2012.03.17. 23:54
Szavak, közérzet, statisztika
Vajon mit tükrözi a legjobban mindennapi közérzetünket? A kormányzat idegesítően túlbuzgó-optimista kommunikációja, a különböző politikai platformon álló pártok által megrendelt közvélemény- és szociológiai kutatások, a rideg hivatalos statisztikák, számok végtelen halmaza, az egy főre jutó GDP, vagy épp az ügyeletes károgók mindent elsöprő zaja?
Mit fejeznek ki az egyszerű szavak, mire asszociálnak a legtöbben, ha megkérdezik tőlük, mit jelent számukra 2011?
Ha nyelvünk az élet tükre – melyek voltak azok a szavak, amelyek szerintünk a legjobban jellemezték az elmúlt évet, mi foglalkoztatott minket nap mint nap?
A Tinta Kiadó megtette, ahogy az elmúlt két évben is. Az internetes szavazás keretében mindenki három szót jelölhetett meg, a végeredmény lesújtó - a listán egyértelműen a negatív töltetű szavak vannak túlsúlyban. Harmadik éve abszolút győztes a "válság" szó, ezt követi a "végtörlesztés" és a "devizahiteles". Ez a két szó más verzióban is szerepel, "végtörlesztő" (6.) és "devizahitel" (9.) formában.
A Top 10-ben van még a "leminősítés", a "chipsadó" és a "szegénység" is, a húszas listán olyan, régebben ismeretlen szavak, szóösszetételek is megjelentek, mint az "arab tavasz", "unorthodox", de az "adósságspirál", "euróválság", az "elszegényedés" és a "csalódás" sem tükröz optimista hangulatot. Pozitív csengésű szó csak kettő fért bele, 12. a "remény" és 17. a "szeretet".
A legérdekesebb az, hogy az egyszervolt.hu felmérése alapján legszebb magyar szavaink (pillangó, édesanya, szerelem, békesség, hópehely, szellő) közül egy sem szerepel a 2011. év Top 50 szavai között.
2009 |
2010. |
2011. |
1. válság |
1. válság |
1. válság |
2. korrupció |
2. remény |
2. végtörlesztés |
3. szegénység |
3. vörösiszap |
3. devizahiteles |
4. hazugság |
4. változás |
4. táblagép |
5. szeretet |
5. árvíz |
5. chipsadó |
6. h1n1 |
6. katasztrófa |
6. végtörlesztő |
7. remény |
7. szegénység |
7. leminősítés |
8. bizonytalanság |
8. Fidesz |
8. IMF |
9. influenza |
9. fülkeforradalom |
9. devizahitel |
10. munkanélküliség |
10. választás |
10. szegénység |
forrás: fh.hir24.hu
A kormány hurráoptimizmusa a lista szavait láthatóan nem befolyásolta, az egyetlen lista-személy, Orbán Viktor is a 2010-es 25. helyről a 37-re csúszott vissza, a Fidesz pedig tavaly már be sem került az első ötvenbe.
Pesszimizmusunk valószínűleg sokkal inkább eredeztethető abból a speciális magyar helyzetből, amit az Eurostat (az Unió statisztikai hivatala) által közzétett Európai Unió régióinak jövedelmi ranglistája igazol. Ez pedig a szegénység.
Mint már eddig is a saját bőrünkön észlelhettük, elképesztő különbség van az uniós régiók között jövedelem és gazdasági teljesítmény területén. A 2009-es egy főre jutó GDP alapján készített rangsor alapján Magyarország esetében Észak-Alföld, Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl térségei vannak a legrosszabb helyzetben, ezek a legszegényebb 20 régióhoz tartoznak. A négy lemaradó közül még a "legjobban" teljesítő dél-dunántúli régió is csak a huszonhét tagállam átlagos vásárlóerejének 45 százalékát éri el, a legrosszabb helyen álló Észak-Magyarország csak a 39.6%-át.
Természetesen nem járunk egy cipőben minden volt KGST-országgal - Prága az előkelő hetedik helyen van, míg Pozsony a még előkelőbb ötödiken (az uniós átlag GDP-jének 178 százalékával).
Mindeközben kormányzati szinten megy a labdadobálás, meg lehet-e élni 47 ezer forintból, kecskével vagy kecske nélkül. Meg arról, valójában mire elég a minimálbér, illetve a garantált bér nettója. Meg a munkanélküli segély három havi összege. Őszintén bevallhatjuk, semmire. A magyar minimálbérnél csak egy-két országban van alacsonyabb (így például Romániában), átlagkeresetünk a felét sem éri el európai átlagnak (annak csupán 48 százaléka), közterhelésünk módja és mértéke negatív példa, cserébe viszont az élelmiszer-áraink nyugat-európai színvonalúak, az üzemanyag literje a forint árfolyamától függetlenül folyamatosan kúszik felfelé, a közműszolgáltatások beárazása esetén pedig Európa legdrágább helyeit tekintjük etalonnak.
2012. februárjában az NRC Piackutató felmérése alapján a magyarországi pesszimisták aránya eléri a 90 százalékot, és csupán 8 százalék látja úgy, hogy jó irányba mennek a dolgok.
Pesszimizmusunk csak egy helyen bicsaklik meg: 2011-ben a remény (12.) még mindig megelőzte a reménytelenséget (40.). Az igazsághoz tartozik az is, hogy a remény a 2010-ben még harmadik helyezett volt ...
Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.