2012.02.16. 12:36
„Korrekt, fair rendszer”
Orbán Viktor egy ma reggeli rádióműsorban a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban kifejezte azon véleményét, mely szerint „korrekt, fair az új rendszer". Véleménye szerint a változtatások azért szükségesek, mert Magyarország „termelési központtá” alakul, így több mérnöki és informatikai szakemberre van szükség. Az oktatási rendszernek ezt kell tükröznie, tehát előnyben kell részesítenie ezeket a területeket. A keretszámok maradnak, bár nem kizárt, hogy a 2-3 év múlva felülvizsgálják a fő irányokat.
Hoffmann Rózsa sem tétlenkedett, ma reggel a köztévében vendégeskedett, így ő ott mondta el véleményét, mely szerint mindent megfontoltan készítettek elő, a visszavonást nem gondolják komolyan. Ugyanő egy pár nappal ezelőtt igyekezett megnyugtatni a leendő jogász- és közgazdászhallgatókat, kidolgoznak egy olyan lehetőséget, mely szerint az állam visszafizeti azon jogászok és közgazdászok diákhitelét, akik az államhoz szegődnek tanulmányaik elvégzése után (más szakoknál ezt nem tervezik). A kormányzat elkötelezte magát egy olyan oktatáspolitika mellett, amely a nemzet javát és felemelkedését szolgálja, ezt pedig "köztudottan nem jogászokkal, nem kommunikációs szakemberekkel, nem szociológusokkal lehet felgyorsítani", hanem műszaki, informatikai és természettudományos végzettségűekkel.
Kérdéseim:
- vajon az állam garantálni tudja, hogy a mérnökök, informatikai és természettudományos szakemberek hazánkban állást kapnak, és a nemzet felemelkedését fogják szolgálni? Mi lesz, ha mégsem sikerül „termelési központtá” alakulnunk, ha a beruházások messze elkerülik Magyarországot?
- vajon hova vezet az, ha 2-3 évente teljesen új irányt vált a felsőoktatás finanszírozása? a jelenlegi középiskolások hogyan, mi módon tervezzék tanulmányaikat, mi lesz nyerő 3 év múlva? A reál vagy a humán? A műszaki, a társadalomtudomány vagy a pénzügyek, esetleg újra a jogi kar?
- ha 2-3 évente vált a politika, egyes jogszabályok meg néha csak napokig, hetekig élnek, hogyan bízhat ma egy felvételiző abban, hogy öt-hat év múlva majd állami szolgálatba lépve tényleg megszabadul a sok milliós diákhitelétől? a ma megalkotott jogszabály érvényben lesz még? ha igen, honnan tudja, hogy nem inkább olyanokat vesz majd fel az állam, akik nem tartoznak, vagy ha tartoznak is, de nem kérik az állami visszafizetést?
- a költségvetés mely során lesz majd a tartalék a jogászok és közgazdászok diákhitelének visszafizetésére? Minden állami intézmény élhet vele az új munkaerő felvétele során? Mi lesz az önkormányzatokkal, ők is élhetnek majd a lehetőséggel központi költségvetési forrásokból? És nem fog sokkal többe kerülni ez a rendszer, mintha most finanszírozná az állam és ugyanúgy röghöz kötési szerződést kötne a jogász és közgazdász hallgatókkal, mint a többi államilag dotált felsőoktatási diákkal?
- mi történik majd akkor, ha az állami szolgálatba lépő helyett kifizeti az állam a diákhitelt, majd kiderül, a munkavállaló alkalmatlan a munkára és kirúgják, vagy alkalmas ugyan, de belekerül a legközelebbi leépítési-tisztogatási hullámba? Akkor újra nyakába szakad a hitel, de most már biztosan nem kedvezményes kamatozással és nagyobb összeggel?
- vajon mennyi időnek kell eltelnie mostantól ahhoz, hogy kiderüljön, bizonyos szakterületeken csak lasszóval lehet fogni igen drága munkaerőt? Valószínűleg nem 2-3, hanem sokkal inkább 6-8 évnek, hiszen addig még ott vannak a jelenlegi, Diákhitel II. nélküli „olcsó” diákok, akik az elkövetkező 5 évben még folyamatosan érkeznek a munkaerőpiacra.
- és végül, de nem utolsó sorban, ha nem gondolják komolyan a felvételi keretszámok visszavonását, akkor komolytalanul már gondolkodtak róla? vajon mikor lesz annyira döglött a ló, hogy ki merje valaki jelenteni, újabb változtatásra van szükség, és mégiscsak kellene az államnak olyan típusú kvalifikált munkaerő, amely a most a „szükségtelen” kategóriába tartozik?
Valószínűleg sokan vitába szállnak azzal, vajon a jogászok és szociológusok, de főleg a kommunikációs szakemberek mennyiben szolgálják egy ország jelenlegi és jövőbeli felemelkedését. Lehet, hogy a tettek mezejére kellene lépni, és példát statuálni? Lehetne esetleg rögtön az ügyet szívén viselő parlamenttel kezdeni?
Lehet, hogy ettől lenne igazán fair, korrekt a rendszer?
Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
banyanya007 2012.02.17. 18:24:45
A keretszámok megállapítása - nem vitatva azt, hogy a korábbiak bizonyos mértékű korrekciója szükséges és indokolt - egyértelműen a(zindián) ló túloldalára való átesés. Sokatmondó OV cinikus/frappáns/freudi elszólása a jogászok keretszámára. Miért is nem kellenek? Azért, mert épp elég annyi, amennyi bent ül a parlamentben? Azok, akiknek a szakértelem és a szakmai tapasztalat nem homályosítja el a harchoz szükséges éleslátását? Kiváncsi vagyok, hogy mikor merül fel, hogy ügyvédekre nincs is szükség, ezért a szakma elsorvad majd szépen magától:). (Volt már ilyen koncepció!)
tojjadnekii 2012.03.07. 10:05:42
Mi majd versenyzünk a kínaiakkal, indiaiakkal, indonézekkel, afrikaiakkal....sima ügy!
Kócos János 2012.03.21. 13:21:55
Persze, ahogy lépünk előre a ranglétrán, emelkedik a fizetésünk is, gondolná az ember. Nem egy diplomás ismerősöm van 45 környékén, akik havonta 140-160 ezer forintból élnek...