véleménynyilvánítási szabadság6 (1).pngVajon miért gyűjtik be a gödöllői rendőrök azokat a kutyákat, amelyeket még januárban menekített ki az Állatvédőrség egy mogyoródi nőtől? Akkor a szervezet állatkínzás miatt feljelentést tett, a sokat szenvedett kutyák pedig - már amelyik túlélte a tortúrát - szerető gazdákhoz kerültek. 

 „Nagyon szívszorító volt az első látvány. A kutyák sokszor akkora ketrecekben voltak, hogy felállni, megfordulni sem tudtak, igaz, legtöbbjük oltva, chippelve volt” – olvasható abban a feljelentésben, amelyet azután tett a szervezet, hogy egy rendőr járőrrel és   a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársaival megjelent a helyszínen. (index.hu)

A rendőrség februárban egyszer már házkutatást tartott az új gazdáknál, akkor bűnjelként lefoglalta az állatokat, helybenhagyással, vagyis a kedvencek maradhattak ott, ahol végre otthonra találtak. Most azonban - egy kis jogi csűrcsavar után - az illetékesek úgy döntöttek, a több, mint negyven kutyát a Ceglédi Állatmenhelyen kell elhelyezni.

"Ezen a bűnös világon bizony nincs szomorúbb látvány, mint egy behúzott farkú, gazdátlan kiskutya." (Arthur Guitterman)

A police.hu-n közleményt adott ki a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság, reagálva az index.hu cikkére, mely szerint "Az ügyben a tulajdonjog megállapítása folyamatban van. Az állatok további sorsa ennek eredményétől függ. A hatóságok jogerős végzésében foglaltak betartása mindenkire, az Állatvédőrség munkatársaira is kötelező." 

De mit is mond a hatályos jogszabály?

"66. § (1) Állat - ideértve a vadonélő, a kedvtelésből tartott és a veszélyes állatot is - lefoglalása esetén a hatóság a marhalevelet, a törzskönyvet, a veszélyes állat tartására, elidegenítésére, felügyeletének átengedésére vonatkozó hatósági engedélyt, ezek hiányában a területileg illetékes hatósági állatorvos által az állatról kiállított okmányt foglalja le.

(2) A Btk. 266/A. §-ában, 266/B. §-ában, valamint 281. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a (3)-(6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott iratok mellett a bűncselekmény tárgyát képező élő állatot is le kell foglalni.

(4) A lefoglalt élő állat a bűnjelkezelőhöz nem szállítható be, annak elhelyezéséről

a) a Btk. 266/A. §-ában és 266/B. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes megyei (fővárosi) állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás (a továbbiakban: állomás),

b) a Btk. 281. §-ában meghatározott bűncselekmény gyanúja alapján indult büntetőeljárás esetén a lefoglalás helye szerint illetékes nemzeti park igazgatóság

köteles gondoskodni, vadászható állatfaj esetén a vadászati hatóság véleményének figyelembevételével.

(5) A lefoglalt élő állatnak az érdekelt őrizetében hagyásával és az előzetes értékesíthetőségével kapcsolatban az állomás véleményét be kell szerezni. Ha a lefoglalt élő állat az állomáshoz jellege, gondozásának szükségessége miatt nem szállítható be, díjazás ellenében - a 3. §-ban meghatározott szervezeten és személyen kívül - a szakszerű kezelés feltételeivel rendelkező civil szervezet őrizetébe és kezelésébe is adható. 

(6) A lefoglalt élő állatnak a jogosult részére történő visszaadása az állat-egészségügyi előírások figyelembevételével történik. (11/2003. (V. 8.) IM-BM-PM együttes rendelet)

dalmata morgás joga.jpgAz idézett rendeletet a 20/2004. (V. 7.) IM-BM-PM együttes rendelet módosította - az viszont látszik, hogy a jelenleg hatályos állapoton az állatvédelmi törvény módosításai nem hagytak sok nyomot, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal sem tette be a lábát a paragrafusokba az "állomás" helyett.

Pedig éppen az állatvédelmi törvény 2011. évi , Fidesz általi módosítása határozta meg az állatvédelem küldetését hazánkban:

"Az Országgyűlés

- annak tudatában, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége,

- elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára,

- kifejezve azon szándékát, hogy Magyarország tevékeny módon részt vállaljon az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből,

az állatok ésszerű védelmének és kíméletének biztosítása érdekében az alábbi törvényt alkotja:

(az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény preambuluma)

Ha végiggondoljuk a sem állat-, sem emberbarátnak nem tűnő rendeleti jogalkotást és jogalkalmazást, milyen kérdések vetődhetnek fel? Azon kívül, hogy emberek erkölcsi kötelességéről beszél a törvény, nem a hivatalokéról ...

Az elsődleges probléma, hogy a kutya nem autó vagy ékszer. Nemcsak tárolási és fenntartási költsége van, hanem foglalkozni is kell vele, ez pedig nagyon sokba kerül. Ráadásul ha testileg-lelkileg meggyötört állatokról van szó, akkor ez pláne feláras produkció, és ha a hatóságok komolyan vennék az állatvédelmi törvény előszavát, bizony már régen kezdeményezték volna a fenti lefoglalásos rendelet módosítását az illetékes jogalkotónál.

"Bárcsak megértenék az emberek, hogy az állatok ugyanolyan kiszolgáltatottak, s ugyanúgy függenek tőlünk, mint a gyerekek, ezt a gyámságot ránk ruházták." (James Herriot)

Az állatvédőknek talán természetesnek tűnt, hogy a kutyákat ott helyezzék el, ahova valójában valók, szerető gazdiknál, akik sok türelemmel újra normális állatot képesek varázsolni az elhanyagolt, kínzott állatokból. Az esetből az is kiderül, az állam számára az ebek viszont csak lefoglalt tárgyak, amik a hivatalok legnagyobb sajnálatára extra nyűggel járnak.

Az könnyen belátható, hogy egyetlen állatmenhely sem képes megvalósítani az állatvédelmi törvény küldetését akkor, amikor az állatokat szerető környezetből ragadják ki jogszabályra hivatkozva - az állatvédők viszont az állatokat védik, nem pedig a hatóságok érdekét. Ráadásul a gazdikhoz adással (igaz, elviekben jogellenesen) jelentős költségtől kímélték meg az államot: az elhelyezésnek, állatorvosnak, kutyakajának, táplálékkiegészítőknek, gyógyszereknek mind-mind borsos ára van, ezt pedig valakinek meg kell előlegeznie az eljárás alatt. Például az alapítványi menhelynek - bár kérdéses még az is, vajon erre rendelkezik-e elegendő forrással  egy átlagos menhely (mégis csak több, mint 40 kutyáról volt szó, megfelelő elhelyezési lehetőséggel és személyzettel kell rendelkezni a fogadásukhoz).

Az új gazdik azonban nemcsak hazavitték a szerencsétlenül járt kutyákat, hanem fel is táplálták őket és végre az ebek is elérkeztek abba a státuszba, ami őket megilleti, az ember barátjának hihették magukat. Legalábbis addig, amíg az illetékes hivatalnok rá nem jött, ők ezt nem érdemlik meg, a vonatkozó rendelet szerint pláne nem.

"Egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik" (Mahatma Gandhi)

állatorvos morgás joga.jpgDe vajon mire kelhet a rendőrségnek több, mint 40 kutya? (Oké, ez csak elvi kérdés, mivel a szabály az szabály,  ha a kormányhivatal ragaszkodik a rendelet betűihez és Cegléden szeretné látni az állatokat, akkor oda kell őket vinni, nincs apelláta.)

  • Azt kizárhatjuk, hogy tanúskodni hívják be őket. A hatósági állatorvos (azaz az Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársa) és a jelen lévő rendőr valószínűleg készített videofelvételt meg fényképeket az általuk talált állapotokról, a kutyák meg nem egy fecsegő típusok, tőlük már sokkal többet megtudni az ügyről valószínűleg nem lehet.
  • A kutyák tulajdonjogát a fellelhető iratokból is meg lehet állapítani - vannak csippek, törzskönyvek, oltási könyvek, nem is beszélve az élelmiszerlánc-biztonsági ebnyilvántartásról. Maximum egy állatorvos elegendő, hogy kiolvassa a csip számát, még mindig az a kutya-e az  a kutya, a nyilvántartásból meg visszakövethető, kiknél is járt a szegény pára rövid élete folyamán. Az, hogy egy kutya - akár ideiglenesen - befogadó gazdiknál vagy egy ketrecben van bezárva egy vidéki városban, nem oszt és nem szoroz jogalapilag, viszont ez utóbbi helyen
      • etetni-itatni kell,
      • gondoskodni kell az emésztési rendszerük végtermékének ártalmatlanításáról,
      • valahogy el kell kerülni, hogy a szeretethez szokott kutyák a bezártságtól megbolonduljanak (apropó, hová is lett az állatvédelem törvényileg deklarált magasztos célja?),
      • állatorvosi felügyelet kell, gyógyszer meg táplálékkiegészítés és megfelelő mennyiségű mozgás,
      • mindehhez pedig életteret kell biztosítani, ketrecet meg kellően zárt területet a napi mozgáshoz,
      • és azt is illene elkerülni, hogy a kutyák megsebesítsék vagy épp megfertőzzék egymást.
  • nincs munkája a feladatra kirendelt rendőröknek, és hogy ne unatkozzanak meg végre a szolgálati kombi kocsikat illetve kisteherautókat is lehessen használni, nyakukba vehetik Gödöllő térségét és összefogdoshatják a kutyákat. A feladat idő- és erőforrás igényes, hiszen nemcsak n-szer két rendőr + autó + 2 ketrec kell a feladat elvégzéséhez, de jegyzőkönyvezni (fotózni) is kell, melyik kutya honnan, kitől, milyen állapotban került elő és hova lett szállítva. 
  • az is elképzelhető, hogy nincs megfelelő mennyiségű lakója a ceglédi menhelynek ezen kutyák tartását ráadásul az állam gavalléran, az adófizetők pénzéből fizeti (majd később behajtja a bűnügyi költség viselőjén úgy, ahogy tudja). A menhelyt üzemeltető alapítvány honlapja itt.
  • egyesével meg kívánják állapítani a kutyák forgalmi értékét - például azért, hogy a bűnügyi költségek esetén milyen megtérülésre lehet számítani, ha értékesítik a kedvenceket.Vajon azoknak van bármiféle elővásárlási joguk, akik eddig etették-gondozták őket?
  • és ha már a szakértőt serény munkára fogják, azt is megállapíthatja, mennyi a jogos költsége 40 db kutya - akár évekre - szóló elhelyezésének. Tájékoztatásul kutyapanzió-díjak (végül is nem börtönre meg harapás miatti megfigyelésre ítélték őket, járna az alapvető gondoskodás):

Kutyapanzió (napidíj – 24 óra [nem megkezdett napok alapján]) - X. kerület

Kutyák száma

1 kutya

2 kutya

3 kutya

 

3000 Ft

5000 Ft

7000 Ft

Felhívjuk kedves első alkalommal minket választó ügyfelünk figyelmét, hogy a beszoktatás miatt napi +500 Ft (1 kutya), +1000 Ft (2 kutya), illetve +1500 Ft (3 kutya) összeggel számoljanak.

Ha számolunk mennyiségi kedvezménnyel (mondjuk 2.000 Ft/kutya/nap), akkor fél évi költsége egy kutyának 365 ezer Ft, negyvennek pedig 14,6 millió Ft, ha egy évig nincs döntés abban, kié az állat, akkor ennek a duplája, tehát majd 30 millió forint is lehet a számla. Ráadásul a kutya nem olyan, mint jó bor - idővel nem lesz egyre értékesebb.

pók-kutya morgás joga.jpg"A legfőbb oka annak, hogy a kutyák ilyen rövid ideig élnek, az emberi faj iránti könyörületességben gyökerezik. Hisz mennyit szenvedünk egy kutya elvesztése iránt érzett fájdalmunkban tíz vagy tizenkét évnyi ismerettség után... Képzeljük el, mit éreznénk, ha kétszer ennyi idő után vesztenénk el őket." (Sir Walter Scott)

Kérdés, nem lett volna egyszerűbb a kutyák helybenhagyása mellett egy szakértőt kirendelni (egy kis jogászkodással biztos sikerült volna) azért, hogy

  • egyrészről kiderítse, melyik kutya kinek a tulajdona. Nyilvántartás van bőven, valószínűleg az állatvédőknél is vannak papírok és az aktuális gazdiknak is van ilyen vagy olyan származási dokumentumuk, aztán ha más nem megy, a nemo plus iuris ősi római jogi elvét is alkalmazhatja. (Nemo plus iuris ad alium transferre potest, quam ipse haberet. /Ulpianus D. 50, 17, 54./ Senki sem ruházhat át több jogot másra, mint amennyivel ő maga rendelkezik.). Mondjuk egyszerűbb lenne végigjárni az összes kutyát egy személynek, mint karhatalommal összefogdosni őket, a papíroknak meg elég egy aktatáska, beszkennelve-adatbázisból kigyűjtve pedig akár egy laptop is.
  • másrészről megállapítsa, mennyi is a kutyák forgalmi értéke. Ez azonban problémás, ugyanis nem a jelenlegi értékük a lényeges, hanem az, hogy amikor az állatvédők kimenekítették, akkor, abban a pillanatban és abban az állapotban mennyit is adott volna értük bárki is. Ha hinni lehet az állatvédőknek, sokért egy lyukas garast sem. Az, hogy jelenleg mennyit érnek, indifferens, hiszen a jelenlegi gazdik jelentős értéket adtak az életmegóvó projekthez.
  • harmadrészről azt is meg kell állapítsa, eddig mennyit költöttek a gazdik a kutyusokra a felelős megőrzés keretében, illetve ez mekkora értéknövekményt eredményezett állatonként. Azt sem ártana tisztázni, ha a gazdák jóhiszeműek voltak (magyarul úgy gondolták, a kutya az övék), akkor hány forintot kitől és hogyan követelhetnek, hiszen az állam helyett gondozták a - jelenleg vitás - tulajdonjogi viszonyok miatt újra ketrecbe száműzött kutyákat.

"... egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél." (Antoine de Saint-Exupery)

Tanulsága, az sok van az ügynek:

  • amíg a hatóság (bíróság) el nem dönti, kié a kutya, az bizony menhelylakó lesz, szeretet és családi gondoskodás nélkül - mégha az állatvédelmi törvény szerint tiszteljük az állatokat, meg erkölcsi kötelességünk jó közérzetüket biztosítani, akkor is. Meg akkor is, ha a bürokrácia malmai lassan őrölnek és éveket ül a kutya - ártatlanul - a magánzárkájában.
  • jogi dilemma, vajon állatkínzásnak számít-e szerető gazdiktól, nyugodt, állatbarát körülmények közül a kutyát kiragadni és menhelyi ketrecbe, emberi barátságmentes környezetbe száműzni? És mi van akkor, amikor ezt maga az állam követi el hivatalnokjai útján?
  • a szabály az szabály, mégha hihetetlenül sokba is kerül - vajon egy kutya több évi tartását ellentételezi a - ki tudja mikori - értékesítéséből származó összeg? A fenti számok alapján nem. És vajon a különbséget be lehet utólag hajtani az állatkínzón, vagy végső soron az adófizetők fizetik ki a számlát?
  • kiderülhet, van-e olyan jogalkotó, aki a példán okulva módosítja a rendeletet és állat-, valamint emberbaráttá teszi azt, és az sem ártana, ha olcsósítaná az adófizetők szempontjából,
  • ne lepődjünk meg ezek után azon, ha az örökbefogadási kedv lanyhul a menhelyeken - hiszen soha nem lehet tudni, mikor tart a rendőrség házkutatást az újdonsült gazdiknál és mikor pakolja be egy ketrecbe és viszi el - talán örökre - a család kedvencét.

rendőrkutya morgás joga.jpgÉs végül, de nem utolsó sorban mi is az az Állatvédőrség?

"Az Állatvédőrséget 2009-ben együtt kezdte el szervezni a Cerberos Állatvédő Egyesület és a Fehérkereszt Állatvédő Liga. Ahogy az a szervezet honlapján olvasható, céljuk, hogy képesek legyenek egy állatkínzásos bűncselekményt a bejelentéstől kezdve az elkobzáson át a feljelentésig, majd az állat rehabilitációja utáni örökbeadásig végigkísérni, segíteni. A szövetséget végül közösen hozta létre az Országos Rendőr-főkapitányság, az Országos Polgárőr Szövetség, a Nemzetközi Rendőr Szövetség (IPA) Magyar Szekciója, a Rendőrtiszti Főiskola, a Cerberos Állatvédő Egyesület, a Fehérkereszt Állatvédő Liga, valamint a magyar állatvédelmi ombudsman." (index.hu)

Ha a bürokraták tartják magukat a jelenlegi rendszerhez,  az Állatvédőrség önkéntesei valószínűleg nézhetnek új cél után, mert amit kitűztek maguk elé, azt - nagy eséllyel - nem fogják tudni megvalósítani.

 

Ha tetszett és szívesen olvasnál még több morgást, tematikus tartalomjegyzék itt.

Amennyiben tetszett, várunk Facebook-csoportunkban!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr235230160

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rezsoatya (törölt) 2013.04.17. 03:29:48

A sok hulye burokrata miatt elvesz az ember, elvesz a kutya es ezek ott az irodajukban meg vannak gyozodve rola, hogy ok dolgoznak es nagyon hasznos munkat vegeznek...
Agyarorszag...

Tücsök1 2013.04.17. 12:20:30

Rövid időn belül másodszor esett meg a családban,hogy talált kutyát itt,Budapest vonzáskörzetében képtelenség volt elhelyezni.Az első esetnél ott kellett hagyni,ahol találták,mert minden módszer hatástalannak bizonyult,nem sikerült beültetni az autóba,és hazahozni,legalább átmenetileg.A második esetben a huszadik hiábavaló telefon után,mert sehol sem fogadták be,hazavitték,kimosdatták,elvitték orvoshoz.Chip nem volt benne,tehát a gazdája nem lelhető föl,tehát most marad velük,amíg önerőből nem sikerül elhelyezni valahová.Hülye ország hülye törvényhozói!Elbitangolt kutyának nincs hely,a gazdáknál levőket meg begyűjtik-mert törvény van rá.
süti beállítások módosítása