Áprilisig bekötik az összes pénztárgépet az adóhatósághoz, ettől elviekben 95 milliárd forintot vár Matolcsy. És mindez mennyibe kerül az adófizetőknek?

Első körben alkalmassá kell tenni a NAV rendszerét, hogy képes legyen az adatforgalom lebonyolítására és feldolgozására - ez közel 5 milliárdba kerül, tehát ha a forgalom fehérítéséből ennyi visszacsorog adó formájában a költségvetésbe, még mindig nullszaldós a projekt. Kérdés, van-e akkora méretű feketegazdaság hazánkban, amely feltételez ekkora plusz adóbevételt. A feketét ugye elég nehéz megbecsülni, mert a résztvevőknek nem érdeke, hogy napfény derüljön rá, de Matolcsyék számítása szerint, ha az ebből befolyó plusz adó 95 milliárd, akkor a pénztárgépbe be nem ütött termékek, szolgáltatások bruttó értéke éves szinten kb.  450 milliárd forint.

De vajon az új rendszer lesz-e annyira hatékony, hogy elérje, ezentúl gyökeresen megváltozzanak a kereskedelmi és szolgáltatási szokások, és napvilágra kerüljön ez a látens forgalom?

Eddig sem az volt a probléma, hogy amit beütöttek a gépbe, nem került tovább a könyvelésbe - ez nagyon vékony jég, bele kell piszkálni a gép fekete dobozába, vagy más módon kellett ügyeskedni. Az egyszerűbb megoldás: be sem ütni a tételt a pénztárgépbe, illetve nem adni nyugtát, ha épp valamiért nem működött a pénztárgép (áramszünet, elfogyott a szalag, beleömlött a sör a gépbe, stb.). Az új rendszernek éppen az lenne a lényege, hogy valós idejű lenne: minden egyes tranzakció azonnal bekerülne a NAV-hoz, az adóellenőr pedig a laptopján látná, hogy az ép aktuális vevőtől kapott ellenérték bekerült-e a pénztárgépbe.

A gond csak az, hogy nem tud minden egyes üzlet előtt kamerás adóellenőr állni - koncentrált helyeken (piacokon, bevásárlóközpontokban, strandokon butiksorokon) pedig már az első egy-két üzlet ellenőrzése után elterjed a hír, vigyázzon mindenki. És még akkor is ott van a probléma, hogy nem minden pénztárgép van kirakatban - ha nem látszik, mi történt pontosan, hát mondhatja a vevő (vagy az eladó), kérem, ezt egy másik üzletben vettem, ide csak gyufáért ugrottam be vagy csak egyszerűen trécselni, esetleg megkérdezni, megérkezett-e már, amit megrendeltem. Kifogás lehet még a "számlámhoz szokta írni és hó végén egyben fizetem" szöveg is, cáfolja meg az adóellenőr, ha tudja - elvégre egyes üzletekben gyakori a füzetbe vásárlás. Vajon hány családi fodrász tudna arról mesélni, hogy bár a családtagok külön-külön jelennek meg, a végén az anyuka vagy az apuka fizet egy összegben? És vajon bűnös lesz az a kereskedő (szolgáltató), aki hitelbe ad, és az áru (szolgáltatás) teljesítésekor nem üti be az összeget a gépbe? Hiszen pénzmozgás nem történt ... Ráadásul a pénztárgép bekötése nem tud változtatni olyan gazdasági folyamatokon, mint a barter terjedése - én kifestem a szobádat, te megjavítod a tévémet.

Ezek mellett még valószínűleg mindennaposak lesznek a technikai problémák: az internet szakadozik, a modem megadja magát, áramszünet van, stb. - ezek mind-mind nem segítik elő, hogy az adóhivatal (szándékának megfelelően) az egyes üzletekre vonatkoztatva korrekt vásárlási görbéket, azaz időbeli megoszlású forgalom becsléseket készítsen (grafikonok lesznek, csak erősen). És akkor még nem beszéltünk olyan statisztikai zavaró tényezőkről, mint a betegség miatti zárva tartás, új alkalmazott bénázása, zuhogó eső, hó, váratlan esemény a környéken (baleset, vis maior miatt megnő vagy pont ellenkezőleg, drasztikusan lecsökken a betérő vásárlók száma), stb. Kérdés, a későbbiekben a bíróság mennyire fogja majd szentírásnak venni az adóhivatal statisztikai úton történő forgalombecslési kísérleteit, illetve milyen jól fog sikerülni a programozóknak a különböző helyzetek modellezése.

A betervezett 95 milliárddal kapcsolatban azonban egy ennél sokkal nagyobb probléma a róka meg a sokadik bőr. Matolcsy szerint nagy fogás bekötni minden egyes pénztárgépet az adóhivatalhoz. A nagyon eddig sem sumákoltak - minden egyes pénztárukat kamera figyeli, biztonsági őrök hada gondoskodik róla, hogy ne menjen ki nyugta nélkül áru, azaz a tulajdonos ne legyen megkárosítva.

Kérdés, mit szólnak a bekötéshez a kisméretű kereskedelmi meg szolgáltató üzletek? Főleg annak tudatában, hogy rájuk akarják erőltetni a 100 ezer forintos új pénztárgépet, pedig sok esetben elég lenne csak a jelenlegiek apró módosítása (becslések szerint kb. 50 ezer gép van ilyen), vagy külső modem alkalmazása is. A legtöbb üzlet valószínűleg nem csinálna hiúsági kérdést abból, ha nem prémium gépen blokkolná a tejet meg a kenyeret.

"Mintegy 40 milliárd forintba kerül majd a pénztárgépek cseréje Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökhelyettese szerint. Ez még akkor sem kis tétel, ha az összes vállalkozásra szétterítenék. Ráadásul a csere csak egy szűkebb vállalkozói csoportot érint, hiszen az eddigi becslések és a kormányzati bejelentések arról szóltak, hogy az országban mintegy 400 ezer pénztárgép van, amelyet 2013. április 1-jéig be kell majd kötni az adóhatósághoz. Így a pénztárgépek tulajdonosai csak vakarhatják a fejüket, mint Márkus László a legendás jelenetben az új fotelje előtt, hogy mi kerül egy pénztárgépen 100 ezer forintba?" (hvg.hu)

Mert mit is hoz a kicsik számára a jövő?

• Elvesztik a forgalmazott termékek egy részét, lásd dohánytermékek (ezzel együtt más termékek forgalma is csökkenni fog),
• de az is lehet, hogy a pia is ugrik koncesszióba. A két termékkör kiesése már nagy érvágás lesz a kis boltoknak,
• és akkor még nem beszéltünk olyanokról, mint a minimálbér növelése (alkalmazottanként jópár ezer forintnyi plusz kiadás havonta, főleg ha beleszámoljuk az automatikusan növekvő járulékokat is), meg a kötelező internet.
• Aztán ott vannak a különféle egyszeri díjak, lásd például a trafik engedélyezési díjáról most jelent meg a rendelet, a trafik engedélyezésére vonatkozó eljárás igazgatási szolgáltatási díja 27 500 forint lesz, míg az engedély módosításáért 14 000 forintot kell fizetni.
• És mivel a különféle hatóságok ötletelésből kifogyhatatlanok, számítani lehet rá, hogy ilyen vagy olyan okból újabb és újabb sarcok jelennek meg.

A kis üzletek többségének tulajdonosa kénytelen lesz leülni és számolni, megéri-e nekik még tovább kapálózni, vagy köszönik, nem kérnek az új rendszerből, inkább lehúzzák a rolót még a dohánytermékek július elsejei kivonása előtt. A helyzetük cseppet sem rózsás:

• eleve kevesebb dolgot vesznek a vásárlók, mint akár egy évvel ezelőtt (drasztikusan szűkül a vásárlóerő),
• egyes termékek forgalma, illetve ebből kifolyóan az ebből elért nettó bevétel nulla lesz (dohánytermékek),
• más termékkör forgalmazása rizikós, mert kiszámíthatatlan, mikor vonja koncesszió alá a kormány (szeszes ital),
• nő a rezsi (például a növekvő közterhek miatt) és
• új állandó költségek jelennek meg (kötelező internet).

Ha az egyenlegvonás eredményeképpen elérik az üzembezárási pontot, valószínűleg bezárnak, ha a "rendes" üzletmenetben csak a fix költségeik térülnek meg, akkor is kérdéses, meddig tudnak még felszínen maradni. A dohánykoncesszió kapcsán kb. 30-40 ezer munkahely megszűnéséről beszélnek (na jó, cserébe lesz 12-14 ezer új), de várhatóan a június végi kényszerbezárásokat előbbre fogják hozni a tulajdonosok.

Azonban az adófizetőkre is fog plusz teher hárulni - a kormány tervezete szerint közvetlen támogatást nyújt majd az új pénztárgépek beszerzéséhez, hogy csökkentse a vállalkozások anyagi megterhelését, már csak az kérdés ez mennyi és hogy utólagos vagy előzetes lesz, esetleg közvetlenül a forgalmazó fogja-e megkapni. Ezt a támogatást pedig megint csak ki kell fizetni valakinek, így az adófizetők a NAV ötmilliárdján felül még ezt is kénytelenek lesznek állni. 

Egyelőre azt sem tudni, hány olyan gép van hazánkban, amely rendszerbe kötése adófizetési morál-javulást okozhat: "a forgalmazók becslése szerint ugyanis csak az úgynevezett pénzátvételi helyekből van 400 ezer (egyes helyeken szolgáltatást nyújtanak vagy terméket értékesítenek, de nem mindenütt kötelező a nyugtaadás), nyugtaadásra köteles pénztárgépből viszont csak 250 ezer van". Az pedig egyelőre rejtély, milyen gépek lesznek majd engedélyezve az új rendszerben, és kik fogják ezeket forgalmazni. 

Azt valószínűleg még senki sem tudja, a jövő év végén az egész intézkedés bevezetésének szaldója pozitív vagy negatív lesz az adófizetők szempontjából (azaz a rendszer beruházása illetve a pénztárgépek támogatása megtérül-e a "fehéredésből"), mekkora valójában a ma még százmilliárdokra becsült fekete lyuk a pénztárgépek világában és sikerül-e annak adóvonzatát becsatornázni a költségvetésbe. De már van tuti nyertese az új rendszernek: a NAV beszállítója, illetve a pénztárgépek gyártója-forgalmazója. 

Előzmény:

Hogy lesz ebből plusz 90 milliárd?

Amennyiben tetszett, csatlakozz Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.