véleménynyilvánítási szabadság6 (1).png

Abban mindenki egyetért, hogy - évtizedek óta - a gyermekétkeztetéssel komoly gondok vannak: a kaja egészségtelen és ehetetlen, a változatosság ritka madár, a fogások pedig nem sokat változtak az elmúlt 40-50 év alatt. És nemcsak a szülők és a gyerekek szubjektív véleménye ez, hanem az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2008-ban végzett felmérése is "katasztrofálisnak" minősítette az óvodák és az iskolák közétkeztetését.

A múlt

 

A felmérés alapján a menzák döntő többsége korszerűtlen eljárással készítette az ételeket, de a só, zsiradék és cukorfelhasználással is voltak gondok:

korszerűtlen ételkészítés a menzákon 2008.jpg

forrás: oeti.hu

A szakemberek a vizsgálat során megállapították, hogy 

"az esetek többségében az óvodai és iskolai közétkeztetés sem minőségében, sem mennyiségében nem felel meg az egészséges táplálkozás követelményeinek.

  • A laboratóriumi vizsgálatokból kiderült, hogy az óvódások a maximálisan ajánlott 2 gramm helyett 3,5-13,1 gramm sót fogyasztottak el egy átlagos napon.
  • A nyersanyag felhasználás sem megfelelő és az ételkészítési eljárások is sok esetben korszerűtlenek voltak.
  • A közétkeztetők egy része biztosított csak naponta friss zöldséget, gyümölcsöt.
  • Emellett a folyadékpótlás is sok kívánni valót hagyott maga után.
  • Míg az ételekben sóból jóval több volt a kelleténél, addig a kalcium-tartalom nem érte el a korcsoport szerinti ajánlás 70 százalékát sem.
  • További probléma volt, hogy diétás étkeztetést a közétkeztetők jelentős része nem tudott biztosítani." (bebikkicsikesnagyok.hu)

Lefordítva: a közétkeztetés által kínált ételek táplálkozási kockázatot jelentenek a vizsgált korcsoportokban. Ezzel a szülők is tisztában voltak, pláne ha a gyermekük otthon panaszkodott, meg pótebéd gyanánt rávetette magát a hűtőre. És még el sem ítélhette, amikor leszármazottja elmesélte, már megint zöldborsó leves volt, utána meg zöldborsó főzelék, a desszertnek kapott alma meg nem nagyobb egy tojásnál, viszont sokáig eltartott, mert olyan kemény volt. És van vajon kicsiny hazánkban olyan nagykorú, akinek nem ismerős a "Valamit visz a víz" vagy a "Mondd, minek nevezzelek" leves, ahogy sokak őriznek emléket a robbantott csirkéből készült "valamiről" is.  A szülői értekezletek gyakori napirendi pontja a vacak ebéd, nyolcadikra pedig alig akad olyan gyerek, akit be lehet kényszeríteni az iskola "éttermébe". És akkor még nem is beszéltünk az óvodai menükről - vajon hány négyéves eszi meg a zellerkrémlevest, és hányszor ismerik fel, mit is kapnak valójában?

A silány ebéd ráadásul sok maradékkal jár - és ezt össze kell gyűjteni meg ártalmatlanítani, jelentős pluszköltséggel sújtva az amúgy sem gazdag finanszírozókat.

A jövő

Az illetékes minisztérium úgy döntött, felveszi a harcot és egészséges életmódra neveli a gyerekeket. Kérdés, erőfeszítésük eredménye a ló teteje lesz-e, azaz igazi, régen várt pozitív változás, vagy már a túloldala, ismét "ehetetlen" ételeket raknak a gyerekek elé, csak most más módon (az éhenmaradás és a moslékmennyiség ugyanaz).

A reform rendeleti úton lesz kikényszerítve - az egészségügyért felelős államtitkárság által előterjesztettek  szerint - várhatóan január elsejétől:

  • az étrendet az élelmezésvezető állítja össze, az étlapon pedig fel kell tüntetni az ételek energia-, zsír-, telített zsírsav-, fehérje-, szénhidrát-, cukor- és sótartalmát, valamint az allergén összetevőket.
  • előírják, hogy a különböző korcsoportoknak mennyi a naponta szükséges energiabevitel, és azt is, hogy a különböző korcsoportok étrendjének milyen arányban és módon kell tartalmazni húst, tejterméket, zsiradékot, cukrot, gabonaalapú élelmiszert, zöldséget és gyümölcsöt.
  • bevezetik a változatossági mutatót is, amit a leves-, hús-, főzelék-, és köretfélék gyakoriságából számítanak ki.
  • az egész napos étkeztetésnél egy embernek biztosítani kell legalább fél liter tejet vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejterméket, négy adag zöldséget - a burgonya nem számít - vagy gyümölcsöt, ezekből legalább egy adagot nyers formában, továbbá három adag gabonaalapú élelmiszert. A szükséges folyadék ivó- vagy ásványvíz, illetve tea lehet (ez utóbbi csak szigorúan az előírt cukormennyiséggel).
  • édesítőszert a hat év alatti korcsoport - a diétás étkezést igénylőek kivételével - nem kaphat,
  • azt is meghatározzák, hogy a különböző korú gyermekeknek milyen zsíros tej adható, valamint azt, hogy ez hozzáadott cukrot nem tartalmazhat.
  • bölcsődében bő olajban sült étel, 14 év alattiaknak pedig csípős, erősen fűszeres étel tilos, édesség pedig önálló ebédként nem adható. (forrás: fn.hir24.hu)

A piac szereplői azonban kétkedve fogadják a jobbító szándékot,Magyar Közétkeztetők Szövetsége (MKSZ) szerint például, amennyiben a rendelet a mai formájában lép életbe, úgy 2014. januárjától akár 70 %-kal is drágulhat a menza, a nagy kérdés pedig az, a különbséget ki fogja finanszírozni, az önkormányzatok vagy a szülők. 

"Tettinger Antal, a közétkeztető vállalkozásokat tömörítő szervezet elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta, a tervezet nagyon ígéretes és előremutató, ugyanakkor a jelenlegi nyersanyagnormából - iskolák esetében napi 354 forint - nem lehet teljesíteni a benne foglalt előírásokat. Kérdés az is, hogy az önkormányzatokat vagy a szülőket kötelezik arra, hogy a számításaik szerint harminc-hetven százalékos áremelkedést finanszírozzák (...)" (hir24.hu)

"Az MKSZ számításai szerint amennyiben a szabályozás jelen formájában lép hatályba, a szülők által a napi háromszori étkezésért fizetett normaköltség január 1-jétől a bölcsődékben 565, az óvodákban 660, az iskolákban pedig 663 forintra emelkedne átlagosan.

A szövetség szerint a két számítási eredmény közötti különbség abból adódik, hogy a szaktárca számára a szükséges háttéranyagokat elkészítő OÉTI és ÁNTSZ nem végzett alapos munkát: mindössze egy korcsoportban vizsgálták a lehetséges következményeket." (penzcentrum.hu)

"Ha az állam például a költségnövekedés 10 százalékát vállalná át, az a 200 milliárdos piacon körülbelül 20 milliárd forinttal terhelné meg a büdzsét, ami feneketlen kútba öntött pénz lenne, hiszen egy uzsonnára vetítve mindez 4-5 forint többletet hozna. Vagyis egy jelenleg átlagosan 40-45 forintból kigazdálkodott egy gyerekre jutó uzsonna minősége nem javulhat, ha a keret mindössze 50 forintig kúszik fel." (napi.hu)

A minisztérium szerint az öt közétkeztető szervezettől bekért mintaétrend-számítások nem támasztották alá az ilyen mértékű drágulást, sőt, például Sarkadon 2011 óta az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) által megfogalmazott ajánlások betartásával zajlik a közétkeztetés, és nem emelkedett az élelmiszer-nyersanyag költsége, ráadásul ezen ajánlásokat a közétkeztető cégek 49 %-a már évek óta betartja, márcsak emiatt sem lesz drágulás.

(A fentieknek valamilyen szinten ellentmond az, hogy például idén az ellenőrök szinte minden vizsgált ebédnél hibát találtak - hacsak nem az 51%-ot látogatják rendszeresen.)

Ha a minisztérium adatait nézzük, akkor jelenleg nem is olyan nagy a baj, hiszen a szolgáltató cégek 49%-a egészséges ételt rak a gyerekek elé - már csak az a kérdés, hogy ezek a cégek a gyerekek hány százalékát etetik, és tagjai-e a másképp számolóknak, azaz a Magyar Közétkeztetők Szövetségének. A helyzetet tovább fokozza, hogy a Szövetség illetékesei szerint a közétkeztetés átalakításáról szóló rendelet-tervezet több olyan kitételt is tartalmaz, amelyek bevezetése éppen az egészségmegőrzést veszélyeztetné.

 

A gond azonban nemcsak az, ki is fizeti januártól a drasztikusan, akár 70%-kal megemelkedő menzadíjakat (ha nem a zemberek, akkor az önkormányzatok? vagy az állam? és vajon kinek a pénzéből, ha nem a zemberekéből?), hanem az is, a minisztérium szerint mit nem ehetnek és milyen új ételekkel kell majd megismerkednie a gyerekeknek. És nemcsak felfedezni az új ízeket, hanem azokat elfogadni és meg is szeretni. 

 

ételek beosztása morgás joga.pngA változás nagy lesz, egyrészről fájhat az egészségtelen fogások száműzése: nehéz lesz leszokni a rántott húsról, a túrógombócról meg a székelykáposztáról, másrészről a csökkentett só- és cukortartalom is okozhat majd felhördülést a gyerekek körében.

"Csókás István egykori konyhafőnök szerint nagyon nehéz lesz a gyerekeket meggyőzni, hogy fogyasszák el az új szabályozás szerint készült ételeket. Negyvenéves tapasztalata alapján már jól ismeri a gyerekek étkezési szokásait. Azt a konyhafőnök sem vitatja, hogy szükség van a változtatásra, azt azonban igen, hogy nem lehet egyik napról a másikra teljesen megváltoztatni a menüsort, illetve elvonni a sót vagy a cukrot. Csókás István azt mondta, az is nagyon meghatározó, hogy otthon mi kerül az asztalra." (hir24.hu)

Ha hirtelen, a fokozatosság elvét nem követve, "rászoktató" idő nélkül kapnak másfajta fogásokat az érintettek, ami ráadásul még sokkal többe is kerül a szülőknek, még az is előfordulhat, hogy a gyerekek nem eszik meg a drága, bár egészséges ételt (éhesek maradnak a moslékmennyiség pedig érdemileg nem csökken), a családok pedig tömegesen mondják le a közétkeztetést és áttérnek a házilagosan készített, sokkal egészségtelenebb ételekre (felvágottas zsömlékre), "azt legalább megeszik" sóhajjal. Főleg, ha a szülő olyan étlapot lát kifüggesztve, amelynek fogásaitól saját maga is idegenkedik, sőt elképzelni sem tudja, milyen például a csírás káposztástészta, és a receptje után sem fog érdeklődni a legközelebbi szülőin.

És mindeközben egy árva szó sem esik azokról, akik éheznek, itt Magyarországon, 2013-ban.

"Becslések szerint mintegy százezren szó szerint éheznek az országban. Ők azok, akiknek nem az a kérdés, hogy túl sós, cukros, zsíros-e az étel, ők egyszerűen nem jutnak elég ennivalóhoz. A Magyar Élelmiszerbank Egyesület elnöke szerint az úgynevezett minőségi éhezés, azaz amikor egy ember nem jut elegendő húshoz, húskészítményhez vagy az ezeket helyettesítő fehérjékhez, már 1-2 millió embert is érinthet.(hir24.hu)

 

Ha tetszett és szívesen olvasnál még több morgást, tematikus tartalomjegyzék itt.

Amennyiben tetszett, várunk Facebook-csoportunkban!

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr275345990

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

benoke77 2013.06.06. 14:41:28

@i: Olyan hosszan azért nem kéne:-) Sokat számít az is amúgy, hogy hogyan esznek otthon, mit lát a gyerek. Akiknél naponta pizza a menü, meg hétvégén meki, csoki, chips stb., az akkor sem eszi majd meg a tökfőzeléket, ha nem lesz telenyomva liszttel és minden összetevő friss. Nem jó a közétkeztetés, de azért sok esetben a finnyáskodás is megy. Tudomásul kell venni, hogy sosem lesz éttermi a minőség. (halkan jegyzem meg, sok közkedvelt belvárosi étteremben is hitvány alapanyagokból főznek, csak a proli királynak érzi magát a teraszon üldögélve és nem veszi észre:-))

Franciakrémes 2013.06.06. 18:35:23

Néhány évvel ezelőtt az iskola éttermében elhelyeztünk egy füzetet, amelybe a gyerekek beírhatták, hogy mit szeretnének enni. 100-ból 95 a sült krumpli, pizza, milánói szentháromságot preferálta.A maradék pár gyerek palacsintát, rántott húst és gyümölcslevest evett volna.
Amikor megkérdeztük az egyik kislányt, hogy hétvégén mi volt otthon az ebéd,csillogó szemmel mondta, hogy porleves! Az annyira finom!

legeslegujabbkor 2013.06.06. 20:34:50

@Franciakrémes: A pizzára lehet tenni zöldségeket, tésztára szintén, a rántott hús lehet sült csirke, a sült krumpli sülhet sütőben, a gyümölcsleves lehet joghurtos. Ezek az ételnevek közszájon forognak, pedig egy kis módosítással egészségesebbek lehetnének.

AlbaZen 2013.06.07. 06:18:35

Ameddig van egészség, nem értékeljük, hogy mekkora kincs és mennyire kéne vigyázni rá. A gyerkőcök nagyon nehezen értik meg, hogy jót tesz nekik, ami "nem finom" és meg kéne enni. Leginkább ez a gond számomra, a plusz költséget még kifizetem.
süti beállítások módosítása