Újra terítéken a nyelvoktatás - a legújabb verziót "A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig Fehér könyv 2012 – 2018" címmel tette közzé az EMMI Oktatásért  Felelős Államtitkárság. Kérdés, a készítőket senki sem tájékoztattak a január elsejei államosításról, illetve a tankerületek mint olyanok létezéséről? Első olvasatra úgy tűnik ...

A célok

Tény, a mai nyelvoktatás szintje valahol a béka feneke alatt leledzik - tisztelet a kivételnek. Mert az, hogy akár négy-öt év nyelvtanulás után a diák a középiskolában újra az alapoktól kezdi el ugyanazt a nyelvet, nem biztos, hogy őt minősíti, inkább a régebbi tanárairól és egykori iskolájának vezetéséről állít ki szegénységi bizonyítványt. Ezt azonban csak akkor lehet megváltoztatni, ha szemléletet váltanak a tanárok is és rájönnek, a gyerekek sem egyféleképpen tanulnak nyelvet - van, amelyik minden szót és nyelvtani fordulatot átvesz "kritika nélkül", míg másoknak igenis el kell magyarázni a nyelvtani szerkezeteket, le kell rajzolni az igeidőket hogy megértsék, miben is tér el az angol vagy épp a német ember nyelvtani logikája a magyarokétól. Persze a rendszer további elengedhetetlen része az ellenőrzés is, amely biztosítja, hogy a tanárok nem parttalanul, hanem valamiféle rendszer alapján és számonkérhetően végezzék a munkájukat.

Hogy ne keveredjünk bele a régi alap-közép-felső és az új A-B-C-1-2 hálójába, a javaslat leszögezi, mi mit is jelent a jövőben (ezeket a szinteket a tankönyvekben is fel kell tüntetni majd):

"A nyelvvizsgaszintek megnevezésének megváltoztatása időszerű, a kettős megnevezést már a bevezetéskor is csak átmenetinek szánták. El kell hagyni az „alapközép-, felsőfok” terminológiát a nyelvtudás szintjének meghatározásában (a nyelvvizsga dokumentumokban), és a KER rendszer szerinti, a magyar szükségletek szempontjából szükséges négy szintet kell bevezetni: A2 szint (=alapszint), B1 szint (=küszöbszint), B2 szint (=középszint), C1 szint (=haladó szint)"

A cél most is nemes: "az állami finanszírozásban megvalósuló közoktatás biztosítsa a lehetőséget két idegen nyelv – a szakiskolák esetében egy idegen nyelv – elsajátítására, a felsőoktatás pedig szaknyelvi képzést adjon", az oda vezető útban azonban van egy-két olyan kanyar, amely kétségessé teszi, hogy az tényleg meg is valósuljon.

"Az idegennyelv-tudás megszerzésének elsődleges terepe a közoktatás, míg a felsőoktatásban az idegennyelv-oktatás alapvető célja a szaknyelvi ismeretek megszerzésének biztosítása. Az általános- és középiskolában zajló nyelvi képzésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy két használható, dokumentummal igazolható idegennyelvtudás megszerzését tegye lehetővé. Erre épít a felsőoktatás a szaknyelvi ismeretek biztosításával.
Fontos a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése; a diákok a tanóra keretein kívül is találkozzanak az idegen nyelvvel (nyelvi verseny, színjátszó szakkör, csereprogramok, nyári táborok révén), amelyek alkalmával a diákok szabadabban, életszerűbb szituációkban fejleszthetik nyelvtudásukat."

A nyelvvizsgapapír mint bizonyíték a nyelvoktatásra még elfogadható is, ám az, hogy a nyelvtanulást támogató környezet megfelelő mértékű finanszírozását az állam nem fogja magára vállalni (lásd például a felsőoktatásból kivont milliárdokat), az már előre látható - ha tehát egy szülő azt szeretné, ne csak az iskolapadban találkozzon gyermeke a nyelvvel, garantáltan fizetheti a barátságos nyári táborokat, csereprogramokat meg színjátszó szakkörök költségét. Mint ahogy ez eddig, a kormányzat által oly elítélt önkormányzati rendszerben is történt.

Óvoda

Az óvodai nyelvoktatásra túl sok szót nem érdemes vesztegetni - egyes gyermekek esetében hasznos lehet, míg mások, saját fejlődési ütemüket követve örülnek, ha beszélni megtanulnak rendesen, mire hat évesek lesznek. Lehet tanítani nyelveket, de ha az általános iskola nem fogja figyelembe venni, hol is tart a frissen beiskolázott tanuló tudása, hát elölről kezdi az egészet akár annak az árán is, hogy a kisdiák végigunatkozza (és rendetlenkedi) az első hónapokat. Természetesen más a helyzet a nemzetiségi óvodákkal, ott a következő szint a nemzetiségi általános iskola, amely hatékonyan tudja hasznosítani a már elsajátított ismereteket.

Az állam nem kívánja finanszírozni az óvodai nyelvoktatást - tehát a szülőre van bízva, hisz-e a korai nyelvoktatás szükségében vagy sem, és ha igen, hajlandó-e annak költségét kifizetni.

Általános iskola

Az általános iskolai nyelvoktatással már komoly problémák vannak - ezek orvoslására a nyelvoktatás továbbra is a 4. évfolyamtól kötelező, az első idegen nyelv pedig az angol és a német lehet, a második idegen nyelv pedig 7. osztálytól része a tantervnek. A csavar azonban itt is van: az iskolák számára kötelező a második nyelv biztosítása, a gyereknek viszont nem kötelező tanulnia, praktikusan a szolgáltatás igénybe vételéről a gyermek és szülő hatékonyan lebeszélhető.

A német nyelv erősen ajánlott, angolul mindenkinek tudnia kell, de másodikként javasolt valamely neolatin nyelv, az orosz, a határ menti településeken a szomszéd ország nyelve, de szóba jöhet a kínai, a japán, az arab is. A folytathatóság fontos szempont, azaz az, hogy a tanuló az elkezdett nyelvet a középiskolában folytathassa - tehát elviekben a tankerületi igazgatók kutya kötelessége, hogy legalább járási szinten összehangolják a különböző szintek nyelvoktatását (erről azonban javaslat nem szól, sőt, az olyan szó mint "tankerület" vagy "járás" sem szerepel a dokumentumban). Mert mi van, ha két évet tanul a gyerek arabul, aztán soha többet olyan iskolát nem lát, ahol arab tanár van? Nagyszerűen eltöltött két évet olyan nyelvre, amely a köznevelés egyik zsákutcájának jelképévé válik, mert használni, azt egészen biztosan nem fogja tudni.

Ösztönzést kapnak azok az iskolák, amelyek valamely ritkábban oktatott nyelvet indítják második idegen nyelvként - a minisztérium mintha nem venne tudomást arról, hogy az iskolák azt csinálnak, amit az állam, azaz a tankerületi vezető - meg bárki, aki nála feljebb van a szamárlétrán - mond nekik, ráadásul szeptembertől úgy sakkoznak majd a pedagógusokkal, ahogy akarnak. Az, hogy az iskola megkapja-e a frissen kitalált „Nyelvi Sokszínűségért Díj”-at, csak azon múlik, a tankerület valamilyen egzotikus nyelvszakos tanárt hol alkalmaz, a többi más csak porhintés ...

Az első idegen nyelv  a javaslatban az bekezdésben kettő lehet, az angol és a német (8. oldal), későbbiekben  pár bekezdéssel arrébb felzárkózik harmadiknak a francia is (9. oldal), 

A Fehér könyv továbbra sem tud leszakadni arról a gumicsontról, miszerint az angol elhülyíti a gyerekeket és amennyiben ezt a nyelvet tanulják elsőre, későbbiekben nem fognak megbirkózni a komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelvekkel. A vita már korábban fellángolt (részletesen lásd itt), de úgy néz ki, azóta már az oktatási tárca is lejjebb szállt a fellegekből, és valójában az sem árt, ha a politikusok figyelembe vesznek olyat, mint a szülők rendelkezési joga, stb.:

"Nyelvpedagógiai szempontból javasolt, hogy a tanuló komplexebb nyelvtani struktúrával rendelkező német nyelvvel találkozzék először, ne az angollal. Ezt a javaslatot az indokolja, hogy ha az angol az első tanult idegen nyelv, utána a második, komplexebb nyelvtani struktúrájú nyelv tanulása gyakran nehézségeket okoz, és a tanulók sokszor elvesztik motivációjukat az újabb idegen nyelv tanulására, míg ha a sorrend fordított, az első nyelv elsajátítása sikeresebb, és ez a sikerélmény az angol tanulását is támogatja. Kutatások igazolják ezt az állítást.

A közoktatásban jelenleg dolgozó nyelvtanárok létszáma (kimutatást ld. lejjebb) nem teszi lehetővé, hogy a másodikként választható idegen nyelv teljes választékát biztosítani tudja minden iskola. A helyzet azonban hosszú távon változni fog a tanárképzés új szabályozása következtében: két szakon végzett, jól képzett pedagógusok fognak megjelenni a közoktatásban, ezáltal nagyobb nyelvi kínálat biztosítására lesz lehetőség. Addig azonban a nyelvtanítás különböző fázisainak egymásra épülése érdekében korlátozott nyelvi kínálattal kell számolnunk."

A szülők megnyugodhatnak - amíg drasztikusan meg nem változtatja a kormány a nyelvtanárok képzését (azaz nem csökkenti le az angoltanár kibocsátást évi 5 főre), addig van remény, hogy nem kényszerítik mindenáron rá a gyerekekre a németet vagy a franciát csak azért, mert annak tanulásával tuti többet fognak szenvedni. 

Amíg általános iskolai szinten 4.690 angol mellett 2.715 német és 46 francia tanár van, addig nem kell aggódni, hogy a gyermekeknek és szüleiknek nem marad választási lehetőségük az angol nyelv.

A Fehér könyv felsorolja a problémákat is: a folytonosság és az átmenet gyakran nem biztosított intézményváltás, tanárváltás, illetve a képzési formák, tagozatok közötti váltás esetén - kérdés, a tankerületi rendszer ezeket a hiányosságokat egy csapásra meg tudja-e majd oldani. Ha az egységesítés a cél, a jó nyelvoktatást biztosító iskolák lezüllesztése jó kezdet lehet, a rosszak javítása egy kicsit munkaigényesebb. Mindenesetre a javaslat e témát nem részletezi, márcsak azon okból sem, hogy a Fehér könyvben a tankerületek mint olyan nem létezik.

Az első három osztályban továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése, ám csak úgy, ha az iskola biztosítja a szükséges feltételeket külön erre a célra kért állami finanszírozás nélkül is. A Fehér könyv maga is bevallja, ennek elsősorban gazdasági okai vannak, tekintettel a tanítóképzés, illetve a nyelvtanárok 1.-3. évfolyamon való alkalmazásának többletköltségeire. Kérdés, ha az államilag finanszírozott iskola nem finanszírozza a nyelvoktatást, akkor ki finanszírozza azt? A szülők? Vagy a köznevelésre méltatlannak bizonyult önkormányzatok? És hol van itt az egységes országos színvonal????

A kétévenként szintfelmérő és kötelezően elérendő nyelvi kompetenciák elérése mint követelmény igen jó elképzelés; ha következetesen meg is valósítják, akkor a szülők is biztosak lehetnek benne, a kutyaütő nyelvtanárokat előbb-utóbb kidobja magából a rendszer - hacsak nem bizonyítják be a rossz eredményeket felmutató pedagógusok, hogy alapvetően a gyerekek a buták és ily módon taníthatatlanok. Az is kérdés, mit szólnak majd a nyelvtanárok ahhoz, hogy nem választhatják meg egyedül, milyen tankönyvből tanítanak és ezáltal szakmai önállóságuk is örökre eltűnik a rendszerben.

Az megint csak maszatolás, hogy a felmérőkön jól teljesítő gyerekek akár díjat is kaphatnak az iskola lehetőségeinek függvényében. Hát nem arról papol a köznevelési törvény meg az egész államosítás, hogy minden iskolának egységes színvonalat meg lehetőségeket? Vajon honnan lesz egyik iskolának többletforrása jutalmakra, és a másik meg miért nem fog tudni majd ilyenre költeni?

Középiskola

A középiskolák esetében megint elérkeztünk az "egységes színvonalat mindenkinek" jelszó hátbatámadásához: 

"A szabályozás értelmében a gimnáziumban és a szakközépiskolában két nyelv, a szakiskolában pedig egy nyelv tanítására van lehetőség. Az óraszámok változóak a fenntartó lehetőségei és a helyi tanterv szerint.
A jelenlegi szabályozás szerinti kétszintű érettségi az idegen nyelvek esetében közép és emelt szinten a négy nyelvi készséget méri, és a nemzetközileg elfogadott Közös Európai Referenciakeret (KER) követelményeire épül. Az emelt szintű idegen nyelvi érettségi államilag elismert nyelvvizsgának számít: 60%-os eredmény felett B2, 40-59% között pedig B1 komplex (korábban C típusú) nyelvvizsgával egyenértékű. Az új (nyelvi) érettségi vizsga szabályozásáról a nemzeti köznevelésről szóló törvény érettségi vizsgával kapcsolatos végrehajtási utasítása fog rendelkezni."

Már megint ott tartunk, hogy a fenntartó lehetőségei szerint ... Ez nem egységes az állami oktatás keretein belül?

Tehát, amíg az új érettségi vizsgával kapcsolatos végrehajtási utasítás mást nem mond, ha intenzíven tanul a diák nyelvet a középiskolában (tehát nyelvtagozatos), akkor van esélye a középfokú nyelvvizsgára ("középszint", B2) az érettségi letételekor, ha nem, akkor csak alapfokot ("küszöbszintet") tud szerezni (B1) normál körülmények között.

És mi lesz a felsőoktatási intézménybe beugrás feltétele? Középfokú nyelvvizsga (B2). Épp ideje lenne a kormány részéről egy tájékoztatás, miszerint jobb, ha a szülők felkészülnek rá, csak akkor juthat be gyermekük egyetemre, főiskolára, ha vagy nyelvtagozatra járnak, vagy különösen elhivatott pedagógusuk van és tagozat nélkül is fel tudja készíteni őt az emelt szintű érettségire vagy jobb, ha már most el kezdik járatni gyermeküket külön nyelvvizsga előkészítő tanfolyamra. Mert ez ugyebár az a B2 szint, ami - emelt szintű idegen nyelvi képzés kivételével - nem követelmény sem első, sem második nyelv esetében.

"Cél: Az érettségi kimeneti követelményekhez igazodva megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a tanulók a 12. évfolyam végéig eljussanak az első idegen nyelvből minimum a B1 szintre, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre, emelt szintű idegen nyelvi képzés esetén 1. idegen nyelvből a B2-C1, 2. idegen nyelvből a B1-B2 szintre, az új NAT előírásainak megfelelően."

Ennek ugyan ellentmond a javaslat összegzése (38. oldal),  mely szerint "az első nyelvből, amelyet 9 évig tanul, speciális nyelvi érettségi vizsgát tesz a tanuló, amely B2 államilag elismert komplex nyelvvizsgával egyenértékű, ez a vizsga a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének egyik feltétele lesz" - így ezt az ellentmondást jobb, ha előbb vagy utóbb feloldják az illetékesek.

A Fehér könyv ugyan szól arról, hogy lesz majd egy speciális nyelvi érettségi, amely nyelvvizsgával egyenértékű, és amely már a 2013-14-es tanévben már elérhető lesz, erről azonban még semmit sem tudni, a kormányrendelet még nem készült el, pedig az óra ketyeg, a vizsgára felkészülés pedig komoly erőbedobást - és nem utolsó sorban legalább a követelményrendszer alapos ismeretét követeli mind a tanároktól, mind a diákoktól. 

A javaslat készítői elismerik, az idegen nyelvi környezetben eltöltött idő komoly előrelépést jelent a diákok nyelvtudásának fejlődésében, így javasolják a nyári intenzív nyelvtanfolyamokat, civilizációs, nyelvi fejlesztést biztosító képzéseket, nyári táborok szervezését a tanulmányi évek vége felé, 10. és 11. évfolyam végeztével, ám szerintük ezek forrása leginkább az iskolák által gründolt uniós források lesznek.  Azoknak az iskoláknak, amelyek felett az állam ugyebár átvette a hatalmat, ahogy az uniós pályázatok felett is - és már megint oda lyukadtunk ki, hogy a Fehér könyv nem vesz tudomást olyan elhanyagolható változásról, mint a tankerületek meg az államosítás.

A szakközépiskolákban még rosszabb a helyzet:

"Cél: megteremteni annak az intézményes lehetőségét, hogy a tanulók eljussanak az első idegen nyelvből a B1, a második idegen nyelvből pedig az A2 szintre. A tanulók az általános nyelvoktatáson túl kapjanak lehetőséget a szaknyelvvel való megismerkedésre."

A Fehér könyv egy árva kukkot sem szól arról, hogyan kívánják megoldani, hogy a szakközépiskolából bárki is valaha eljusson a felsőoktatásba, különös tekintettel a nyelvvizsga mint előírt beugró követelményre. A válasz: vagy eszükbe sem jutott, hogy egy szakközépiskolás tovább akar tanulni, vagy alapjában véve nem kívánatos, hogy továbbtanuljanak.

A szakiskolák esetében eleve lemond a kormányzat a diákokról:

"Cél: Az általános iskolában megszerzett A2 szintű nyelvtudás szinten tartása, lehetőség szerint fejlesztése, alapvető szaknyelvi ismeretek megszerzése egy idegen nyelvből. (...)

A nyelvtanulás főleg az erősen leszűkített időkeretű tantermi képzés feladata, így két nyelv tanítására nincs lehetőség. Az idegen nyelvtudás egyrészt a mobilitást (kommunikációs készségek), másrészt a minél jobb munkavégzést (használati útmutatók, anyagleírások, technikai leírások megértése, stb.) szolgálja."

Ez az a szint, ami egészen biztos még arra sem lesz elég, hogy egy idegen nyelvű használati utasítást vagy technológiai leírást értelmezni tudjanak - míg testnevelés órájuk lesz heti 5, idegen nyelvre maximum heti 1-3 (?) fog jutni. Pedig valljuk be, nincs annál rosszabb, mint egy, a korral haladni nem tudó, az új technológiák, trendek megismerésére képtelen, az interneten tájékozódásképtelen kőműves, szobafestő, kertépítő vagy bármi más, szakiskolai végzettségű munkavállaló. Ráadásul a Fehér könyv állatorvosi lovat gyárt a nyelvoktatásból, megteremtve az intézményesített egymásra mutogatás lehetőségét:

"A szakiskolai nyelvoktatás az általános idegen nyelvi készség fejlesztését és a szaknyelv elsajátítását is szolgálja, ezért a heti három óra részben a közismereti órák keretében, részben a szakmai elméleti órák keretében jelentkezik (mint pl. Németországban). Mivel a szakképzés szakmai elemeit a Nemzetgazdasági Minisztérium felügyeli, a tantermi, közismereti tárgyakért pedig az Emberi Erőforrások Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága felelős, ezért a szakiskolai idegen nyelvoktatás mindkét intézmény felelősségi körébe beletartozik."

Kéttannyelvű képzés

A kéttannyelvű képzés esetében az általános iskolákat az illetékesek drágának minősítették (ez igaz is), így alapvető követelményként előírják, hogy csak azok a 8 osztályos általános iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók legalább 60 %-a 5. osztályban A2, 8. osztályban B1 szintű nyelvtudással rendelkezik.

A középiskolák között a kéttannyelvű képzés maga az elitképzés:

"Jelenleg az országban 6 nyelven folyik két tanítási nyelvű képzés: angol, francia, német, olasz, spanyol, orosz nyelveken.
Ez a képzési forma, mivel óraszámban és a tanítás tartalmában (min. 3 szaktárgy célnyelven való tanítása) is biztosítja az idegen nyelv alapos elsajátításához szükséges feltételeket, jelentős eredményeket tud felmutatni, de a képzéshez való hozzáférés csak a diákok szűk rétege számára biztosított.
A 2010/2011-es tanév érettségi adatai szerint a tanulók 80%-a ért el emelt szintű nyelvi érettségin jeles eredményt. A végzős osztályok tanulói átlagosan 20-30 %-kal több emelt szintű érettségi vizsgát tesznek, mint nem kétnyelvű osztályba járó társaik.
Gimnáziumban a végzős tanulók többsége a célnyelvből C1 szintű, a tanult második idegen nyelvből B2 szintű (komplex) nyelvvizsgát szerez.
A végzős osztályok tantárgyi érettségivizsga-átlagai emelt és középszinten egyaránt 10-20 %-kal meghaladják nem kétnyelvű osztályba járó társaikét.
Az országos kompetenciaméréseken a tanulók szignifikánsan jobb eredményeket érnek el nem kétnyelvű osztályba járó társaiknál."

Az eredmények láthatóan magukért beszélnek, a hozzáférhetőség pedig nem protekció és vagyon felmutatásának, hanem a központi felvételi kiemelkedő színvonalú teljesítésének köszönhető.

A 2011/2012-es tanévre vonatkozó adatok szerint a középiskolai két tanítási nyelvű (nem nemzetiségi) oktatásban részt vevő tanulók száma: 14 832 fő, ez 949.248.000 Ft kiadást jelent éves szinten, ráadásul a magyar költségvetési támogatáson túl jelentős külföldi anyagi támogatást kapnak ezek az iskolák (anyanyelvi vendégtanárok küldése, bérükhöz való hozzájárulás, szakmai továbbképzések szervezése, külföldi tanulmányutak biztosítása, taneszközökhöz való hozzájárulás), a támogatást pedig nemzetközi szerződések szabályozzák.

Épp a nemzetközi szerződések miatt nem tudja megszüntetni a kéttannyelvű képzést a kormányzat - így más úton próbálkozik korlátozni a számukat. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 136. §-a szerint csak azok az iskolák folytathatják majd a két tanítási nyelvű oktatási tevékenységet, amelyek teljesítik azt a feltételt, hogy három egymást követő tanév átlagában a tanulók 90 %-a a befejező évfolyam végére B2 szintű nyelvtudással rendelkezik..

A másik korlát még nincs jogszabályba foglalva, tervezete azonban már közkézen forog, erősen elgondolkodtatva bárkit is, aki hisz abban, a XXI. század elején Európánban igenis van létjogosultsága a kéttannyelvű intézményeknek. Külön vita zajlik akörül, miért nem lehet történelmet tanítani idegen nyelven (ha már a magyart nem, akkor legalább az egyetemes történelmet) és vajon miért gondolták úgy a tervezet készítői, hogy a matematika és az informatika sem alkalmas idegen nyelven tanításra, ellenben a kémia igen. Valójában a kormányzat az idegen nyelven oktatható tantárgyak meghatározásával akarja leszűkíteni (illetve akár teljesen megszüntetni) az ilyen típusú oktatási intézmények körét. Hogyan? Nagyon egyszerűen: előírják, hogy legalább 5 tárgyat kell célnyelven tanítani, de a NAT szerinti évenkénti tantárgystruktúra alapján mondjuk ez akár két tanévben sem jön össze, hiszen nem minden évben tanítanak kémiát, biológiát, földrajzot a középiskolák, miközben épp a folyamatos tantárgyakat (matematika, történelem) akarja a tárca kiemelni a rendszerből.

Azon pedig már végképp el lehet vitatkozni, vajon miért káros a világtörténelem oktatása mondjuk franciául, és azt sem tudni, ha külföldre kerül egy gyerek mondjuk csereprogram keretében, hogyan fogja elmagyarázni bárkinek is például hazánk és Trianon kapcsolatát, ha nem ismeri az ehhez kapcsolódó alapvető szakkifejezéseket idegen nyelven. Bár valljuk be, a gravitáció és az urbanizáció területén nem lesznek ilyen problémái.

NYEK

A nyelvtanítás sikertörténeteként is kezelhető a NYEK-es képzés, azaz a nulladik évfolyamos nyelvi előkészítő osztályok indítása akár gimnáziumokban, akár szakközépiskolákban (hiszen enélkül még riasztóbbak lennének a számok). A Fehér könyv ebben az esetben is korrekten kiszámolja, milyen sokba is kerül ez a képzés, így teljesen jogos, hogy cserébe megfelelő színvonalat várnak el. 

Amennyiben az emelt szintű érettségit tett diákok megoszlását nézzük, 2008/2009-es tanévben a gimnáziumokban a NYEK-esek majd háromszor annyian voltak, míg a szakközépiskolákban ez a szám majd tizennégyszeres, de arányuk még így is jelentősen elmarad attól, hogy minden NYEK-es emelt szintű érettségit tegyen. A szigorítás tehát indokolt, más kérdés azonban az, hogy épp a dokumentum írja le, hogy sok esetben az anyagi feltételek hiánya okozta a nem kívánt kimenetet:

"A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 137. §-a szerint azokban a középiskolákban folytatható a NYEK, amelyek három egymást követő tanév átlagában teljesítik azt a feltételt, hogy a képzés indítását követő harmadik tanév végéig 1. idegen nyelvből a tanulók legalább 60 %-a B2 szintű nyelvtudással, 2. idegen nyelvből pedig a tanulmányok befejezéséig a tanulók legalább 50 %-a B2 szintű nyelvtudással rendelkezik."

Kérdés, ha jövőben ezt a képzési típust is az állam finanszírozza, lesz-e egyáltalán olyan - immáron állami - intézmény, amely képes lesz megfelelni a követelményeknek, ha nem kapja meg hozzá a szükséges forrásokat.

"A kitűzött célokat elsősorban a jelenleg is rendelkezésre álló források felelős és átgondolt felhasználásával, a jó gyakorlatok megtartásával kívánjuk elérni annak érdekében, hogy az államilag finanszírozott nyelvtanítás az oktatás minden szintjén átlátható, ésszerű és hatékony legyen."

Egyszerűbben: ami eddig volt pénz, az legyen elég a későbbiekben is, többet erre egy fillérrel sem kíván áldozni a kormány, bármily nemes is a cél.

Felsőoktatás

A felsőoktatás esetében a középiskolai alapokra akar építeni a nyelvtanítás:

"Cél: Megteremteni annak intézményes lehetőségét, hogy a diákok a közoktatásban szerzett nyelvi ismereteikre építve - amennyiben a képzés indokolja - egy vagy két nyelvből szaknyelvi ismereteket szerezzenek."

A javaslat részletezi a jelenlegi problémákat (például a diákok 30%-a nyelvvizsga-papír hiányában nem tudja átvenni a diplomáját), és útmutatást ad a jövőre vonatkozóan.

A felsőoktatás különböző szintjeire való jelentkezés feltételeire vonatkozó javaslatok:

• 2017-től alapképzésben legalább egy államilag elismert középfokú, (B2), komplex típusú általános vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány (ez az, a a Fehér könyv szerint csak gimnáziumokban vagy szakközépiskolákban nyelvi tagozatos formában szerezhető meg)
• mesterképzésben legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy szakmai nyelvvizsga, ha a szakmai nyelvvizsgát a szak jellege indokolja (vajon ki fogja megmondani, melyik szak mit indokol, hova mi kell? például a bányamérnöknek kell idegen nyelv, az óvónőnek meg nem?)
• a doktori képzésre való belépés feltétele egy államilag elismert felsőfokú (C1), vagy 2 államilag elismert középfokú (B2), komplex típusú általános vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány.

A többciklusú képzési rendszerben az oklevél megszerzésének feltételei:

• 2017-től alapképzésben, ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, legalább egy államilag elismert középfokú, (B2) komplex típusú általános, vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga-bizonyítvány abban az esetben, ha a hallgató a felvételkor még nem teljesítette a nyelvvizsga követelményt. Amennyiben felvételkor már megvolt a B2 szintű, komplex típusú általános nyelvvizsga, a képzési és kimeneti követelmények előírásai szerint – tehát amennyiben ezt szak jellege indokolja – a hallgatónak B2 szintű szakmai nyelvvizsgát kell tennie tanulmányai végére.
• mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szakmai nyelvi tartalom szerint legalább B2 szintű komplex típusú általános vagy szakmai nyelvvizsga.
• a doktori fokozat megszerzésének feltétele második idegen nyelvből legalább a releváns nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalom felhasználása, lehetőség szerint a nemzetközi konferenciákon való részvétel és az idegen nyelven történő publikáció.

Nyelvtanárok képzése, továbbképzése

A Fehér könyv a nyelvtanárokra is tartalmaz javaslatokat, többek között a képzésük, illetve felvételi követelményükként a kötelező alkalmassági vizsgáról, valamint a továbbképzésükről - ez utóbbi esetében a javaslat szintén nem vesz tudomást a január elsejétől felállított tankerületi rendszerről.

És ki a felelős? Az állam, az biztos nem ...

A javaslat leszögezi, az "eredmények elérése - amint azt a stratégia is mutatja - ugyanakkor nem várható el önmagában egyetlen szereplőtől. Az iskola, diák, szülő, civil szervezetek és a tágabb közösség hatékony együttműködése szükséges a valós eredmények eléréséhez".

Az állam, a tankerület és az oktatási tárca tehát nem része az eredményességnek (nem felelősek az eredményért sem), így rajtuk követelni semmit sem lehet. És ez (felsőbb szempontok szerint) így kerek ...

Az új stratégiafejlesztés alapján a szülők dönthetnek:

• beiskolázhatják gyermeküket olyan intézménybe, amely időben biztosítja a felvételihez szükséges B2 szintű nyelvvizsgát - és ez már lehet, hogy általános iskolában plusz forrásokat igényel, például felvételi előkészítő formájában. Az is elképzelhető, hogy az ilyen szintű nyelvtudást adó tagozatos iskolák körét a kormányzat pénzhiányra hivatkozva jelentősen leszűkíti, további plusz költségeket okozva a szülőknek.
• lesz, ami lesz alapon bíznak a hagyományos képzésben, bár szeretnék, hogy egyszer majd tovább tanuljon a gyermekük (és később ezért akár hajlandóak mélyen a zsebükbe is nyúlni meg nyelvtanárt és különórákat fizetni)
• bíznak abban, hogy egyszer majd az épp aktuális kormányzat úgy gondolja, nem biztos, hogy létfeltétele minden egyes szaknak, hogy az arra jelentkezőnek már a felsőoktatási intézménybe jelentkezéskor nyelvvizsgája legyen.

Egyébként pedig tudomásul kell vennünk, hogy a nyelvoktatási stratégia összekötve a felsőoktatási reformmal erősen elitista, a felsőfokú képzéshez hozzáférést erősen leszűkítő kormányzati intézkedés.

forrás:  "A nemzeti idegennyelv-oktatás fejlesztésének stratégiája az általános iskolától a diplomáig Fehér könyv 2012 – 2018"

Előzmények:

Német nyelvet minden gyereknek

Hegyek vajúdtak, egerek születtek

Amennyiben tetszett, csatlakozz Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szeretném látni az összes kommentet! (108)
Az utolsó 100 komment:

sparhelt 2012.12.30. 18:23:58

Mindent figyelembe véve mégis ez a csúcs: "Az első három osztályban továbbra is lehetséges az idegen nyelv tanulásának bevezetése, ám csak úgy, ha az iskola biztosítja a szükséges feltételeket külön erre a célra kért állami finanszírozás nélkül is." (És hangosan nyerít.)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 18:25:19

@deneskata: A régi típusú kisegítő iskolák eltörlése hiba volt, de egy A2-es elvárás idegennyelven vicc kategória 5 évnyi nyelvtanulás után normál tanterv esetén(ugye ha 4. osztályban kezdik a nyelvet és 8. osztályban kell elérni ezt a szintet). Nézz utána, hogy mi az elvárás A2-n.

Más országban ennél magasabb szintet is képesek elérni a diákok. Mi magyarok talán csökkent értelmi képességűek lennénk? Ugye ezt te sem gondolod komolyan. :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 18:34:28

@deneskata: Ha tanítasz, akkor amit képviselsz az a sikertelenséged mentegetése.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Dzsok 2012.12.30. 18:34:54

"Az általános iskolai nyelvoktatással már komoly problémák vannak - ezek orvoslására a nyelvoktatás továbbra is a 4. évfolyamtól kötelező, az első idegen nyelv pedig az angol és a német lehet, a második idegen nyelv pedig 7. osztálytól része a tantervnek."

Nekem ezen a mondaton akadt meg a szemem, ha a nyelvoktatás fejlesztése a cél, akkor nem lenne szerencsésebb a diákokat már az általános iskola első vagy második osztályától bevonni a nyelvtanulásba?

A másik amit nem értek, hogy nem lehetne az állami iskolákban dolgozó nyelvtanárok "minőségét" valamilyen módon javítani?
-Minősített magán nyelviskolák bevonása az oktatásba?
-Valamilyen fejlesztési, minősítési program kidolgozása a tanárok számára?

Elolvasva a cikket nem igazán látom, hogy mitől fog hirtelen fordulatot venni a hazai nyelvoktatás színvonala.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

vladimir964 2012.12.30. 18:35:38

Baromság ez az egész nyelvtanulósdis vita! Megint nem a piaci szemléletet vesszük figyelembe. Nem kell senkire semmilyen nyelvet ráeröltetni. DE!!! Ha valamit el akar érni, bizony-bizony saját magától is meg fogja tanulni a számára szükséges nyelvet. Aki meg nem, hát így járt! Ezt hívják természetes szelekciónak.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 18:36:41

@Ginlia: Nem azt mondtam, hogy senki nem képes rá. Nekem vannak olyan diákjaim, akik nyolcadikban középfokú nyelvvizsgát tesznek, de csoportomból a többség is nyolcadikra túl van a B1 szinten. (Tudom, mit tartalmaznak a szintek, kösz a tanácsot. :)) De ez egy haladó csoport, a normál és jobb képességű gyerekekkel. A másik csoportba a gyengébbek járnak. Őket is tanítom, TUDOM, hogy vannak köztük, , (kb. 30 %), aki NEM KÉPESEK az A2 szintre. Hidd már el nekem. :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 18:38:32

@sparhelt: ld. a választ Ginliának:)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 18:40:29

@deneskata: Mi alapján állapítod meg a képességek szintjét és mikor?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2012.12.30. 18:42:53

@Bambano: Ma 30 perc alatt megtaláltam az interneten Jura Impressa E50 javítási útmutatóját. Angolul, illetve svájc három hivatalos nyelvén.

Tudod ezt prezentálni magyar nyelven?

Ha esetleg nem, akkor meg is van a válasz, minek egy technikusnak is érteni valamicskét idegen nyelven.

Ha pedig felmerülne a gépi fordítás lehetőségként, íme egy mondat:

"Most hinta a főzet csoport kifelé alján csökkenti egy kicsit, hogy a rögzítő fülek tetején kibocsátás részéről, és vegye ki a sört csoport. Figyelem! A tefloncső általában felfogható a perselyt. Csak tolja vagy húzza egy kicsit, ha úgy érzi, szükség"

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 18:43:05

Egyszer hatodikban van szintfelmérő, az alapján kerülnek a normál avagy a haladó csoportba. Egyszer pedig nyolcadik év végén. Gondolod, hogy a levegőbe beszélek?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Mylady 2012.12.30. 18:43:26

Én ezt a tervezetet olvasva még mindig nem értem, hogy mi az rételme és hogyan fog itt a gyerekek nagy tömege az iskolában megtanulni bármilyen nyelven?

Pontosan tudjuk, hogy minél hamarabb kezdi egy gyerek az idegennyelvet tanulni, annál könnyebben sajátítja el. Erre most kitolják a kezdést 4. osztályra???

Angolul minden gyereknek meg kell tanulnia, de
első nyelvként németet tanuljanak
másodikat csak 7. osztálytól lehet
ráadásul nem kötelező második nyelvet tanulni
és egyébként is támogatják a kisnyelvek tanulását (amit középiskolában majd jó eséllyel nem tud folytatni)
Hogy lesz ebből minden gyereknél B2-es angoltudás???

Csak nekem van olyan érzésem, hogy inkább arról szól a történet, hogy minél kevesebb lehetőség legyen iskolában nyelvet tanulni? Hogy minél kevesebben tudjanak idegennyelveket?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 18:44:08

@Dzsok: "Elolvasva a cikket nem igazán látom, hogy mitől fog hirtelen fordulatot venni a hazai nyelvoktatás színvonala."

Ez itt a lényeg. Nem egy dokumentumtól lesz jobb a nyelvoktatás, hanem attól, hogy megreformáljuk a nyelvtanárképzést, hogy totális szemléletmód váltás tűzünk ki, miszerint a nyelvtanozós oktatást felváltjuk a kommunikáció központúval, hogy a folyamatos minőségbiztosítás keretén belül kiszűrjük az alkalmatlan tanárokat, hogy lépést tartunk a nemzetközi módszertani fejlődéssel, hogy technikai eszközöket biztosítunk az oktatáshoz vagy hogy anyanyelvi tanárokkal működünk együtt. Ehhez legjobb esetben is 10-15 év kell és rengeteg pénz. Könnyű célokat kitűzni, de hol van ehhez a megvalósítási terv?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 18:46:47

@deneskata: Nem gondolom, hogy a levegőbe beszélsz, érdekel. A szintfelmérés mennyiben képességszint-felmérés? Egyáltalán mit jelent ebben az esetben a szintfelmérés? Lehetséges a mozgás a csoportok között?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 18:54:11

@deneskata: Az eredményeid maximum azt mutatják, hogy a jelenlegi oktatás mellett TE mit tudsz kihozni a diákjaidból. (Itt a TE szó nem bántást jelent.) A válaszom arra próbált rámutatni, hogy igenis LEHETSÉGES az A2-es szintet elérni. Egy konstruktív hozzászólás szerintem arról szólt volna, hogyan lehet elérni ezt a "csoda szintet" és nem arról, hogy vegyük tudomásul, hogy ez nem mindenkinek megy. :) Az egyéni képességek kiküszöbölésére pedig van egy rakat módszertani trükk. :)
Talán a legjobb találmánya ennek a könyvnek az, hogy a nyelvi csoportok kialakítását nem osztályhoz vagy évfolyamhoz kötné, hanem a meglévő tudáshoz és képességekhez. Azért ez már ad némi mozgásteret remélhetőleg.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

aFx 2012.12.30. 19:00:45

"■a doktori fokozat megszerzésének feltétele második idegen nyelvből legalább a releváns nemzetközi, idegen nyelvű szakirodalom felhasználása,"

namost: ez akkor második, idegen nyelvből, vagy a második idegen nyelvből mert nem mindegy. és ki volt aki ezt a magyartalan, félreérthető mondatot leírta?

de facto releváns nemzetközi szakirodalom (doktori szinten értsd publicitsztika) angolul van. tehát ha valakinek a német az első nyelv, akkor semmi probléma, ha meg angol, akkor mindenképpen német szakirodalmat kell bújnia, még ha a németek angolul publikálnak is? legalábbis a svédeknél az IT területen biztos, hogy mindenki angolul publikál. master/magister meg angolul megy. a kutatás nyelve az angol, pont. svédeknél kb C1 körüli szint kell ahhoz, hogy az ember egyáltalán nekiugordhasson a felsőoktatásnak.

aztán, a harmadik nyelvnek a latin baromság. latinra nincs szükség. illetve pontosan annyi haszna van, mint izlandit tanítani, hogy utánna majd a többi (északi) germán mennyivel gyorsabban fog menni. a nyelv _gyakorlati_ dolog, amit nem használnak, az értelmetlen. a latin pedig vaskosan az.

öt idegen nyelvet tanultam, ebből kettőt használok (többi kikopik/kikopott), egyik az angol, másik meg a lokalizációs nyelv. német, francia, spanyol szép, de nem kell, ha nem ott akar az ember letelepedni/nem kell olyan cégek embereivel együtt dolgozni... de akkor is úgyis mindenki angolul fog beszélni.

ja és heti 2-3 óra nyelvoktatás viccnek is rossz, annyi egyszerűen nem elég.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:01:26

@szomorutojas: ugye szét tudjuk választani azt, hogy a technikus érti a számára szükséges dokumentációt attól, hogy valaki társalgási szinten *beszél* mondjuk angolul. Én pl. valószínűleg soha nem fogom elérni egy nyelvvizsga szintjét, de a munkámban emiatt semmilyen hátrány nem ért, legfeljebb az, hogy egy diplomámat még mindig az egyetemen tárolom.

másrészt meg: ahogy más is emlegette itt, piaci szemlélet. ha megél nyelvtudás nélkül, ne akadályozzuk. ha meg nem, úgyis meg fogja tanulni, mert az élet rákényszeríti.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 19:02:15

@sparhelt: Nem engem kérdeztél, de válaszolok ha nem haragszol. A jelenlegi közoktatásban a szintfelmérés az esetek többségében úgy alakul, hogy nagyjából kettéosztják az osztályt a tudásuk alapján. (Nyelvtanozós, feleletválasztós teszt, esetleg olvasási szövegértés.) Lesz egy jobb és egy gyengébb csoport. A képességek felmérése sehol nincs. A mozgás a csoportok közt iskolánként eltérő lehet. Van ahol tolerálják, van ahol nem. Évfolyamot ugrani gyakorlatilag lehetetlen, lefelé pedig csak bukással lehet váltani.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:03:52

@Ginlia: ezzel a mondatoddal, hogy kiszűrjük az alkalmatlanokat, kb. mindenkibe belekötöttél. jó az neked? :)

mert ha tényleg szűrnék az alkalmatlanokat, egy csomó, magas poszton ülő tanárt el kellene zavarni a rákba, egy halom köztisztviselővel egyetemben.

ott kellene kezdeni, hogy valós, nyugati mércével mérő teljesítményértékelést kellene bevezetni először az egyetemi professzorokra, tanárokra, és megvárni, míg 2-3 év alatt kiszelektálódik emiatt a troszka. nem is folytatom tovább :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

aFx 2012.12.30. 19:05:52

bónusz: a gyerekek jó eséllyel tömegben találkoznak (nem mindig magyar) számítógéppel/tablettel és ezáltal egy csomó angol felirattal. ami rögzül magyarul kiejtve, később komoly fejtörést okozva az angoltanároknak. minél később lesznek ezek a hibák kijavítva, annál rosszabb a helyzet (a 35%os idegennyelv penetráció miatt a "szülő megoldja" sajnos nem jó szvsz).

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 19:06:07

@Bambano: A közoktatásban alkalmazott nyelvtanárokra gondoltam, de nyilván fel lehetne göngyölíteni a komplett oktatásrendszert. Amúgy meg a téma kapcsán rájöttem, hogy 10 millió nyelvtanár országa vagyunk, vagyis nem lenne gond az utánpótlás... :)))

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 19:06:46

@Ginlia: Akkor már csak az a kérdés, hogy miből következtetnek a képességekre? Egyáltalán miért beszél képességekről, ugyanis ebben az esetben legföljebb tudásszint-mérésről beszélhetünk. Az átjárás hiánya kódolja a sikertelenséget mind a diák, mind a tanár számára. De azt hiszem, ez magyar közoktatás jellemzője, mint egy a Prokrusztész-ágya.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:08:20

@Mylady: "hogyan fog itt a gyerekek nagy tömege az iskolában megtanulni bármilyen nyelven": sehogy. úgy fognak megtanulni, mint az enyém, hogy minden hónapban a kezébe nyomok a gyereknek 30 rugót, oszt menjen. Pontosan tudom, hogy ez messze van az általad megadott szempontoktól.

Ez a rendszer, szerintem, egy-két nagyon kifacsart életpályával, műveltséggel rendelkező elmekórtani eset szüleménye. Nem gondoltak végig semmit, azt hiszik, amiben ők felnőttek, az jó lesz másnak is a 21. században.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Diopapa_sok 2012.12.30. 19:10:43

@Hoffmann Rózsa Flores Eduardo: Azért, mert ezekben az iskolában a nyelvi képzés miatt jellemzően sok a csoportbontás. (értsd: 1 osztályt egyidőben 2 tanár tanít) Emiatt "drága", legalábbis a hagyományos vágóhidas megoldásnál (33+ gyerek egy csoportban) drágább.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:10:50

@Ginlia: de nem lesz a közoktatásban rendes nyelvtanár, amíg a nyelvtanárok képzését nem teszik rendbe, vagyis legfelül, az egyetemen kell elkezdeni a takarítást. Majd ha az egyetemen szóhoz jutnak modernebb szemléletű tanárok is, mert nem ül a fejükre pár 80 és halál közötti professor emeritus, akkor kezdődhet először a nyelvtanár képzés felemelkedése, majd a nyelvoktatásé.

A falra mászok attól, hogy nem egy nem két egyetemi tanár van, akit már rég elküldtek a rákba nyugdíjba, de nem bír elszakadni attól, hogy valaha ő volt valaki és tíz körömmel kapaszkodik régi dicsőségének fényébe. Miközben tönkreteszi az oktatást.

Ez csak egy probléma a sok közül.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 19:11:39

@sparhelt: Erre az átjárhatóságra írtam azt, hogy "Talán a legjobb találmánya ennek a könyvnek az, hogy a nyelvi csoportok kialakítását nem osztályhoz vagy évfolyamhoz kötné, hanem a meglévő tudáshoz és képességekhez. Azért ez már ad némi mozgásteret remélhetőleg."

Az egyetlen gond az, hogy a magyar közoktatásban egyenlőre az "egy osztály - egy órarend" elképzelés a gyakorlat. A gyereked a 6. osztályba jár, de lehet, hogy mehetne egy 8.-os osztályba nyelvi órára a tudása és a képességei alapján, de nem tud, mert a két osztály órarendje nem fedi egymást. Kíváncsi vagyok hogyan hidalják át ezt az apróságot. :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 19:12:19

@Bambano: "hogy minden hónapban a kezébe nyomok a gyereknek 30 rugót, oszt menjen." És még iskolába is kell járnia? Ha igen, akkor miért? Mit vársz az iskolától?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:15:33

@sparhelt: hagy ne mondjak erre semmit, mert szerencsére a gyerek jó osztályba járt és több tárgyat is jó tanárok tanítanak neki.

Más kérdés, hogy a legfontosabb tárgyát tőlem tanulta meg, de mindegy...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 19:16:51

@Bambano: Ezt én is írtam, hogy a tanárképzéssel kell kezdeni a megoldást. Sajnos a közoktatás szépen elnyeli az alkalmatlan kollégákat, ebben igazad van. Aki jó tanár és egy kicsit ambiciózusabb, az elmegy a versenyszférába a közalkalmazotti bér többszöröséért. (Mielőtt megbántódnak a közoktatásos kollégák, gyorsan megjegyzem, hogy szerencsére vannak még elhivatott és felkészült tanárok az állami oktatásban is, köszönet a munkájukért!)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 19:18:17

@deneskata:

"Vannak olyanok, akik a saját anyanyelvüket sem tudják A2 szinten!"

Ne vicceljünk...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 19:18:42

@Ginlia: " A gyereked a 6. osztályba jár, de lehet, hogy mehetne egy 8.-os osztályba nyelvi órára a tudása és a képességei alapján, de nem tud, mert a két osztály órarendje nem fedi egymást." Erre lehetne megoldás az órarendben a "nyelvi sáv" kialakítása, tekintettel a nyelvtanítás specialitásait figyelembe véve. Meg lehetne oldani az ún. iskolaotthonos rendszerben, ám ettől a tanárok jelentős része ódzkodik. Másik lehetőség lenne a moduláris szervezés, amire van gyakorlat Mo.-n.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 19:19:50

@Bambano:

Pedig nagyon jó az a latin, hidd el. Persze ha csak egy nyelv a cél, akkor a latin kevésbé hasznos az angolhoz képest, ez tény. De nagyon kár a latinért, a latintanulás óriási hasznot hoz.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Netuddki. 2012.12.30. 19:22:56

"Fehér könyv 2012 – 2018"

Muhaha! A kis optimisták...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 19:23:49

@sparhelt: Az általad leírt ötlethez rugalmas órarend kellene, ha nem szeretnéd, hogy a gyerek egy csomó lyukasóra miatt este 6 felé érjen haza. Megjegyzem, hogy nem csak nyelvből kellene biztosítani az átjárást. :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:25:16

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: fizetnek érte az életben? nem. akkor ennyit ér.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 19:29:25

@Bambano:

Egy csomó szakszóhoz alapvető. A kultúrához nagyszerű. A magyar történelemhez is.

Önmagában ma már valóban haszontalan, csak hobbinak való.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

malanya 2012.12.30. 19:31:07

Persze, persze....a német meg nehezebb mint az angol :D ezen visitva rohogtem... :D merthogy bonyolultabb a strukturaja :D istenem... Magyarorszag... egy vicces Allatfarm.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 19:34:19

@Ginlia: Itt nincs lehetőség rá, de az iskolai foglalkozásokat komplexen kezelve meg lehet oldani lyukasórák nélkül is. Egy a probléma a hatékonyság drága és ebben az országban most azt állítják, hogy olcsón lehet hatékonynak lenni az oktatásban, ezt sulykolják a 70-80 évvel ezelőtti "közoktatási aranykor" felemlegetésével.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Netuddki. 2012.12.30. 19:35:43

Miért favorizálják a német nyelv tanulását az angol helyett? Biztos a filmszinkronizáló színészszakszervezetnek erős a fideszben a lobbija. Más okát nem látom. Esetleg még azt, hogy hülyék és ütődöttek találták ki ezt a marhaságot...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 19:36:28

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: A történelem melyik részéhez, a politikatörténethez vagy a kultúrtörténethez?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 19:38:19

@Bambano: Értem, mégis a "mindegy" a legsajnálatosabb.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 19:40:49

@sparhelt: 70-80 évvel ezelőtti közoktatási aranykor? Hát igen, közben meg elrohant mellettünk a világ. Túl kellene már lépni a repetitív és lexikai tudásra épülő oktatáson. Semmire sem megyünk adatokkal ha nem tanítjuk meg a gyerekeket gondolkodni.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 19:41:44

@sparhelt:

Mind a kettőhöz, persze jobban az előzőhöz.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 19:43:55

@Ginlia: Miközben nem volt aranykor. Két éve próbálom rávenni a helyi nyelvtanárt, hogy vigye a gyerekeket "terepre", életszerű szituációk közé, még nem sikerült.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 19:48:39

Bocs, kedves Ginlia és sparhelt, kicsit dolgoznom is kellett. Azért elolvastam mindent, amit írtatok. Ginlia kösz a helyettem adott válaszokat, helytállóak voltak. Nálunk van átjárás a csoportok között, de az is igaz, hogy inkább a haladóból lehet átkerülni a normálba. Visszafelé a csoportbontás után kb. fél évig lehetséges, mert akkor a haladónak már akkora előnye lesz, amit a normál tanrenddel behozni nagyon nehéz. Ott lassabban haladnak és kevesebbet tanulnak. A másik a képességvizsgálat. Ez nálunk nem az általános iskolák feladata, ezt a pedagógiai szakszolgálat végzi. Amikor arról beszéltem, hogy nem képes a gyerek egy idegen nyelvet elsajátítani A2 szinten, akkor egészen a köznapi értelemben használtam a kifejezést.
De ha már vitába bonyolódtunk az általános iskolai nyelvoktatást illetően, megkérdezhetem, melyikőtök tanít általános iskolában?
Mert amit az órarendről írtatok, az meglehetősen távol áll akár a magyar, akár az európai valóságtól. Talán az USA-ban elképzelhető, nincsenek ottani tapasztalataim.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:48:49

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: kezdjük ott, hogy a rendes kiejtését sem ismerjük... nesze, tanuld meg.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 19:51:31

@Bambano:

De, ismerjük.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 19:53:35

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: melyiket? a reformálása előttit vagy az utánit? merthogy a rómaiak sem nem a humanista verzió szerint ejtették, sem nem a reformálása utáni szerint, abban szinte biztos vagyok.

egyébként is szerintem teljesen agyatlan a kiejtése...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 19:54:01

@deneskata: Ezt írtam én is, hogy a magyar közoktatásban nem gyakorlat az egyéni vagy rugalmas órarend.
A magánjellegű kérdésedre adott válaszaim: én versenyes vagyok, a gyerekeim járnak közoktatásba kéttannyelvű rendszerben. Előre látom a válaszod, hogy a kéttannyelvű rendszerben nem csoda az A2-es szint nyolcadikra. :) Én ezt a normál tantervre is fenntartom.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:03:07

@Ginlia: Én is, egy normál képességű gyereknél. A probléma ott kezdődik, hogy a mai közoktatásban igen sok gyerek, aki iszonyúan gyenge képességű (80-90 IQ), a normál tanrendű osztályba jár, fejlesztő órákkal délután. Ez Európában úgy történik, hogy ezeket a gyerekeket egy fejlesztő pedagógus kiviszi azokról az órákról, ahol a gyerek nagyon le van maradva (általában magyar, történelem, NYELV) és külön foglalkozik vele. Nálunk ez délután történik, a gyerek lemaradása ezekben a tantárgyakban pedig az idő folyamán olyan óriásivá nő, hogy azon már semmilyen differenciálás, semmilyen trükk nem segít. Na, ezekről beszélek. Egyébként én is dolgoztam iskolán kívül is. A helyzet annyiből könnyebb, hogy ott van motiváció. Aki a saját akaratából tanul, az tanul. Az iskolában ez kényszer, tehát aki nem motivált, (akár a kudarcélmények, akár csalási háttér miatt), az nem is fog tanulni. Ehhez jön még hozzá az alacsony tanulási képesség.. Kész is van.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:03:36

@deneskata: A képességvizsgálat nem a szakszolgálat feladata. Oda akkor kerül a gyerek, ha valamilyen zavarra van gyanú. Az ún. kompetenciamérés is egyfajta képességvizsgálat (is). Én ilyenfajta képességvizsgálatra gondoltam, mivel nem derült ki (vagy nem olvastam elég figyelmesen), hogy mi alapján kerül egyik vagy másik csoportba. (Azt a hibát már én is elkövettem, hogy másik ún. főtantárgy eredményei alapján került valamelyik csoportba.) Pl. az abai gimnáziumban szinte személyre szabottan, modulárisan tanulnak a diákok.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:04:10

Bocs, családi háttér :) akart lenni.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:06:45

@deneskata: Nem kényszer, kényszerré tesszük. Általában nem szempont, hogy a gyerek szeressen iskolába járni, sőt gyanús az az iskola, amibe szeretnek.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kicsilany89 2012.12.30. 20:11:43

@Ginlia:
évfolyamok között átjárhatatlan egy átlagos hazai általános iskola, ahol 1-2 osztály van évfolyamonként...

heti 22 tanítási órával számolva és felső tagozatban évfolyamonként 2 osztályt alapul véve:

- mindenki ugyanabban az órákban tanul nyelvet: 4x2 felsős csoport egy időben >>> 8 tanár, mindenki heti 4 órát tanít, sose jön össze a 22 óra/hét

- különböző időben: 4x2 csoport heti 4-5 órával számolva 32-40 óra hetente, amire 2 teljes állásban alkalmazott tanár elég

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kicsilany89 2012.12.30. 20:13:32

@kovi1970: ROFL

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:13:39

@deneskata: " A probléma ott kezdődik, hogy a mai közoktatásban igen sok gyerek, aki iszonyúan gyenge képességű (80-90 IQ)," Ez egy nagyon súlyos mondatrész. Van valami forrásod erre? Ugyanis ez az emberek ~16%-ára igaz (átlag alatti, low average).

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:13:40

@sparhelt: Ezek a gyerekek, akiről beszélek, éppen a szakszolgálatnál kötnek ki. Az iskolában nincsen képességmérés. Nálatok van? Ha jól értem, középiskolában tanítasz.
A szintfelmérés hatodikban általunk összeállított teszttel történik, melyek alapja az interneten ill. nyelvkönyvekben található szintfelmérők anyaga. Ott szintek szerint találod meg, tehát könnyű bemérni a szinteket. Nyolcadikban pedig egyszerű: nyelvvizsgatesztet vagy érettségi feladatsort írnak. Hidd már el, hogy léteznek gyenge képességű gyerekek. Van olyan, hogy pl. felmentésük van az idegen nyelv tanulása alól. Ami a moduláris tanulást illeti, lehet, h. megoldható gimnáziumban, de nem az általános iskolában, hagyományos tantervvel.A közoktatási törvény szerint a gyerekeknek általános iskolában nem lehet lyukas órájuk. Az iskolában eltöltött idejük minden percében felnőtt felügyelete alatt kell hogy álljanak. Persze, most jön az új közoktatási. bocs, köznevelési törvény, majd az talán megoldja ezt a problémát ..:)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 20:17:25

@deneskata: Azonnal diszkriminációt kiáltanak ha a homogén oktatást támogatod. Én ezt esélyegyenlőségnek hívom. :) Mindenkinek a maga szintjén és nem egy központosított tanterv alapján. Se a nagyon jóknak, se a gyengéknek nem jó a rugalmatlan és egységesített tanterv.
Motiváció? Igen, ez a kulcskifejezés. :) Viszont a tapasztalataim szerint a mai fiatalokat nem nehéz az angol nyelv tanítására buzdítani. :) Akarnak ők angolul tudni, hogy megértsék a zenei szövegeket és a filmeket. :) Inkább azzal van a gond, hogy a tanárok sajnos poroszos módszerrel TANKÖNYVET tanítanak a valós és életszerű nyelvi helyzetek helyett. (Nyilván megvan az oka, hogy miért úgy és azt tanítják a tanárok.) Meg kellene tanulni megszólítani a diákokat, felállni a padból, félrerakni a könyvet, szituációkat elővenni, egy kis drámapedagógiával ötvözni az oktatást, stb. A mai tanárok többsége nem ismeri a lehetőségeket, illetve semmilyen támogatást nem kap ehhez, ráadásul viccpénzért dolgozik.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kicsilany89 2012.12.30. 20:18:41

2 évente felmérő... gondolom "lehet következménye" ha valaki zsinórban mondjuk 3 alkalommal sokkal rosszabb eredményt mutat...
mihez képest? országos átlag? külön tesztet íratnak minden tárgyból óraszámtól függetlenül?

iskolán belül kellene viszonyítani, kevesebb esély lenne magyarázkodni "hozott anyagból dolgozunk" érveket használva...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 20:20:09

@kicsilany89: Ugyanazt mondjuk.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 20:21:48

@deneskata: matematikailag lehetetlen, hogy igen sok 80-as iq-jú gyerek legyen.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:22:02

@deneskata: Majd figyeld meg, hogyan csökken majd a számuk, mivel már nem lesz anyagilag érdekelt az iskola benne. (plusz költségvetési támogatás) :-)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:24:28

@kicsilany89: Igazad lehet, bár két tárgy bevonásával sikerült, ha jól emlékszem magamra.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:27:24

@sparhelt: Nem, a gyerekeknél nem végeznek IQ-tesztet, csak azoknál, akikkel valamiféle probléma merül fel. Azokat küldjük a szakszolgálathoz, ahol elvégzik az IQ-tesztet, de ennek eredménye nem nyilvános. Csak az osztályfőnök, az igazgató tudhat róla, meg a szülő. Tehát elismerem, nem általánosítható a megjegyzésem, készséggel finomítom. A mi nyolcadikos osztályunkba jár 35 gyerek, ebből ebbe a csoportba tartozik 4. Ez kb. 10 %. Ez nekem már nagyon sok. A többi évfolyam arányát csak beszélgetésekből ismerem, de van olyan évfolyam, ahol ez az arány rosszabb. De ez ma valahogy tabu-téma, mert ezeket a gyerekeket fejlesztjük, fentebb írtam, hogyan. De ennek az eredményét nem mérik, vagy ha igen, az hozzánk, pedagógusokhoz nem jut el.
De most más. Sok gyereket és felnőttet is készítettem fel nyelvvizsgára. Akinek azt mondtam, igen, te mehetsz, annak mindnek sikerült a vizsga, és volt sok olyan, aki tanácsom ellenére ment el, mégis összehozta. Volt olyan, igaz, hogy csak egyetlenegy, hogy nem voltam képes eljuttatni a középfokú nyelvvizsga szintjére, Egyszerűen nem mertem azt mondani neki, hogy mehetsz, jó esélyed van, hogy sikerül.Különben intelligens fiatalember volt. Egyszerűen a nyelv, az nem ment neki. Igenis, képesség kérdése. Igenis van olyan, hogy nyelvérzék. (Talán olyan is, hogy nyelvérzéketlenség:)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kicsilany89 2012.12.30. 20:30:24

@Ginlia:

filmnézés például remek lenne, de:

- az igényesebb tanár (aki igyekszik most is életszerű helyzeteket teremtve tanítani) kigyűjtve 30 fontos kifejezést a filmből fénymásolatokon kiosztaná vagy lediktálná, táblára felírná stb. a fontosabb kifejezéseket utána... esetleg 1-2 oldalban összefoglalhatnák a fiatalok házi feladatként, mit láttak... stb.

- az igénytelenebb meg filmet nézetne egész évben, mert addig sem kell "dolgozni"

a tankönyv jó és szükséges, elég jó házifeladatot adni (nem csak idióta "egy szó hiányzik, írd be" feadatot adni) és akkor sem undorral állnak neki...

érdekes témákkal kapcsolatos feladatot adni, ahol fogalmazni kell vagy köv. alkalommal 5 percben felelni előre megírt vázlatpontok alapján stb.
még másolni se lehet

de fogalmazást csak akkor adjon a tanár, ha azt kijavítva, későbbiekre nézve fontos margóra megjegyzékekkel hamar visszaadja

na ennek van értelme. szerintem.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:30:54

@Ginlia: KIVÁLÓ, ugyanazt gondoljuk! Gondolom, tesszük is! Tanítok én könyv nélkül is, csak engedjék! (Törvényileg tilos, ha jól tudom.) Mondjuk akkor valószínűleg fénymásolni többet kell, az meg az iskola költségére megy. Azt eddig se igen lehetett, azután meg aztán főképpen nem.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:32:52

Úgy értem, ezután. Az iskolák államosítása után.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 20:33:53

@deneskata: Mit saccolsz, ez a fiatalember mennyire tipikus? Másképpen kérdezve: vajon hány százalékát teszi ki azon diákok száma a 100%-ból, akik nem képesek eljutni egy A2-es szintre? (Te ugye az említett esetben B2-re készítetted.) Szerintem elenyésző azok száma, akik nem képesek egy A2-es szintet produkálni. Akkor most miattuk ne tűzzük ki ezt a célt és fosszuk meg a többséget ettől a tudástól? :) Inkább azokat az ötleteket kellene gyűjteni, hogyan érjük ezt el.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:35:53

@deneskata: Nem tilos törvényileg. Évek óta nem rendelek könyvet.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 20:38:17

@deneskata: A fénymásolási problémára lenne megoldás a technikai fejlesztés (projektor) ha lenne rá pénz. Erre írtam, hogy több pénz kellene az oktatásban. :)

@kicsilany89: Jó ötletek, valahol ez kellene, hogy legyen az alap... :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kicsilany89 2012.12.30. 20:38:28

@deneskata:

én a munkafüzeteket nem szeretem... állandóan ott lévő feladatokat csinálni unalmas, nagyon kevés az összefüggő írott szöveg alkotással kapcsolatos feladat

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:42:26

@kicsilany89: Nem csak a munkafüzeteket kell fénymásolni. Újságcikkek, szituációk, feladatok pl. hallás utáni szövegértéshez, képek stb.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 20:43:22

@Bambano:

Van az eredeti kiejtés, ami jól dokumentált, az i. e. I. és az i. sz. I. sz. kiejtése, ez számít a klasszikus ejtésnek. A korábbi kiejtésről is van fogalmunk. S a későbbi, vulgárlatin kiejtéseket is ismerjük.

Magyarországon alapvető 3 ejtés van:
- a filológusok jellemzően a klasszikus ejtést használják,
- a köznapi magyar ejtés: ez a középkori német ejtés, mely a vulgárlatin északolasz változatából alakult ki,
- a katolikus egyház ejtése: ez azonos a Vatikán által használt ejtéssel, mely a modern olaszon alapszik.

Pár példa: legyenek a Caesar, poena, natio, philosophia, Cicero szavak.

Klasszikus: kájszár, pójna, nátio, philoszóphiá, kíkero.

Középkori német: cézár, pőná, nácio, filozófia, cícero.

Vatikán: csészár, péná, nácio, filozófia, csícsero.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:44:04

@Ginlia: Biztosan ismerik az egybegyűltek: www.tpf.hu/index.php?page_id=375&page=idea&cat=11&cat_clicked=0&target=0&target_clicked=0&comp=0&comp_clicked=1&req=0&req_clicked=0&query=&btnIdea_clicked=0&tagId=

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

sparhelt 2012.12.30. 20:48:49

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: Melyik a ma tanítandó?

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:48:52

@Ginlia: Az a bizonyos fiatalember talán tényleg nem tipikus. De az általános iskolai oktatásban a 10 % (ha ezt vesszük alapnak) sok, ha azt nézzük, hogy ezt a kitűzött A"-es szintet számon kérhetik az iskolától, a pedagógustól a szintfelmérők után, ami ugye 2 évente fog megtörténni. Nem tehetjük ÁLTALÁNOSAN kötelezővé. És mi lesz, ha nem MINDEN tanuló éri el az A2-t nyolcadikban? Mi lesz a szankció?

A projektor sok mindenre megoldás, én örömmel használom ezt is, meg az interaktív táblát is, de pár- és kiscsoportos munkára nemigen, vagy csak korlátozásokkal alkalmas. A nyelvoktatás meg ugye épp erre épít. (És a többi tantárgy oktatása is erre kellene, hogy épüljön.)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Mylady 2012.12.30. 20:50:45

@Bambano: Hát igen. Ettől tartok én is. Hogy ez így semmire nem lesz jó.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kicsilany89 2012.12.30. 20:50:47

@Ginlia:
volt egy zseniális tanárom, aki ezzel a módszerrel tanított angolt (nekem 2. idegennyelv) gimnáziumban... :)

11-ben és 12-ben jártam az óráira (nálunk meg tudták oldani a csoport - nem osztály, pláne nem évfolyam közötti átjárást), felsőfokúm volt 12. végére, de a közepes tanulóknak is volt középfokúja és 90% alatt kevesen érettségiztek (középszinten, senki nem emeltezett pontszámítási megfontolásból mindenkinek jobb volt)

sosem jártam nyelviskolába, az angoltanáron kívül senki másnak nem köszönhetem - ezért szomorú, hogy máshol mennyire nem foglalkoznak a diákokkal

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Ginlia 2012.12.30. 20:53:03

@sparhelt: Szerencsére a net kimeríthetetlen mennyiségű forrást kínál és az angolos tanerő ugye bírja a nyelvet annyira, hogy nemzetközi szakmai (online) fórumokon is aktívan részt vegyen. Az anyanyelvi kapcsolatok elengedhetetlenek, könyvkiadók jó kis pályázatokat írnak ki tanulmányutakra (reklámcéllal), a szakmai konferenciák elérhető összegért kínálnak workshopokat és több kilónyi friss kiadványt, csak akarni kell és dőlnek az ötletek.

Elköszönök a hozzászólóktól, köszönöm a válaszokat, sok sikert a munkához!
Jó éjt!

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kicsilany89 2012.12.30. 20:53:51

@deneskata:
én is fénymásolópárti vagyok, úgy értettem butaság megvetetni azokat
egész évben abból dolgozni rossz :S

én az 1 db tankönyv, 1 db füzet meg ha valaki akar (nekem sosem volt), 1 db szótárfüzet híve vagyok (illetve ezeket pótolni kell, ha betelnek)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 20:59:31

@sparhelt: Egyetértek. A mis iskolarendszerünk még mindig a porosz hagyományokra épül, és az új köznevelési tervet nézve, még inkább. Központilag előírt-jó sok- tananyag, amit mindenkinek, ismétlem mindenkinek el kell sajátítani, központilag előírt óraszámban és rendben. Ezt nevezzük színvonal-emelkedésnek...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 21:00:27

@sparhelt:

A vatikáni ejtést csak a katolikus papi intézményekben használják.

Mindenhol máshol a klasszikus ejtést. Azaz a klasszikus ejtés a logikus. Persze nyilván meg kell tanulni a magyaros ejtést is, de a nyelvtanulásban mindenképpen az eredeti ejtés a követendő.

Ma már azt hiszem, hogy a klasszikus ejtés mindenhol a norma a latintanításban.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

deneskata 2012.12.30. 21:00:57

@kicsilany89: Értem, így igaz. Egyébként a tankönyv a tanár dolgát könnyíti meg, csak nem szabadna leragadni nála. Ld. Ginlia :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 21:03:54

@maxval, a gondolkodni próbáló birca: hmm. én csak kétféle kiejtést ismertem, de legalább a hárommal még jobban alátámasztottad az állításom... :)

különben meg a pí-éjcs-dí-t sem tudják rendesen kiejteni, mit is akarok... :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

mrs. white 2012.12.30. 21:24:03

A nyelvtanulás intenzitás kérdése. A fiam most ált. elsős heti egy angol óra. Na ez az aminek semmi értelme nincs. Én középfokú angolt úgy tettem le, hogy szeptembertől márciusig tanítottak heti öt nap 5 órában. Ha fontosnak ítélik a nyelvet akkor rá kell szánni és nem heti egy két órában kínlódni, hogy egy tanév alatt a második igeidőnél járjanak 300 szó ismerettel. Egy tanév csak angol vagy német akinek az tetszik. Közpiskolában pedig már csak szinten tartani kell illetve továbbfejleszteni felsőfokú irányába. Egy év intenzív nyelvtanulással garantáltan elérhető olyan tudás amivel már nem adják el külföldön az embert.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

maxval, a gondolkodni próbáló birca · http://maxval.co.nr 2012.12.30. 21:30:06

@Bambano:

Tulajdonképpen legalább 7-8 kiejtés van. A vulgárlatinnak van egy szláv változata is, mely majdnem egyezik a német-magyarral, csak "ő" nincs benne. S van angolos és spanyolos ejtés is.

De, mondom, az oktatásban kb. 150 éve már a klasszikus ejtés élvez elsőbbséget. Pl. a latin versek ritmikája is csak klasszikus ejtéssel érezhető rendesen.

A helyi ejtések ma már csak arra valók, hogy a latin szavakat kiejtsék az adott nyelven, s nem magára a latinttanulásra.

A nagy kivétel a katolikus egyház, ott eredetileg mindenhol a helyi ejtést használták, de ma már igyekeznek ezt egységesíteni, s mindenhol az olasz változatot nyomatni. (Nem vagyok katolikus, nem tudom, hogy a magyar katolikus templomokban most mi a helyzet. Gondolom az idősebb papok még magyarosan nyomják, a fiatalabbak meg már olaszosan.)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

kanálwarrior 2012.12.30. 21:37:32

@PhD Guillaume sous guillotine: Nekem van olyan magyar barátom akivel nem tudok írásban kommunikálni, mert jóformán egyetlen szónak se ismeri a helyes írásmódját, de ha mégis akkor is néha összekeveri a betűket, de ha mégse keveri össze, akkor meg elgépeli (mondjuk ez ár nem a nyelvtusását jellemzi). Felnőtt emberről van szó, aki dolgozik, meg amúgy normális életet él.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

margaritt 2012.12.30. 21:47:30

Sok szó esik arról, hogy a nyelvtanárok képzését kellene reformálni. Hát nem tudom, én 99-ben végeztem, de már akkor elég korszerű módszereket tanultunk, még az USÁ-ból is jött hozzánk vendégprofesszor (Krashen), és a nyelvtani-fordító módszert mint egy lehetséges variációt tanultunk (aminek vannak hasznai, vannak korlátai, bizonyos csoportoknál, bizonyos időben hasznos stb. stb. stb.) Szóval, én nagyon nem úgy látom, mintha a poroszos korszakban ragadtunk volna. Viszont esetleg el lehetne gondolkodni azon, h amíg egy általános iskolai tanár keres annyit, amennyit, a szülők/diákok hozzáállása olyan, amilyen, akkor mégis mi akadályozná meg a jól képzett, az adott nyelvet magas szinten beszélő szakembert abban, hogy inkább az üzleti szférában kamatoztassa a nyelvtudását és a kreativitását. Mert rengetegen hagyják el a pályát olyan prózai okok miatt, mert nem tudnak megélni. És maradnak azok, akiknek a szenvedélye a tanítás, ill. az 'egyéb' kategória. És lehet szidni a rendszert.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

margaritt 2012.12.30. 21:53:42

Ginlia: Azért elég érdekes, hogy úgy általában a 'tanárokat' szidod. Tudod, ugyanúgy, mint minden más szakmából vannak jó szakemberek és kevésbé színvonalasok. És biza vannak könnyen motiválható fiatalok, és lusták, érdektelenek is. Sőt, tovább megyek, míg a szülők, diákok fele szidja a poroszos, tankönyvekből tanító tanárt (megjegyzem, tankönyvből is vannak nagyon-nagyon jók és nagyon gyengék), a másik fele azt kifogásolja, hogy a tanár csak 'beszélget és szórakozik' a diákokkal (amikor kommunikatív, érdekes feladatokat ad), ahelyett h tisztességesen, könyvből tanítana. Szóval könnyű ráfogni a tanárokra, de a probléma ennél összetettebb.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

bioLarzen 2012.12.30. 21:54:00

Kiszivárgott, hogy jövőre a matematika-oktatást is az integrálszámítással kezdik majd az elsőben, mert az komplexebb.

bio

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 22:06:06

@bioLarzen: höhö, attól még én is sikítok, pedig nem érzem magam tök zöldnek matekból :)

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

ballus 2012.12.30. 22:07:22

Nem tudom, miért kell folyamatosan a közoktatásban dolgozó tanárokat hibáztatni. Könnyű kívülről beszélni annak, aki 10-12 fős csoportot tanít, minden eszköz, korlátlan fénymásolási lehetőség a rendelkezésére áll, és a tanulók 90%-a belülről motivált - valamint fizet az oktatásért.
Az iskolai nyelvtanítás hibái között nagyon sok dolog van:
1. nagy csoport létszámok (van olyan német csoport nálunk, ahol 27-en vannak!!)
2. a diákok jelentős része - főleg általános iskolában - nem hajlandó áldozatokra. Márpedig a nyelvtanulásban sajnos vannak részek, amelyhez kell.
3. az iskoláknak nincs pénze eszközök beszerzésére, fénymásolásra.
4. arra meg pláne nincs, hogy a tanároknak befizessenek tanfolyamokra, a tanárok meg örülnek, ha a hó végén még jut kenyérre - nem tudják kipengetni a költségeket
Mi is folyamatosan küzdünk azzal, hogy a hozzánk kerülő gyerekek egy része hiába tanult 4-5 éve már angolt, gyakorlatilag semmit nem tud. De nem vagyok arról meggyőződve, hogy ez egyedül a pedagógus felelőssége.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Kanstruktív 2012.12.30. 22:07:42

A nyelvvizsgakényszert ellenzem. Ha nekem matekból kellene B1 vizsgát tennem, megbuknék. Ellenben a nyelvek mennek. Alap lenne, hogy a filmeket a TV-ben és a moziban ne szinkronizálják, vagyis tényleg lehessen angolt hallani. Úgy igaziból. Túlzás ez a szinkronizációs lobbi...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Kanstruktív 2012.12.30. 22:08:36

@ballus: Igazad van, nekem is ezek a tapasztalataim. Angolt tanítok.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

szomorutojas · http://tojas.blog.hu 2012.12.30. 22:10:02

@Bambano: Teljesen igazad van, nem kell társalognia annak, aki a nyelvet bizonyos konkrét céllal használja. Nehezen tudom elképzelni ugyanakkor, hogy aki szakszöveget megért egy adott nyelven, az ne tudna eltársalogni, de ha szigorúan szétválasztjuk az írott szöveg olvasását a beszédtől, biztosan kiképezhetők olvasni tudó írás- és beszédképtelen végzett diákok.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Szociknak vége 2012.12.30. 22:30:27

Addig is amíg ezen a gumicsonton lehet rágódni, addig sem ír egyik Indexblogger sem arról hogy az E2014 és az MSZP éppen szentesítette a házasságát (ahogy azt sejteni lehetett).

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Bambano 2012.12.30. 22:40:40

@szomorutojas: aki volt legalább nagyjából rendes katona, annak reálisan gondot okozhat az idegen nyelv hallás utáni értése, emellett akár a magyar is.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Amidazophen 2012.12.30. 23:29:51

Hofi Géza műsorai óta nem röhögtem akkorát, amikor Vöcsök Rózsa államtitkár asszonyt hallottam Brüsszelben franciául megszólalni.

Na, az ilyen spiné ne értekezzen semmit sem a nyelvoktatásról: annyi fingja lehet hozzá mint Brezsnyevnek a bérmáláshoz.

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

morgás joga mindenkit megillet · http://morgasjoga.blog.hu/ 2012.12.30. 23:45:17

@MetroGoldwinMayer: arról tárgyaltak, hogy tárgyalni fognak. Ez hír? Majd ha megállapodnak valamiben, vagy összevesznek ...

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

bioLarzen 2012.12.31. 04:37:03

@ballus: Ez sajna szinte mindegyik tantárgy esetében igaz. Nagyon nem minőségi a magyar alap- és középfokú oktatás, ha egészében nézzük.

A baj az, hogy alapvető változásopk kellenének - de szakszerűen levezényelve, nem politikai szemüvegen keresztül levezényelve - és tudjuk, manapság Magyarországon mi az esélye a pártfüggetlen szakmai munkának...

Szomorú ügy. Sőt, tragikus.

bio

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

bioLarzen 2012.12.31. 04:38:56

@MetroGoldwinMayer: Hát, akkor ilyen alapon Gubás Gabi a feleségem, mert egyszer beszéltem vele (fél mondatot kb.)...

bio

Tőle nem akarok több kommentet olvasni

Válasz erre 

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet.

Mégsem

Kimoderálom ezt a kommentet. Nem moderálom a kommentet. Kimoderálom a kommentező összes kommentjét.

A kommentezőt nem tiltom ki. A kommentezőt kitiltom egy napra. A kommentezőt kitiltom egy hétre. A kommentezőt kitiltom egy hónapra. A kommentezőt kitiltom örökre.

Megjegyzés: