2012.04.12. 23:40
Számoljunk tranzakcióadóul!
Még el sem fogadták Matolcsy új adóját, a kiskapu (elnézést, a jogszabály által biztosított lehetőség) keresése már megindult. És miért is fontos, hogy minél hamarabb reagáljon a magyar gazdaság? A cél az életben maradás. Rövidebben: "a lét a tét".
A legtöbb szakértő és kevésbé szakértő elemző szerint a pénzügyi tranzakciós adó "sárgacsekk-adó", bevezetése szociális katasztrófához vezet, a szegények lenyúlásához és megsarcolásához, míg mások szerint az intézkedés felesleges hisztériakeltést eredményez a banki rendszer ellen. A kiszivárgott szándékokat elemezve azonban nem a sárga csekk egyszeri 1%-os megadóztatása a legnagyobb probléma, hanem az, hogy minden műveletet adóztatni szándékol függetlenül attól, hányszor is kerül elő ugyanaz a pénz. És ebben különbözik a legnagyobb mértékben a hagyományos áfától - ott csak a hozzáadott értéket adóztatja a rendszer (levonható és fizetendő egyenlege a befizetendő vagy visszaigényelhető összeg), itt viszont az adó független attól, hányan fizették már meg ugyanazon pénz után.
Vegyünk egy esetet, valaki házat épít. A megrendelő fizet a fővállalkozónak, a fővállalkozó az alvállalkozónak, az alvállalkozó a betongyártónak, a betongyártó a kavicsbányának a kavicsbánya a munkásainak, azok pedig felveszik az ATM-ből vagy kiegyenlítik a villanyszámlájukat, hiteltörlesztésüket. Természetesen a rendszer ennél sokkal szerteágazóbb, hiszen a megrendelő alatt minden szereplő nemcsak egy irányba fizet, hanem kiegyenlíti a rezsijét, fizet a melósainak és az adóhatóság felé is elutalja havonta, amit el kell utalnia. És minden egyes pénzmozgást terheli az 1%-os adó, tehát ami nem marad benn a bankszámlákon örökre, hanem kikerül azokról törlesztés, osztalék, anyagvásárlás, munkabér, adó, stb. címen, azután meg kell fizetni. Amennyiben 6 szintet van egymás alatt, mint a fenti példánkban, akkor az 6x1%, azaz összesen 6% adó befizetését jelent az állam felé. Amennyiben a szereplők az adót nem tudják lenyelni és a felettük lévő szint felé tudják továbbérvényesíteni, úgy a sor végén lévő megrendelő akár 6%-os áremelkedéssel is számolhat a projektjét illetően.
Ha ugyanezt nagyban számoljuk, például a debreceni stadion építésének 12 milliárdos költsége (becslés alapján) akár 720 millió forinttal is többe kerülhet majd a megrendelőnek, végső soron az adófizetőknek.
Természetesen nemcsak a beruházások járnak így, hanem az összes hazánkban előállított termék és szolgáltatás is, ami szintén általános inflációnövekedést eredményezhet. Sőt, a termelők jelentős versenyhátrányba kerülhetnek az import termékekhez képest, mivel a hazai termék 4-5%-kal drágább a rárakódó adóteher miatt, mint a külföldi. Kérdés, a fogyasztók például hajlandóak-e a magyar áruért ennyivel többet fizetni, vagy veszik az olcsóbb, a magyar költségvetésnek nem fialó külföldit. Ha a többség a pénztárcájára és nem a szívére hallgat, a tranzakciós adó csődhullámot generálhat.
Az exportra termelő hazai vállalkozások hasonlóképpen számolhatnak - míg az áfát levonhatják, a tranzakciós adót nem, tehát a külföldi versenytársakhoz képest 4-5%-kal drágábban tudják a nemzetközi piacra juttatni terméküket. Amennyiben ezt a piac nem tolerálja, úgy kénytelenek vagy termékeiket árcsökkentve módosítani, vagy megrendelők hiányában termelésüket beszüntetni.
Nem csoda hát, hogy már a tervezet hírére elindult a kiskapu keresés. Mit is lehet tenni?
- megoldás például, ha több szereplő is külföldre teszi át székhelyét (bankszámláját) és pénzügyi tranzakcióit innen indítja. A költözködés gátja legfőképp a külföldi számlavezetés díja (banki költségek) lehet, ám valószínűleg a szlovák és osztrák bankok örömmel találnak ki újfajta szolgáltatásokat a jelentős számú új ügyfél becsábítására, ügyfélkörük jelentős gyarapítására.
- a szereplők igyekeznek minél hamarabb megszakítani a bankszámlás műveleteket és az első adandó alkalommal rátérnek a készpénzfizetési módozatra. Ez ráadásul az általános bizalmatlanság miatt jelenleg sem kirívó a magyar gazdasági életben, gyakorlatuk van benne a "hiszem, ha látom" rendszeren edződött vállalkozóknak. Az eredmény? Készpénzben kiegyenlített szerződéses összegek, a végén pedig ott lesz a munkavállaló vagy rokona, aki ráérő idejében különböző ügyfélszolgálatoknál pénztárba fizeti be a villany- és gázszámlákat és a hipermarketek forgalma is nagyobb részben készpénzben fog bonyolódni.
- az adófizetés utáni adófizetés természetesen megmarad, a folyószámlákról átutalt járulékok és adók tranzakciós költsége óhatatlanul terhelni fogja a vállalkozásokat, magánszemélyeket és önkormányzati, állami intézményeket egyaránt.
Kik a vesztesei az új adónak?
- elsősorban a vállalkozások, akiknek nemcsak a saját költségszínvonaluk emelkedik meg 1%-kal, hanem mindent el kell követniük annak érdekében, hogy az árban érvényesítsék nemcsak a saját, hanem a folyamatban előttük lévők által is megfizetett plusz adóterhet. A létük a tét. És nemcsak a saját, hanem a munkavállalóik léte is.
- a magánszemélyek, akik fizetésüket, szociális juttatásaikat (illetve azok egy részét) bankszámlára kapják, és onnan is kénytelenek elkölteni akár átutalások, akár készpénzfelvétel formájában. Ráadásul azok, akik ezen nem tudnak változtatni (közalkalmazottak, köztisztviselők), teljes jövedelmük tekintetében érintettek.
- az önkormányzatok, akik saját forrásaikból fizetik ki a beruházások, illetve a szolgáltatások igénybevételénél a plusz költségeket
- a kereskedők, akiket a megnövekedett árak miatt forgalomcsökkenés sújt
- a pénzintézetek, akik az elvándorlás miatt elvesztik az ügyfeleket, plusz az adóhatóság elvárja tőlük, hogy jelentős fejlesztések árán képesek legyenek az új adóteher teljes adminisztrációját elvégezni. További teher lehet még számukra a már kiépített készpénzkímélő fizetési rendszerük használatának jelentős csökkenése, az ebből eredő díjak elmaradása.
És mindez a Tobin-adó helyett. Reméljük, valaki csak előveszi a számológépet és arrébbtolja a tizedesvesszőt, 0,5-1 ezrelék felé, ha már mindenképpen ragaszkodik az ötletéhez ...
Kérdés az, hogy a minisztérium az új adónem teljes spektrumát átgondolta-e, ám a nyilvánosságra hozott számok alapján ennek valószínűsége elég csekély. A különböző hírportálok, szakportálok elemzését látva pedig még a szakemberek többsége sem számolta ki a rendszeren végigfutó adómultiplikátor hatást, illetve annak nemzetgazdasági kihatásait, megmaradtak a "sárgacsekk" és "nem ezt ígérték" gondolati körben.
Előzmény itt.
Csatlakozz és kövess minket a Facebookon!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
sörtelen 2012.04.13. 10:16:26
További adónemek kivetésének előkészítése folyik:
- vízfolyási adó
- széladó
- talpalatnyi adó
- könyvlap adó
- fűszál adó
- házasélet adó
- kilincslenyomási adó
- Magyar Értelmező Kéziszótár szócikk-adó.
morgás joga mindenkit megillet · http://morgasjoga.blog.hu/ 2012.04.13. 10:45:42
vajon a házasélet adónál a házsártos házastárs adókedvezményt eredményez majd?
talicskás munkásember 2012.04.17. 19:24:24
Követelem e törvény visszavonását (is)! Mondjon le a kORMÁNY!