morgás joga 6.jpgHoffmann Rózsáék tantervet és történelmet alkotnak, a Történelemtanárok Egylete (TTE) pedig 13. pontos állásfoglalásban tiltakozik. És érveiket tanulmányozva nem fogható rájuk, csak kekeckednek "savanyú a szőlő" alapon.

Most még csak a szakma, de nemsokára a szülők is rájönnek, a gyerekeik valami új dologgal térnek haza az iskolából nap mint nap. Hogy ezt aztán agymosásnak, népnemzeti keresztény butításnak vagy egyszerűen csak a történelem KDNP-felfogásnak hívjuk, az már  nézőpontunk vagy ideológiai elkötelezettségünk kérdése. De bármilyen alapokról is indulunk az, hogy a jelenlegi kurzus saját formájára kívánja átnevelni az összes diákot, enyhén szólva túlzás. És aki átélt már ilyen oktatási rendszert az tudja, az nemcsak az új, félrevezetett generációt deformálja (vagy súlyosabb esetben tereli a szélsőségek felé), hanem az egész társadalmunkat is. És igenis, a gyerekeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy a történelmi tényeket megismerjék, hogy aztán saját véleményüket kialakíthassák még akkor is, ha az épp regnáló párt prominens képviselőinek nem tetszik. Amennyiben az oktatási tárca ebben korlátozni kívánja őket, az akár alapvető jogokat is sérthet és hosszabb távon egyáltalán nem biztos, hogy feltétlen pártlojalitást és friss, zsenge békemenetes tábort eredményez.

Azt már tudjuk,  jelenlegi kormányunk láthatóan idegenkedik a történelmi ismeretektől, Navracsics Tibor  megfogalmazásában "a kormány nem egy történészklub, mi a jövő kérdéseivel foglalkozunk", partnerük a KDNP viszont úgy gondolja, itt az idő a történelem újraértelmezésére, mindezt a Fidesz vezető politikusainak védőszárnyai alatt. Szándékaikat tovább erősítheti a nemzeti kultuszkönyvtár Kerényi-féle ideológiája is - amely amellett, hogy nemzeti kánont kíván létrehozni az adófizetők pénzéből, a könyveket "berendezési tárgyként" javasolja kezelni. Orwell is megmondta: "Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is; aki uralja a jelent, az uralja a múltat is."

És mit tehetnek a múlt uralása ellen a történelemtanárok? Kritikájukat, valamint a NAT történelemszemléletével kapcsolatos aggályukat pontokba szedve összefoglalták és nyilvánosan is közzétették, hátha eljut az illetékesek füléig. És  reményeik szerint nemcsak eljut, hanem meg is hallgatják, esetleg az alapján az erre felkentek módosítják is eredeti elképzeléseiket.

"Külön, hosszabban kell kitérnünk az anyagot jellemző ideológiai, világnézeti egyoldalúságról. Helyes, hogy a fejlesztendő kompetenciák között kiemelkedő szerepet kap a kritikai gondolkodás fejlesztése. Ezzel szöges ellentétben áll, hogy az öntudatos állampolgárrá nevelés, a szociális érzékenység, a demokratikus értékek és intézmények tisztelete nem vagy alig jelenik meg a konkrét történeti anyag célkijelöléseinél, annál inkább a nemzethez (annak vezetőihez) kritikátlanul hű alattvaló képe, áldozatvállalásának szükségessége. A magyar történelem egyoldalú, nagyon is kritikátlan és elfogult megszépítése több ponton tapasztalható, mintha a szerzők nem ismernék Szekfű, Bibó, Szűcs Jenő és mások ezzel kapcsolatos intelmeit.

Természetesen a történelem a nemzeti identitástudat kialakítását és megerősítését (is) szolgálja. Ugyanakkor károsnak tartjuk, ha ennek nacionalista túlhajtása történik, márpedig a kerettantervben erre utaló jelek vannak (pl. a Nevelési-fejlesztési célok című részek). Ezek a törekvések esetenként anakronizmushoz vezetnek (pl. a török kor vagy a Rákóczi-szabadságharc esetében, vagyis a nemzetté válás előtt, a nemzeti összefogás említése a társadalmi – nemes-jobbágy vagy felekezeti stb. – összefogás hangsúlyozása helyett az 5–8. évfolyamon).

Az 5–8. osztályosok számára készült anyagban általában is felülreprezentált az értékrendhez kötődő példákban a nemzeti és honvédő tematika. Ugyanakkor hiányoznak pl. a szabadságjogokra történő utalások. Hasonló a helyzet a középiskolai anyagokban. 
A dualizmus korának tárgyalásánál pl., bár szükségesnek tartják annak felismertetését, hogy a sajtó a negyedik hatalmi ággá vált, nem szerepel a századfordulón anakronisztikus nyílt választás, illetve a magas vagyoni cenzus (6% választó) mint a kor egyik alapproblémája, ahogy a szociális feszültségek, a szociálpolitika, az uradalmi cseléd fogalma vagy a demokratikus követeléseket megfogalmazó ellenzék sem (pl. a hazai szociáldemokrata párt csak 1945 után bukkan fel az anyagban). Ugyanezek a hiányok mutatkoznak a Horthy-kor esetében is, melynek egyoldalúan pozitív beállítását sugallja a tanterv mindkét (9–12., 7–12.) gimnáziumi anyagban.

Emellett a tananyagban sehol nem szerepel az általános választójog fogalma, a 7–12. évfolyamon igen bő tantervben csak egy helyen történik rá közvetett, homályos utalás, ott is negatív szövegkörnyezetben, meglepő módon egyenesen ebből eredeztetve a szélsőségeket: „A politikai jogok kiterjesztése több országban a szociális demagógia felerősödésével járt, így utat nyitott a szélsőséges elemek hatalomra kerülésének, amelyek diktatórikus rendszereket vezettek be.”

Példa az esetlegességre: A rendszerváltás előzményeként kizárólag a lakitelki találkozó jelenik meg. Nincs szó szamizdatról, monori találkozóról, Társadalmi szerződésről stb. (az 5–8. évfolyamon). Ez az esetlegesség nem tartható.

A fenti példák hosszan sorolhatók. A hiányolt elemekkel nem egyszerűen bővítendők a közreadott anyagok, hanem a meglévő terjedelem belső arányait kell korrigálni." (A TTE állásfoglalása a kerettantervvel kapcsolatban)

 

A tanárok felróják még a készítőknek a nem életkori sajátosságoknak megfelelő oktatást (5-6. osztályban Shakespeare-feldolgozás), az avítt történelemszemléletet, a szomszédaink és az eltérő kultúrák megismerésének igen csekély szándékát, valamint azt, hogy a jövő történelem-oktatása nem kívánja figyelembe venni az új kutatási eredményeket sem. A kritikánál többet is kívánnak nyújtani, ezért felajánlják a kormányzatnak a segítségüket, hogy a "tervezetet inkonzisztens, szakmaisága egyes elemeiben kérdéses, ezért elfogadhatatlan" pontjait - akár együttes erővel - korrigálni lehessen.

 

A tananyag XXI. századi szintre emelése azonban kétséges (mit is várunk azoktól, akik szerint a Horthy-korszak egyértelműen pozitív?), így elég nagy esélye van annak, hogy a felnövekvő generáció agyába a KDNP-s történelemfelfogást diktálják bele a köznevelés erősen pártutasításos rendszerében.

De vajon mernek-e majd vállalkozni arra a tanárok, hogy beszéljenek - tananyagon kívül akár - olyan fajsúlyos dolgokról, mint a szabadságjogok, a cenzusos választások tényleges statisztikái (amikor a népesség 6%-ának volt csak választójoga), vagy például a nyílt választás hátrányairól meg arról, Lakitelken kívül is volt ellenzéki élet a rendszerváltás környékén? És vajon mi lesz annak a tanárnak a büntetése, aki úgy gondolja, ő nem járul hozzá rendszerhez hű, lojális, erősen beszűkült ismeretekkel rendelkező állampolgárok tömeggyártásához? Azt kirúgják, örökre eltiltják szakmájának gyakorlásától, esetleg még a diplomáját is megsemmisítik, mehet biztosítási ügynöknek vagy telekommunikációs céghez ügyfélszolgálatosnak? Vajon a szülők képesek lesznek arra, hogy otthon felvilágosítsák a gyerekeket, vannak olyan dolgok, amiket elhallgat előlük tanáruk, előkerülnek a régi tankönyvek okulásul? És mi lesz, ha olyan filmeket nézetnek, vagy olyan könyveket olvastatnak a gyerekeikkel, amelyek egy más világot tárnak eléjük? 

És vajon meddig kell még félnünk attól, hogy kicsiny országunkban a történelem folyamatosan ismétli önmagát, csak a színek, logók és címerek változnak?

A történelem-hamisítás nem egyedi, csak hazánkra jellemző példa, ám a történelem megmutatta, mi lesz azoknak a sorsa, akik ezt nagyüzemileg csinálják - még akkor is, ha ők "nem történészklub", 

"Ha emlékezünk, tanulunk a történelemből, hogy hasonló katasztrófa ne következhessen be soha többé. De csak akkor tanulunk a történelemből, ha visszautasítjuk a hamisítást." (Simone Weil)

Amennyiben tetszett, csatlakozz Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr164871104

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása