tollával akarunk ékeskedni, de úgy járunk, mint a mesebeli veréb?
Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
2 komment
Címkék: plágium etika fair play hazafiság demokráciára nevelés Schmitt Pál Jupiter veréb és páva
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.