morgás joga 6.jpg„Hogyan lehet megkülönböztetni a lovat és a tehenet? Onnan, hogy a egymás mellé állítod őket, és ami a tehén mellett van, az a ló …”

 

Valaki már megint komolyan vett egy régi viccet, felfedezte benne az üzleti lehetőséget, aztán megszületett az ideológia is hozzá. No nem teheneket reklámozunk most így, kecske-idényben, hanem lovat álmodunk minden kisiskolás mellé. Most, a válság mélyén, a megszorítások vérzivataros időszakában.

A Kincsem Program nem nagyobb célt tűz ki egytől tízes skálán tízes prioritással, mint a kisiskolások és a lovak barátságának élethossziglani megalapozását. Hogy tovább fokozza a fontosságot, nemcsak a lovaskultúra (illetve a leendő lovaskultúra-fogyasztó termelése) a cél, nemcsak a lovaglás mint gyakorlati oktatás, hanem   „a magyar hagyományokat ismertető, tenyésztési, származási, etológiai, anatómiai, élettani, tartási, takarmányozási, gondozási, ápolási ismereteket tartalmazó elméleti képzés” is. Mindez a 2012/13-as tanévtől kezdve.

 

Ifj. Vastagh György Kincsem.jpgKérdéseim:

 

-          a gyerek megy a lóhoz, vagy a ló a gyerekhez? melyik az olcsóbb a szülők (iskola, önkormányzat, adófizetők, stb.) számára, a ló becsekkolása a lakótelepi iskolaudvarba, vagy az osztály elbuszoztatása a lovardába? A gyakorló szülők tudják, a negyedik osztályos kötelező 10 alkalmas úszni tanulás sokezer forintba fájhat, ha az iskolától messze van az uszoda, ebből kiindulva, ez sem lesz olcsóbb. Ráadásul a lovardák az uszodával ellentétben ritkán vannak a város közepén.

 

-          ki fizeti a lovagláshoz szükséges eszközöket? lehet majd bérelni, mint a sífelszerelést?

 

-          a program minősített lovardákat kíván támogatni – ki minősít, mennyiért és mik lesznek a működési feltételek? Hány lovász/gyerek? És hány ló/gyerek? Egy ül a lovon, huszonöt meg nézi? És honnan lesz szükséges mennyiségű erős idegzetű, mindent kibíró ló? A tanárok között szállóige, hogy egyszer minden óráról kicsöngetnek, de vajon ezzel a lovak is tisztában lesznek?

 

-          ki írja meg a tanításhoz szükséges tankönyvet és az mennyibe kerül és mennyire lesz használható? Ki mondja majd meg, hogy egy harmadikos gyereket vajon milyen szintű lótenyésztési ismertekkel, anatómiával, takarmányozástannal érdemes traktálni? És mikor kerül bele a hátrafele íjazás? És a nyereg alatt puhítás?

 

-          ki fogja tanítani az etológiát, anatómiát, élettant, takarmányozást, lóápolást, nem is beszélve a magyar hagyományokról? van ma hazánkban olyan képzés, amely ilyen komplex, szakszerűen átadható tudást ad? Vagy erre is elegendő lesz 60 órás képzés bármelyik pedagógusnak, mint az etika tanításához?

 

-          milyen árakat határoznak meg majd a lovardák a hirtelen ölükbe hullott kényszer-fogyasztóknak?

 

-          mi lesz akkor, ha valaki kitalálja, úgy biztos olcsóbb, és tartsanak saját lovat az iskolák? honnan lesz rá pénz? ki fizeti a takarmányozást, állatorvost, takarítást, téli-nyári elhelyezést? Ki gondozza majd a tanítási szünetekben az állatokat, iskolaidőszakban hogyan ússzák meg a gyerekek kényeztetését? A mi középiskolánkban az igazgató két hatalmas akváriumot próbált tartósan üzemelni – egy ici-pici hal élte túl a diákok kedveskedő főt tojás és mackósajt adományait.

 

tornyai jános bús magyar sors 1910 kicsi.jpg -          Hogyan vélekednek majd minderről az állatvédők? Hány gyerek/órától számít állatkínzásnak a lovaglás? Kinek fog a leghamarabb eszébe jutni Tornyai János festménye, a Bús magyar sors?

 

-          Ki fizeti a veszélyes üzemből fakadó biztosítást, hiszen bárhogy is közelítjük meg a lovat, elől harap, hátul rúg, középen ráz, a fékműve meg meglehetősen bizonytalan? Ki győzi majd meg a lófóbiás szülőket, hogy nem is igaz az a sok lovasbaleset, amiről olvastak-hallottak, és ha mégis igaz egy is, az ő gyerekükkel ilyen tuti nem történhet meg?

 

-          Vajon kiszámolta bárki is, hogy a lovaskultúra tantárgynak iskolánként egy-egy évfolyamra bevezetése ténylegesen mennyibe kerülne? És tényleg, erre van a legnagyobb szükség ma Magyarországon a közoktatásban, amikor még a WC papírt is a gyerekek viszik be az iskolába, a tantermeket pedig a szülők festik ki?

 

A legnagyobb kérdés az, valójában ki profitál mindebből? Ha figyelmesen elolvassuk a Kincsem Programot, a válasz is megérkezik … (tipp: több fajta ló tenyésztése és bemutatása élénkíti a piacot)

 

És végül, de nem utolsó sorban a Kincsem Program kidolgozói szerint „napjainkban az emberek többsége mesterséges környezetben él, ami már olyan fokú elszakadást jelent a természetes környezettől, hogy a gyermekek között nem ritka, aki még nem is látott lovat, holott Magyarországon a lovak felnevelésének és tenyésztésének évezredes hagyományai vannak.”  

 

Puli kicsi.jpg

 

 

Várjuk, hasonló gondolatmenet után mikor kerül bele a NAT-ba a puli-nevelés, a mangalica-tenyésztés, az ürgeöntés és a szalonka-vadászat, mint ősi magyar hagyomány. 

 

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr384169555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zengazének 2012.02.22. 17:18:33

Biztos vagyok benne, hogy lesz hozzá pénz, paripa: adja a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Oktatási Államtitkárság meszervezi, a pedagógusok megkapják a lovakat - legfeljebb az "újjáalakításra" tekintettel - részletekben. Ehhez meg már hozzá szokhattak.
süti beállítások módosítása