morgás joga 6.jpgHat nap van az iskolák állami fenntartásba adására, azaz a megállapodások megkötésére - vajon sikerül a csoda? Indulhat a visszaszámolás ...

Végre megjelent az a törvény, ami alapján hivatalosan is megtudjuk, miért van szükség az iskolák államosítására - mert államosítás ez, bármit is mondanak a kormány részéről, különösen a "nem az, mert nem érinti a tulajdonviszonyokat" maszatolással. Mert igen, ha a törvény szövegét olvassuk, hát nagyon is érinti.

A törvény szellemisége

Az eredeti törvényjavaslathoz képest igen sokat változott a törvény deklarált célja - eltűnt a "Jó Állam kialakítása érdekében", helyette bekerült a "minden gyermek számára azonos esélyeket nyújtó köznevelési rendszer érdekében" vágyálom. Mert mi másnak hívnánk az "azonos esély"-t, ha nem vágyálomnak? Igen kicsi az esélye, hogy a felülről megálmodott és utasított új köznevelési modell megoldja az egyre nagyobb szociális és kulturális különbségeket - soha nem fog ugyanolyan esélyt nyújtani egy budapesti elit meg egy 65%-os munkanélküliségtől sújtott kistérségi iskola, akármilyen elhivatottak is a pedagógusok és akárhogy is ütik őket felülről a KIK tanfelügyelői. A jogalkotó ebben az esetben egy álmot foglalt a törvénybe, amelynek teljesülésének esélye matematikailag szinte mérhetetlen a közeljövőben.

És vajon mi az a "Jó Állam kialakítása", amiről így, a képviselői módosítások után lemaradtunk? Bármi is az, a Jó Állam fejlesztési koncepció végrehajtás-összehangolásának nem is olyan régen még felelős kormánybiztosa  is volt, Gál András Levente személyében (ma már nem az). Szerinte a Jó Állam elképzelése három elemből áll: az önkormányzati, az igazságügyi reformból, valamint a közigazgatás átalakításáról szóló Magyary-programból, és ez a koncepció idén augusztusban megvalósult. Ha mi nem vettük észre, hát vessünk magunkra, figyeljünk jobban, mint ahogy azok a diákok is, akik az iskolákban májusban leadott igény alapján mind a mai napig nem kapták meg a diákigazolványukat, mert hát ugye ez is a megvalósult Jó Állam koncepció keretében nem érkezett meg. Pedig volt rá hat hónap.

A "törvényesen és átláthatóan működő", a "közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése", a "köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége", valamint a "hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás" immáron törvényerőre emelkedett, kérdés, ezek közül mi fog majd ténylegesen is megvalósulni:

  • törvényesen és átláthatóan működő: miért, eddig hogy működött? nem voltak jogszabályok? vajon az volt a gáz, hogy nem lehetett kézivezérléssel az ország összes pedagógusát utasítani meg sakkban tartani? hogy az önkormányzatok nem mindig csapták össze a bokájukat és közvetítették a hatalom akaratát?
  • a közszolgáltatásokat maradéktalanul biztosító állam működési feltételeinek a megteremtése: törvényerőre emelkedett a vita megoldása, vajon az oktatás szolgáltatás-e (lásd részletesen itt). A törvény szerint az, és a törvény szerint az állam maradéktalanul biztosítani is fogja azt a szolgáltatás igénybe vevők számára. A működési feltételeket eddig az önkormányzatok biztosították, ha nem iparkodtak, a gyerekek máshol kötöttek ki - kérdés, januártól mi lesz? Most ez a törvény fogja az állam működési feltételeit megteremteni, alig három hét alatt, ami még ebből az évből hátravan? És nem utolsó sorban, ezentúl az állam lesz a gyerekekért, vagy a gyerekek az államért? 
  • köznevelési feladatellátás szakmai színvonalának emelése, egységessége: ez már önmagában is ellentmondásos - most az állam vagy azt vállalja, hogy ezentúl minden iskolás a legelittebb iskolai oktatásban fog részesülni, vagy az egységesítés keretében a jókat lerontják, a rosszakat pedig javítják. A mindenki legmagasabb szintre emelése nem valószínű (és valljuk be őszintén, nem is reális), a második esetben viszont nagyobb az esélye a lerontásnak mint a javításnak. Márcsak azért is, mert színvonalat csökkenteni mindig olcsóbb, mint emelni - ráadásul bármilyen kutyaütő, de a hatalomhoz feltétlen lojális tanerővel megoldható,  és nem kell alkalmazni azokat a pedagógusokat, akik az önálló gondolkodás hívei. 

És ha nem lesz egységes színvonal meg működési feltétel minden tankerületben és minden iskolában szerte az országban, ki a felelős? Mi lesz, ha valamelyik szülő úgy látja, a szomszéd rétje zöldebb, másik iskola többet kap, nagyobb a tornaterem, jobb a kaja meg a gyerekek ott jobb kompetencia-felmérést írtak, akkor kihez mehet panaszkodni? A tankerület lesz a felelős az egységes működési feltételek és színvonal megteremtéséért? Esetleg az önkormányzatok? És ha mindkettő, menjen ide is meg oda is, küldözgetik majd össze-vissza, amíg meg nem unja vagy nem talál egy hátszélfújót a minisztériumban?

  • hatékonyabb, költségtakarékosabb intézményfenntartás: ez a pont már most bukni látszik - az önkormányzatokkal párhuzamos apparátusfenntartás drága mulatság (amit eddig egy közszolga csinált, most kettő, két helyen) és már ez a törvény is duplikálja majdnem az összes papírmunkát. A tankerületek üzemeltetése sem tűnik olcsónak meg egyszerűnek, nem is beszélve a  cirka 150 ezres giga-mega intézmény  országos infrastruktúrájának és adminisztrációjának fenn- és kordában tartásáról. (A rendőrség állománya kb. 40 ezer fő, és ott szigorú hierarchia van, katonai fegyelem meg szolgálati szabályzat).

 

A törvény fő csapásiránya az oktatás államosítása, mely szerint január 1-jétől az állam minden iskola fenntartását magához vonja, de azok működtetését főszabály szerint a 3 ezernél több fős települések megtartják, a kisebbektől azt is átveszi az állam. Egyéni kérésre mindkét településtípus eltérhet a főszabálytól, azaz a kicsik kérhették, hogy mégis maradjon a működtetés, a nagyok pedig azt, hogy ők is átadnák azt, amijük van. A településeknek ezt a döntést alaposan meg kellett fontolniuk, mivel egy tárcaközi bizottság értékeli, és ha szerintük „nem jogos a működtetés átadása, vagy csak hozzájárulás megfizetése esetén, akkor 9 napja van az önkormányzatnak arra, hogy döntését újra átgondolja”, plusz fizetnie kell majd az államnak. 

"(...) a – 493 háromezer lakosnál népesebb településből – összesen 228 döntött úgy, hogy az iskolái fenntartásának elvonásával együtt „vigye az állam” a működtetést is. A listán nagyközségek mellett számos város is akad, köztük olyanok, amelyek kifejezetten iskolavárosokként élnek a köztudatban. Így Sárospatak, Nagykőrös, Zirc vagy Cegléd. Nem kéri a működtetési jogot Sátoraljaújhely, Kiskunfélegyháza, Mohács, Szerencs, Makó, Csorna, Kapuvár, Gyöngyös, Tiszafüred, Szécsény vagy Pápa. Az ország 14. legnagyobb városa, a 65 ezres Érd is ott van a listán a maga 10 oktatási intézményével.

A legtöbb, háromezer lakosúnál nagyobb település Pest megyében kéri a főszabálytól való eltérést, de Borsodból, Szabolcsból, Bács-Kiskunból és Szolnok megye nagytelepülései közül is szinte mindegyik így döntött. A nyugati megyék közül jóval kevesebbel kell dűlőre jutnia a KIK-nek (már ha akar).

A 3 ezernél kisebb települések közül viszont 84 szeretné, ha saját maga működtethetné az iskoláit." (fn.hir24.hu)

A döntés még nem született meg, mely településeknek kell akkor is iskolákat fenntartaniuk, ha nem akarják, de a közeljövőben ki fog derülni, mekkora feladatba vágnak is bele valójában a tankerületi igazgatók. 

De ki mire is vállalkozik valójában?

 

A december 7-én délután online megjelenő és 8-án hatályba lépő 2012. évi CLXXXVIII. törvény nem kíméli az érintetteket és szépen sorban sorolja a sürgős, sok esetben röpke 5-10 munkanapon belül elvégzendő feladatokat. Vajon mit csinált eddig a minisztérium és mivel érdemelték ki ezt az érintettek? 

Alapvetően szkepticizmusra adhat okot az, hogy például a dohánykoncessziók kiírására nem volt elég egy hónap, hiába foglalták azt törvénybe - határidőre csak olyan kiírás jelent meg, ami lényegében azt tartalmazta, majd egy hónap múlva lesz még egy, ami már azt is tartalmazni fogja, amit a törvény előír. Pedig mennyivel kisebb feladat volt, mint az összes iskola átadás-átvétele egyetlen hét alatt ...

 

1.

Az önkormányzatok - a munka dübörög

 

Az önkormányzatoknak 10 munkanapon belül (azaz december 20-ig)  2013. január 1-jei hatállyal módosítaniuk kell az általuk fenntartott települési önkormányzati és 2013. január 1-jétől állami feladattá váló köznevelési alapfeladatot egyaránt ellátó többcélú intézmény, valamint korai fejlesztést és gondozást alapfeladatként ellátó bölcsőde, fogyatékosok ápoló, gondozó otthona és gyermekotthon alapító okiratait  úgy, hogy az intézmények 2013. január 1-jétől kizárólag önkormányzati feladatot lássanak el.

Mivel a települési önkormányzati társulások állami köznevelési alapfeladatot 2013. január 1-jétől szintén nem láthatnak el, ezért nekik december 15-ig kell módosítaniuk az ilyen tárgyú társulási megállapodásokat, és nemcsak szimplán módosítani, hanem egymás között el is számolni a bevitt vagyonnal. De hogy ne érezzék úgy, az e célra rendelkezésükre álló egy hét alatt lazsálhatnak is, meg kell állapodniuk a technikai dolgozók és egyéb alkalmazottak továbbfoglalkoztatásáról és az európai uniós társfinanszírozású projektekben vállalt kötelezettségek teljesítésének egymás közötti megosztásáról is.

Az érintett önkormányzati jegyzők és gazdasági igazgatók valószínűleg térdelő rajtban várják a hétfőt hogy egy-két nap alatt összeállítsák a bizottsági anyagokat, módosítsanak mindent, amit muszáj, hogy aztán az illetékes bizottságok után a testületi ülés még a héten el is fogadja az összes módosítást, a határozatokat pedig megküldjék az illetékes hivataloknak. Gyerekjáték az egész, ki is merne mást állítani? Aztán majd jövőre javítják, ami elsőre nem igazán sikerült ...

2.

Az intézmények és az érintett dolgozók

Mivel az intézmények 2013. január 1-jével – a Központba történő beolvadással – az állam fenntartásába kerülnek, a Kincstár gondoskodik a beolvadással történő megszűnésnek a törzskönyvi nyilvántartásba való bejegyzéséről,  az oktatásért felelős miniszter által december 15-éig rendelkezésére bocsátott adatok alapján. 

Az intézmények január 1-jétől a Központnak önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működnek tovább - az egyszerűség kedvéért az OM azonosítók maradnak a régiek. A fenntartói jogokat a Központ gyakorolja a továbbiakban, kivétel:

  • köznevelési intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról való döntés, valamint
  • a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének joga.

A fenntartónak (KIK-nek) az intézmények alapító okiratát április 30-ig kell úgy módosítani, hogy az megfeleljen a hatályos jogszabályoknak.

Január 1-jétől a Központ foglalkoztatotti állományába kerülnek a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, valamint nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő munkakörben, továbbá az alapfeladat ellátására létesített munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak (az ő munkavégzési helyük a tanév végéig nem változtatható), valamint a technikai dolgozók, ha települési önkormányzat januártól az intézményt nem működteti.

Az a közalkalmazott, aki nem felel meg a képesítési feltételeknek, de már megkezdte szakirányú tanulmányait, illetve annak megkezdését legkésőbb a 2013/2014-es tanévtől vállalja, egyelőre határozott idejű kinevezéssel foglalkoztatható tovább, akinek pedig a nyugdíjig tíz évnél kevesebb ideje van hátra, az mentesül.

A jogszabály azonban úgy fogalmaz, "foglalkoztatható" - tehát minden további nélkül meg lehet tőle válni, ha a KIK illetékese úgy gondolja, és arról sem rendelkezik a jogszabály, vajon ki fogja fizetni a tandíjat, Merthogy szeptembertől kevés az esélye, hogy bárki is ingyen tanulhasson. Ha tanulmányi szerződést kötnek a képzésre, úgy annak fedezetét az államnak (KIK-nek) biztosítani kell, kérdés, ezt elő akarják-e majd teremteni vagy inkább  spórolnak és megválnak az érintettektől.

A "foglalkoztatható" szónak külön nyomatékot ad az a rendelkezés, mely szerint a képesítési előírásoknak való megfelelés hiányában át nem vett foglalkoztatottak számát a Központ létszámának kialakításakor figyelembe kell venni. A technikai dolgozók leépítése tekintetében csak annyi a követelmény, hogy a megfelelő jogszabályt alkalmazzák az illetékesek, egyéb korlát nincs.  

A pedagógusok és az államosított technikai személyzet joggal tarthatnak egy esetleges káosztól valamint attól, hogy nem a szokásos időben kapják majd meg juttatásukat - ugyanis a decemberre járó illetményüket meg egyéb járandóságaikat már a Központ, azaz az állam fizeti majd ki nekik (az önkormányzathoz kerülő technikai dolgozókét meg az önkormányzat) - ennek alapját azok a személyes adatok képezik amelyeket a december 15-ig aláírandó átadás-átvételi megállapodásban rögzítettek és ily módon a tankerületekhez kerültek.

3.

Az önkormányzati vagyon sorsa

 

Az önkormányzati fenntartó tulajdonában lévő, az intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingatlan és ingó vagyon – ideértve a taneszközöket, továbbá az intézményben lévő egyéb eszközöket, felszereléseket leltár alapján a Központ ingyenes használatába vagy ha a települési önkormányzat az intézményt nem működteti 2013. január 1-jét követően, a Központ ingyenes vagyonkezelésébe kerül mindaddig, amíg a köznevelési feladat a Központ részéről történő ellátása az adott ingatlanban meg nem szűnik. 

Ez az a pont, amelyben megdőlni látszik, miszerint az iskolák államosítása nem államosítás, mivel nem érinti a tulajdonviszonyokat. Már miért ne érintené? Az önkormányzatoknak le kell mondaniuk az épületekről nem kevés időre (akár "örökre" is), azokkal tulajdonosként nem rendelkezhetnek, ráadásul az állagmegóvással is bíbelődniük kell plusz fizethetik a közüzemi számlákat is. Cserébe az államnak annyi kötelezettsége van, hogy köteles az önkormányzati erőforrások rendeltetésszerű, racionális használatára - bármit is jelent ebben az összefüggésben az, hogy "racionális".

Valószínűleg a parlamentben ülő polgármesterek lobbitevékenységének eredménye, hogy az eredeti szándékok ellenében nehezítették az iskolák szabad lerablását. A végleges törvényszöveg alapján a Központ az ingyenes használati jogát – szükség esetén az ingó vagyonelemek fizikai mozgatásával – a tulajdonos települési önkormányzat előzetes hozzájárulásával jogosult gyakorolni bármely ingatlanban - tehát ahhoz, hogy például egy projektor egy mezei baranyai iskolából mondjuk egy csókos nyírségibe kerüljön, ahhoz az önkormányzat előzetes hozzájárulása szükséges ráadásul úgy, hogy a költöztetés kizárólag az ingó vagyonelem azonosító adatainak és az új használati helynek a megjelölésével történhet. Magyarul nyilván kell tartani leltári szám alapján mi honnan hová került - ez különösen amiatt fontos, mert ha bezárnak egy iskolát, elviekben az ott található összes dolog visszaszáll az önkormányzatra, még akkor is, ha közben az országjáró túrára indult.

Azonban az önkormányzat vagyonának átvétele még nem minden - ha máshol nem lehet elhelyezni a tankerületet, akkor a székhely szerint illetékes települési önkormányzat gondoskodik az elszállásolásáról. A jogszabály nem említ anyagi ellentételezést, így még az is elképzelhető, az állam alapvetően ingyen szeretné ezt

A viták elkerülése végett utólag még az is bekerült a törvénybe, hogy az ingatlan és ingó vagyon áfa szempontjából közhatalmi tevékenységgel azonos megítélés alá esik, magyarul az átadás nem eredményez áfa-megfizetési kötelezettséget. 

4.

Az igazi banánhéj

Az igazából nagy munka a december 15-ig (azaz 5 munkanapon belül) megkötendő megállapodások előkészítése és aláírása - ez képezi a tényleges átadás-átvétel alapját, aláírói pedig az önkormányzati fenntartó képviseletére jogosult személy és az illetékes tankerületi igazgató, ez utóbbinak a határidő lejártáig be kell szereznie még a Központ egyetértését is. A megállapodás leltárt alapján történik. A megállapodáshoz jegyzőkönyvet is fel kell venni, ennek határideje azonban 2013. április 30. Kérdés csak az, hogyan lehet a megállapodást teljes felelősségtudatban aláírni decemberben, ha a jegyzőkönyv hozzá csak áprilisra készül el?

Ha a felek nem állapodnak meg, az oktatásért felelős miniszter 2012. december 20. napjáig határozattal létrehozza a megállapodást, illetve határozattal dönt a megállapodásban nem rendezett kérdésekről, ez ellen nem lehet fellebbezni és a határozat bírósági felülvizsgálatra tekintet nélkül végrehajtható. A hatalmi szó akkor is hatalmi szó, ha például még a leltár sem készült el időre és a valójában végrehajthatatlant is végre kell hajtani.

A megállapodás alapjául tehát az átadó által hitelesített vagyonleltár szolgál, az aláírást követően az önkormányzati fenntartó a megállapodásban meghatározott vagyont nem idegenítheti el, nem terhelheti meg, nem adhatja bérbe - tehát a továbbiakban nem rendelkezhet szabadon saját tulajdonával.

Az önkormányzat illetékesének a megállapodáshoz teljességi nyilatkozatot kell tennie, melyben felelősséget vállal az általa tett nyilatkozatok, a közölt adatok, információk és tények, valamint az átadott okiratok és dokumentumok valóságtartalmáért, teljeskörűségéért és az érdemi vizsgálatra alkalmas voltáért.

A megállapodás aláírását követően a jegyzőkönyv aláírásáig az intézményvezető felel a felvett és az átadó által hitelesített vagyonleltárban foglalt vagyonelemek megtartásáért - kérdés, hogyan kell majd könyvelni ezen időszakban a fogyó eszközöket (tisztítószerek, fénymásoló papír, stb,), illetve mi lesz az elromlott készülékekkel, használhatatlanná vált bútorokkal?

És itt van a huszonkettes csapdája: teljességi nyilatkozattal mindent át kell adni, de a jegyzőkönyv elkészítésére és a fizikai átadásra akár hónapokat is várni kell. Kérdés: ha fizikailag nem adják át a tankerületnek a papírokat, akkor azok miből fognak dolgozni? Vagy azokat most átadják, később meg jegyzőkönyvezik? És vajon mit takar az, hogy a "nyilatkozatok, a közölt adatok, információk és tények, valamint az átadott okiratok és dokumentumok" teljeskörűek? Minden, ami valaha is az intézmény működésével kapcsolatban keletkezett akár az intézménynél, akár az önkormányzatnál? Lesz valami segítség, mit is kér a KIK, mi kell neki december 15-ig, mi maradhat ki első körben a "teljeskörűségből" és mi ér rá áprilisig? És ha "teljeskörűen" átadnak mindent most a héten, akkor mit kell még átadni áprilisig? Vagy akkor - kiegészítve a december 31-i adatokkal -, újra átadják az egészet? És mi van, ha utólag még valaki talál majd valahol valamit, ami nem került bele a "teljeskörűbe", akkor a "felelőtlenül" nyilatkozó fegyelmit kap, kirúgják vagy egyszerűen csak keresztre feszítik, máglyára küldik?

Az áprilisig elkészítendő jegyzőkönyvnek van mintája (törvény 2.sz. melléklete), ott legalább ki lehet indulni valamiből. Más kérdés, hogy ha egy felelős intézményvezető elolvassa, mit is kell összeszednie, akkor jobb, ha már januárban megigényli a raklapnyi fénymásolópapírt meg nyomtatókellékeket és kér személyeztet is, hogy a dupla adminisztrációhoz leszállítsa az összes kért másolatot, illetve gondoskodik róla, hogy az eredetiben kért anyagok esetében az intézménynek maradjon másolata. Ráadásul vannak, amiket egyszerű fénymásolni, mint például az összes alkalmazott személyazonosító igazolványa, lakcím- taj- és adókártyája valamint a végzettségeket igazoló oklevelek meg erkölcsi bizonyítványok, de a műszaki dokumentáció általában már nem standard A/3-4 formátumú. Az oldalankénti hitelesítés is megkövetel majd egy pár munkanapot az illetékes személytől, elvonva őt az érdemi munkavégzéstől.

A törvény mellékletében felsorolt jegyzőkönyvvel átadandó eredeti meg másolati dokumentum-mennyiség mázsákban meg köbméterekben mérhető - kérdés, gondolt-e bárki is arra, hogy ezt az iszonyatos papírkupacot be kell szállítani a tankerület székhelyére, ott pedig valahol tárolni kell és nem ömlesztve, hanem iskolánként-témánként, kereshető módon, különben minek az egész gyűjtögetés? Ráadásul sok papír a későbbiekben is folyamatosan aktualizálódik, ezek elhelyezéséről is gondoskodni kell, így a folyóméterek egyre csak duzzadni fognak. Amennyiben a tankerületi igazgatók nem profik irattározási ismeretekből, hamar el fogja lepni őket az irathalom, borítékolva a totális káoszt és a jegyzőkönyvekben keresgélést, vajon kinél is van az a bizonyos dokumentum és azon is erősen elgondolkodhatnak, miért kell másolatban nyilvántartás a tankerületnél például a szakmai dolgozókra vonatkozó kiadott munka- és védőruhanyilvántartásról (vajon minden egyes újabb darab kiadásánál és bevételénél ezt lejelentik majd, hogy a tankerület nyilvántartása is naprakész legyen?). A kérdés nem az, lesz-e egymásra mutogatás, ki milyen papírt vesztett el vagy hova tett, hanem az, hogy ez a mutogatós tevékenység a hasznos munkaidő hány százalékát teszi ki.

A helyzetet még súlyosbítani fogja az uniós projektek átvétele: egy-egy projekt akár több folyóméternyi anyagot is feltételez, már maga a támogatási szerződés a mellékleteivel is sok-sok kilót nyomhat - és itt nemcsak a KIK ellenőrizhet meg a minisztérium, hanem az uniós szervek is. Ők meg rögtön jegyzőkönyveznek, hiánypótoltatnak és nem utolsó sorban büntetnek, ha nem találnak valamit.

És ha már belefulladt mindenki a papírhegyekbe, vajon mennyibe kerül mindez az egész ország összes intézményére vonatkoztatva? Valaki kiszámolta, mennyit kell erre fordítani az első hónapokban, vagy lesz majd a nagy meglepődés, "tudtuk de nem sejtettük"? És akkor majd lesz hivatalos papírbeszállító két nap alatt meg nyomtatókellék-kereskedő is, hogy a hatalmas mennyiséget leszállítsa a tankerületekbe? És onnan ki szállítja majd le az intézményekbe? Ki fogja és miből pótolni a lelküket kilehelő nyomtatókat és fénymásológépeket? És vajon az iskoláknak mennyit kell majd levelezniük hogy bebizonyítsák, nem eszik a papírt csak a törvényileg szükséges adminisztrációhoz kell kiirtani az esőerdőket? Mindezt abban az időszakban, amikor már hallottunk olyanról is mint szkennelés, elektronikus nyilvántartások, stb.

 

5.

Uniós projektek

Az iskolákkal együtt az uniós projektek is az államhoz kerülnek 2013. január 1-jei hatállyal, bármit is fog ehhez szólni az Unió, igaz, a rosszallás megelőzése érdekében a törvény leszögezi, a Központ nyilatkozatban vállalja a projekteredmények fenntartását.

Az átvett projektek esetében a Központ az átadás-átvételi megállapodás aláírásától számított harminc napon belül kezdeményezi a támogatási szerződés módosítását a közreműködő szervezetnél - ez praktikusan azt jelenti, a módosításhoz szükséges összes papírt, számítást, önkormányzati testületi hozzájárulást, konzorciumi megállapodást, stb. össze kell állítani január 15-ig és azt be is kell nyújtani az illetékes közreműködő szervezethez. 

Az önkormányzatok kapkodhatnak - nemcsak az intézmények átadás-átvételét kell megoldaniuk december 15-ig, hanem az átvételre kerülő projektek teljeskörű elszámolását is meg kell oldaniuk 5 munkanap alatt: a teljes dokumentáció átadásával egyidejűleg az általuk igényelt, de még el nem számolt és számlákkal le nem fedett támogatási előleget is át kell adnuk a Központ részére. Ha a projekt többszereplős, azaz konzorciumi formában működik, akkor az előleg összegét tevékenységtípusonként szükséges meghatározni.

A még ki nem fizetett önrészek a továbbiakban az államot terhelik, azt a Központ költségvetésében kell megtervezni - amit azonban az önkormányzat beleáldozott, azt már beleáldozta, mégha hitelből tette is azt. Kérdés, a KIK-nek van-e egyáltalán korrekt információja arról, a jövő évben pontosan mennyit is kell majd költeniük önrészre és ezt mikor fogják majd beletenni a költségvetésükbe.

6.

A nem elhanyagolható egyebek

Az egyéb módosítások azok, amik elsőre szinte átláthatatlanok - csak más törvények paragrafusait cserélik le, elsőre nem is látszik az összkép, az eredeti jogszabály hogyan fog kinézni. Például a köznevelési törvény változása, különös tekintettel az intézményvezetők jogaira:

"A köznevelési intézményben végzett munka jellegén, természetén nem változtat az a körülmény, hogy a köznevelési intézménynek ki a fenntartója. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményben az e törvényben foglalt kivétellel a munkáltatói jogokat az állami intézményfenntartó központ vezetője gyakorolja. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője az állami intézményfenntartó központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol.” 

illetve a köznevelési intézmény vezetője (...) önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény vezetője kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a köznevelési intézményben foglalkoztatottak felett”.

Az intézményvezető javaslatára és az állami intézményfenntartó központ jóváhagyásával történik majd a külön jogszabályban meghatározott eszközök, felszerelések, továbbá a taneszközök beszerzése,  mindezt az állam finanszírozza - az állami intézményfenntartó központ költségvetésében az erre a célra tervezett keret erejéig. A kérdés csak az, vajon 2013-ra hogyan történt a tervezés, mire lesz majd szükség és az mennyibe kerül? Előfordulhat, hogy szeptemberben már nem lesz pénz fénymásoló papírra meg krétára, októberben pedig az átadott ingatlanok víz- és fűtésszámlájának a kifizetése is gondot okozhat? Vajon hogyan szereznek majd be iskolai könyvtárba könyveket, ki dönti el, kell-e ez vagy az a mű a diákoknak? Egyáltalán, az intézményvezetők mernek majd bármit is kérni meg javasolni, vagy próbálnak csendben lapulni, nehogy a figyelem középpontjába kerüljenek?

Az intézményvezetők csak reménykedhetnek, decemberben sikerül elég fogyó eszközt bespájzolniuk ahhoz, hogy az új modell első félévét kihúzzák valahogy - vagy egyszerűen a szülőket kell megkérniük, hogy az esélyegyenlőség és egységes színvonal biztosítása érdekében és amíg nem érkezik meg a hivatalos, hatszáz engedélyezésen keresztülhajtott ellátmány, finanszírozzák a WC-papírt meg a krétát.

 

Ezekből a szakaszokból az érintettek akár ki is bogarászhatják, mi is a feladata ezentúl az igazgatóknak: egyes jogok, amit áruháznak rájuk. Egyszer majd csak kiderül, valószínűleg olyan formában, hogy ezt sem tehetik meg azt sem, viszont ami eszükbe sem jutott, azt meg kellett volna. Kérdés, mikor lesz olyan, mint új Szervezeti és Működési Szabályzat, stb., ami korrekten leírja, kinek mi a feladata az új modellben.

 

A jogalkotó végül is megoldotta a bérbeadás kérdését is - az önkormányzat akkor adhatja bérbe az iskola épületét, ha az a köznevelési feladat ellátást nem veszélyezteti. A probléma nem kicsi - sok egyesület használ például iskolai tornatermeket és mindenféle esti tanfolyamok is itt találtak helyet maguknak. Sőt, a törvény további engedményeket tesz: a helyi közösségi és kulturális élet feltételeinek biztosítása érdekében az önkormányzati tulajdonú ingatlan használatát tanítási időn kívül külön megállapodás alapján biztosítja a tulajdonos települési önkormányzat számára. Röviden: az önkormányzat használhatja azt a saját épületét, aminek a rezsijét ő fizeti, ha nagyon muszáj kulturális vagy közösségi célra. De csak akkor, ha a KIK megengedi - ha viszont nem, akkor mehet a nyugdíjas klub meg a hímzőkör a kocsmába. Vagy bárhova máshova, ahova beférnek és nem zavarnak.

Aminek január elsejétől be kell indulni, ha törik, ha szakad az az, hogy a kötelező felvételt biztosító iskolába való utaztatásról a fenntartó gondoskodik. Ez praktikusan azt jelenti, hogy január első tanítási napján már a tankerület által biztosított buszoknak kell összeszedni a gyerekeket - tehát nemcsak azt kell tudnia, hány érintett van, hanem azt is, ezek hol fognak ácsorogni a reggeli fagyban. 

 

7.

Mire jó ez az egész?

 

A legnagyobb kérdés, valójában kinek és miért jó az, ami a törvényben megjelent? A felsorolt indokok észérvekkel csak nehezen alátámaszthatók, a határidőben és megfelelő minőséggel történő kivitelezés a Mission Impossible kategóriába tartozik, a költségek az eget verik majd, a gyerekeknek semmivel sem lesz jobb, mint eddig. Sőt, a káosz miatti idegesség őket is eléri, ahogy a szülőket is.

Ami biztos, a kormány újabb munkavállalói tömegek közvetlen függését, illetve a munkahelyelvesztés félelméből fakadó lojalitást ért el - kérdés, ez visszaüthet-e és okozhat-e hosszabb távon akár sztrájkokat, szakszervezeti ellenszegülést. Egy biztos, a kormány újabb és újabb olyan munkahelyek fölött diszponál, amelyeket utasíthat, kézivezérelhet és amelyeket vazallusainak juttathat - ezek közül pedig jópár olyan településen van, amelyen jelenleg ellenzéki vagy független önkormányzat regnál - újabb győzelmi trófeák lesznek a hatalom totális megszerzésének folyamatában.

Az oktatásügy ezentúl jóval többe kerül majd az adófizetőknek, a minőségi javulás viszont erősen kétséges ahogy az is, hogy az "új generáció" többet és jobbat kap, mint eddig.

 

Vajon az érintettek, azaz a gyerekek, fognak bármit is profitálni ebből az egészből? 

Előzmény:

Törvényileg is rajtol az iskolák államosítása

A KDNP és a világnézetileg semleges oktatás 

A kormány és a kultúraváltás történelmi pillanata

Ha nem államosítás, akkor mi?

Amennyiben tetszett, csatlakozz Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr244955257

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Irány Kukutyin, zabot hegyezni! 2012.12.10. 09:55:27

Még hogy Hoffmann Rózsa bombázza porig a tudásalapú társadalmat? A kormány legvérmesebb oktatási reformjai is eltörpülnek attól a buldózertől, amely a szép Újvilágban készül földbe gyalulni a klasszikus neveltetés még megmaradt gyümölcsfáit. A n...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

а nagy hohohorgász 2012.12.10. 08:50:45

Miért kerülne többe az oktatás eztán az adófizetőknek?

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2012.12.10. 09:00:48

nem államosítás, hanem korszerűsítés, meg mentőakció...

És ezt most írd le 100szor, hogy megtanuld.

(és nem szabad nevetni közben)

rohadjmegARCgeci 2012.12.10. 09:07:54

Azért kellett államosítani,mert az iskola igazgatók rommá lopják magukat a legtöbb helyen.

nyünyüge 2012.12.10. 09:20:15

@Dr. Furia:
És miért hagyták-hagyják azt bizonyos "rommá lopást" a fenntartó önkormányzatok mindenütt?

Amúgy meg régen rossz, ha valaki csak azért nem lop, mert nincs rá lehetősége.

A szigorúbb, feszesebb, egységesebb gazdálkodás előírása és számonkérése meg nem azonos egy eszetlen, értelmes módon és ennyi idő alatt lebonyolíthatatlan központosítással. Ami mellesleg egyáltalán nem fogja kizárni tudni, hogy valaki a zavarosban halásszon. Sőt.

Sir Galahad 2012.12.10. 09:39:00

@nyünyüge: A rommá lopást a fenntartó önkormányzatok - amelyek eddig a direktort kinevezték - nem egyszerűen hagyták, hanem részesei voltak a bulinak. Tisztelet a kivételnek...

Vakmacska 2012.12.10. 09:39:27

@Dr. Furia: Ezért büntessük meg az összes többit, akik azt kapják jutalmul, amit a szerinted lopósok büntinek.

Valamint megkapja a büntit meg a kötelező keresztényetikát az összes szülő meg az összes gyerek, meg a kádári rendszerből ismert tehetetlenséget, káoszt, késést, megazösszestöbbit - én még láttam, elég öreg vagyok.

Egyvalakinek jó lesz. Nézze már meg valaki, alakult-e az ismert "nagykutyák" érdekeltségi körébe tartozó papírszállító, igazgatásszervezési tanácsadó vagy hasonló cég, cégek mostanában - ők kurva nagyot fognak kaszálni - a mi pénzünkből, a gyerekeink rovására.

Megyek hányni.

nyünyüge 2012.12.10. 10:24:13

@Sir Galahad:
Az önkormányzatok lopták az állam pénzét, ezért most az állam szűkíti a lopás színterét? Erről szól az oktatási reform, meg az összes változás az önkormányzati rendszerben?
Mitől lop valaki kevésbé a kormányhivatalban, mint a helyi önkormányzatban? Vagy annak fogunk örülni, hogy ott már csak a nagyobb zsiványok tudnak majd érvényesülni?

Arról beszélhetünk szerintem értelmesen, hogy elképzelhető, hogy az önkormányzat érdekelt volt abban, hogy különböző trükkökkel több támogatást szerezzen az államtól, mint amennyi járt volna.
Ezt tényleg megszünteti, vagy legalábbis csökkenti az új struktúra. (Ettől viszont nem indokolt ez az erőltetett tempó, nyugodtan szét lehetett volna húzni ezt a folyamatot néhány tanévre, területi és-vagy intézmény-típus szerinti bontásban). Visszatérve az új struktúrára, az önkormányzat így nem tud majd trükközni az állami támogatással, viszont nem lesz érdekelve sem abban, hogy erőforrásokat mozgósítson az iskolája érdekében. Úgyhogy sokesélyes a játszma.

szgyula 2012.12.10. 10:35:43

Az leesett, hogy a tanárok a következő tanévtől szabadon átvezényelhetők bárhova?

miriamele · http://epreskert.blog.hu 2012.12.10. 11:55:44

@szgyula: meg gondolom a gyerekek is, ha éppen kinézte valaki az iskola épületét.

indapass90210 2012.12.10. 12:28:11

@Disintеgrator Rising: Mit szólsz hozzá, hogy Szolnokon a komcsik megverték a komcsikat?

morgás joga mindenkit megillet · http://morgasjoga.blog.hu/ 2012.12.10. 12:28:50

@Dr. Furia: jah, a túlnyomó többségében fideszes önkormányzatok által kinevezett "legtöbb" igazgató, az önkormányzatok szoros felügyeletével?

Ha végiggondoljuk, amit írsz, akkor ezek szerint az államosítás igazi célja, hogy az ellenzéki önkormányzatok ne lophassanak, csak a kormánypártiak (különben már rég lecsukták volna a helyi lopós kádereket maguk a fideszes önkormányzati vezetők ....) Illetve ne a helyiek lopjanak?
süti beállítások módosítása