morgás joga 6.jpg

Brüsszel újabb tárgyban vizsgálódik, immáron górcső alá vették a plázastop-törvényünket is. Érdeklődésüket kiválthatta, hogy Magyarország annak ellenére tévedt ingoványos területre, hogy bár Spanyolországot hasonló témában már rendreutasították, a Fidesz-KDNP-t ez nem befolyásolta, és a törvénymódosítás nem titkolt célja a nagyméretű áruházláncok előretörésének, további terjeszkedésének a megakadályozása volt.

 Parlamentünk tavaly december elején fogadta el az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény módosítását, melyben 2014 végéig moratóriumot hirdettek minden, háromszáz négyzetméternél nagyobb kereskedelmi létesítményre. A jogszabály alapján csak külön engedéllyel épülhetnek új áruházak, bevásárlóközpontok. Felmentést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviselőiből álló plázastop-bizottság adhat. Az NGM nemrégiben jelentette be, hogy eddig tíz, ötezer négyzetméternél kisebb épületre adtak be kérelmet a testülethez, s hét vállalkozás kapta meg a felmentést, míg három nem. A kiadott engedélyek és elutasítások tekintetében semminemű tájékoztatást sem adtak, így ismeretlenek a piaci résztvevők és a szempontok is.

sok stop.jpg

 

A spanyolok elutasításának indoklása szerint „a tagállamok a kiskereskedelmi létesítmények megnyitását nem tehetik függővé olyan gazdasági megfontolásoktól, mint a meglévő kiskereskedelemre gyakorolt hatás vagy a vállalkozás piaci részesedése”. Kérdés az, hogy a magyarok bele próbálták szuszakolni a környezetvédelmi szempontot az indokok közé ( „a vidékre és a környezet védelmére gyakorolt hatása”), nyerő lesz-e az Unióban.

 

A brüsszeli eljárás hazánkra nézve pozitív végkifejletét valószínűleg az sem segíti, hogy a plázastop-bizottság nem független, hanem nyíltan erőteljes politikai nyomás alatt áll (lásd Földrajzinév-bizottság esete Feriheggyel), illetve míg a Versenyhivatal minden döntése nyilvános, addig a pláza-bizottság döntéseiről, annak szempontjairól mély hallgatásba burkolódzik. Teszi ezt annak ellenére, hogy a nyertesekről a megkezdett építkezések miatt hamar lehull majd a lepel.

  • Vajon a plázastop-bizottság igazi küldetését a kormányzat feketén-fehéren megfogalmazta és mi alapján? Mi a tényleges, hosszabb távú a cél? És a rövid távú? Felhasználnak-e hatástanulmányokat, szociológiai kutatásokat, pénzügyi mutatókat a döntésük elősegítése érdekében? Kiket kérdeznek meg, és valójában kinek a véleményére kíváncsiak?
  • vajon nemzetgazdasági szempontból ki a jó és ki a rossz befektető? Állampolgárság, politikai irányultság, esetleg egyéb szempontok a döntőek? És milyen döntés várható, ha ugyanazt a területet egy "jó befektető" és egy "rossz befektető" szemeli ki, de ez utóbbi beruházása összességében sokkal előnyösebb a környéken élők számára?
  • Vajon a kormányzat részéről komolyan hiheti bárki is azt, hogy nem derül ki, kinek miért adtak felmentést, kik a kormányzaton belül az erős lobbisták és mely települések buktak el?
  • Akik megkapták a felmentést, valaha is le fogják tudni magukról mosni a korrupció gyanúját? Elhiszi-e bárki, hogy csak azért kaptak zöld utat, mert fontos fejlesztést akarnak végrehajtani, a közösség érdeke az ő beruházásuk, munkahelyet teremtenek, adót fizetnek? (lásd: győri Auchan-beruházás)
  • Vajon hiheti-e bárki, hogy a „Magyarországon már nem lehet újabb plázát építeni, csak egy meglévő tetejére”, illetve az "egy új hipermarket csak a környék pusztulását okozhatja" érvelés nem sántít?

kosár.jpg

  • Vajon egy beruházás előtt egy piac-szemléletű, jól működő cég nem készíttet a lehető legtöbb szempontra kiterjedő hatástanulmányt, piackutatást, üzleti tervet? Vajon úgy áldoznak a befektetők milliárdokat egy új projektre, hogy nem világos számukra, a beruházás környékén élők számára valami újat adnak, versenyképeset tudnak létrehozni, valamint tartósan és nyereségesen ki tudják elégíteni a piaci igényeket? 

A tulajdonos kivel fogja felépíttetni az épületet, a beruházás jótékony hatással lesz-e a haldokló magyar építőiparra? És ha mégis rosszul kalkuláltak és veszteséges a létesítmény, van-e elegendő tartaléka a befektetőknek, hogy kihúzzák a válság éveit? Az épületet és az infrastruktúrát nem viheti haza ...

 

  • Vajon a leendő beruházás környékén élőket bárki is megkérdezi, szükség lenne-e az új kereskedelmi-szolgáltató létesítményre, járnának-e oda vásárolni, ruhát tisztíttatni? Jól járnának-e, ha ott költhetnék el a pénzüket, életminőségük javulna-e a beruházás következtében?
  • Vajon az épületbe beköltöző kisvállalkozások tulajdonosainak véleményét a plázastop-bizottság megkérdezi? Számít-e a kormányzatnak a döntés meghozatalánál, hogy új munkahelyek jönnek létre, a választópolgárok általános közérzete javul, és bárhogy is alakul a beruházás jövedelmezősége, az épületek, utak, infrastruktúra ott marad, ahol van, egyetlen multi sem viheti haza a poggyászában?
  • Vajon a helyi önkormányzatok hogyan viszonyulnak az új adóbevételi forráshoz? Az ő szavuk számít? Lobbizhatnak-e a tervek és szavazópolgáraik mellett, vagy magasabb szempontok döntenek?
  • És mi van akkor, ha a beruházó komoly infrastrukturális beruházást is vállal? A plusz út, közmű, ingyenes buszjárat mennyit nyom a latban, és hosszabb távon mekkora terhet vesz le az önkormányzat válláról?

hipermarket hu.wikipedia.org.jpg

  • Vajon az építési szándékukat bejelentők nem úgy tekintenek hazánkra, mint egy banánköztársaságra? És vajon hogyan fogja a hazai diplomácia kommunikálni és kezelni a problémát, ha a többségében német tulajdonú nemzetközi üzletláncokat a bizottság sorban elutasítja alapos, korrekten megfogalmazott indok nélkül?
  • Vajon hogyan tud érvelni hatásosan a kormányzat az Unió felé, ha a nemzeti színek alatt futó élelmiszer-hálózat hazafiasságára is árnyék vetül? Ha azok is csak úgy viselkednek, mint bármelyik multi, adót optimalizálnak, külföldi cégeket hoznak létre?
 
  • Vajon megéri-e nekünk, különösen az IMF-tárgyalások környékén, hogy olyan törvény miatt vizsgálódik Brüsszel, amelyhez hasonló esetben már precedens is volt? Vajon fejjel megyünk a falnak, vagy tényleg talált a kormányzat kiskaput az uniós alapelvek területén?
 
 
Vajon Brüsszel elfogadja a "környezetvédelem" jolly jokerét, vagy hatályba lép az Alaptörvénynek az állampolgárok készfizető kezességére vonatkozó szakasza, mely az uniós büntetést eredményező kormányzati döntések esetére vonatkozik?
 
 
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr754321720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása