2012.03.27. 15:30
Viharvert pávatollak
Elkészült a nagy mű - a szerkezet rozsdás ugyan, csikorogva-nyikorogva, de működött. Ha nem is úgy, ahogy a nagyközönség titkon remélte. De mit is vár bárki a Földrajzinév-bizottság széjjelkergetése után?
Mit is állapított meg a Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja (a korábban Schmitt Pál vezette Magyar Olimpiai Bizottság frissen, február 26-i ülésén megválasztott alelnöke) által vezetett bizottság?
"A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze" - kérdés, összehasonlító szoftverek nélkül ez kinek is lett volna a feladata? Vajon az értékelőktől elvárható a szakirodalom oly mértékű ismerete, hogy most keresztre lehessen őket feszíteni egykori "trehányságukért"? Vagy egyszerűbb őket hibáztatni, mint azt, aki "szövegazonos" fordítás-bemásolással élt?
"A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak" - Vajon egy másolásra épülő doktori disszertáció a kapitalizmus első éveiben megfelelő belépő volt egy tudományos fokozatért induló játszmában? Vajon a bírálóknak kellett volna felhívnia Schmitt Pál figyelmét arra, hogy irodalomjegyzéke és forrásmegjelölése nem felel meg az elvárható minimumnak sem? És ki bírálja a bírálókat, ki vigyáz arra, hogy egy vadonatúj doktori cím mögött egy ténylegesen is doktori disszertációnak megfelelő mű álljon? Az sem tűnt fel senkinek, hogy az egész műben nincs idézőjel, lábjegyzet, végjegyzet, semmi - ez pedig még egy mezítlábas diplomamunkának is alapkövetelménye.
"Feltűnő, de nem tekinthető szabálytalannak, hogy a jelentkezés és a doktori értekezés megvédése között mindössze egy hónap telt el", "nem lelhető fel" írásos témavázlat, a doktori szigorlati vizsgáról szóló jegyzőkönyv és a doktori értekezést bíráló bizottság üléséről készül jegyzőkönyv sem (mindhármat előírta a Magyar Testnevelési Főiskola akkor hatályos doktori szabályzata). Tehát, ha jól értelmezzük, amit leírt a bizottság, egy hónap alatt be lett adva a nagy mű, a bírálók elolvasták, tanulmányozták a hivatkozott szakirodalmat, feltették kérdéseiket, Schmitt Pál kidolgozta a válaszokat és meg is védte disszertációját? Vajon ma ez mennyi időt igényel? És vajon ezek az apró formai hiányosságok mit jelenthetnek a többi akkoriban a Magyar Testnevelési Főiskolán szerzett doktori cím estében, ha ez általános gyakorlatnak volt mondható? Akkor a többi mű beadása, értékelése és védése is ilyen kutyafuttában történt? Ha a bizottság jelentésére hivatkozva megkapargatnák a többiek doktori címét, azok is így sántítanának?
Az "értekezése végén felsorolt irodalmi hivatkozások nem a szabályos bibliográfiai elvárásnak megfelelően szerepelnek". Mit is jelent ez valójában? 21 hivatkozási tételből 5 esetben az eredeti mű nem volt beazonosítható. A 23, saját publikációként feltüntetett írásból 10 nem volt fellelhető, 3 pedig hibás bibliográfiai adatokkal szerepelt. Tehát a saját írások majdnem fele nagy eséllyel kamu (létezik olyan személy, aki a saját publikációját nem találja meg?), három adatait meg nem sikerült normálisan kimásolni, ahogy az 5 idegen mű is csak nagyzolásnak tűnik, minél hosszabb legyen a lista. Vajon mit szólna egy hasonló forrásjegyzékhez ma egy középiskolai tanár diákjának házidolgozatát olvasva? Valószínűleg nagyon hamar befigyelne minimum egy figyelmeztetés, rosszabb esetben az értékelhetetlenség bélyege.
A bizottság a plágiumvádak után eredve megállapította, hogy a dolgozat 34-50. oldala teljes egészében azonos Klaus Heinemann "Sport, the Third Millenium: The Economis of Sport: the Institution of Modern Sport as an Area of Economic Competition (1991. Vancouver)" című művének 312-319. oldalával, 180 oldala pedig részlegesen egyezik Nikolaj Georgijev "Analyse do Programme Olimpique(...)" című művével. A bizottság szerint "az egyező részek rendkívül szétszórtan szerepelnek" Kérdés, ha az eredetileg 225 oldalból 16 oldal németből másolás, akkor a maradék 209 oldalon hogyan lehet "rendkívül" szétszórni 180 oldalt? Azt viszont külön kiemelte a bizottság, hogy Schmitt Pál Georgijev írását kiegészítette a szöuli olimpia adataival. Vajon miért kellett a bizottságnak kiemelnie, hogy itt-ott még plusz mondat is van befűzve a bolgár sportszakember eredeti szövegéhez??? Az olyan nagy szó egy doktori disszertáció esetén?
Tehát ma megtudtuk:
Ha alapvető formai, tartalmi hibák vannak egy doktori disszertációban, az a művet bírálók felelőssége. Aki írta, azt csak nem világosították fel, hogy így nem lesz jó, tehát ő nem hibás.
- A nagy terjedelmű szövegátvétel fordításban végül is hiba, de valójában a bírálók hibája, mert nem derítették ki az eljárás során. (Aki nem a szabályok szerint játszott, az nem vétkes, mert nem bukott le időben.)
- A plagizált szöveghez fűzött egy-két plusz mondat kiemelt pozitívuma a disszertációnak.
- A saját publikált művek tekintetében valótlan (elnézést, fellelhetetlent és beazonosíthatatlant) állítani nem bűn, csak kicsi hiba. Olyan szakirodalomra hivatkozni pedig, ami nem létezik, szintén komolyabb szóra sem érdemes.
- És egyébként is, ha az egész eljárás papírhiányosan, futószalagosan belefért a Testnevelési Főiskola egykori gyakorlatába, akkor tucatjával lehetnek még olyan emberek, akik a Testnevelési Főiskolán hasonló eljárás során szereztek doktori címet. És azokról is ezt a színvonalat tételezzük fel, akik komolyan vették a disszertációjukat.
Azt már megtudtuk, senki sem mer dönteni, az egymásra mutogatás elindult. Pedig akár irányadó lehet a korabeli szabályzat is: "amennyiben az egyetemi doktorátus odaítélését követően kiderül, hogy az értekezést más készítette, vagy az más személy munkájának (eredményének) illetéktelen felhasználásával készült, az Egyetemi Tanács a doktorátust, s az ezt tanúsító oklevelet visszavonja, az egyetemi doktorátusra utaló névmegjelölés használatát megtiltja, intézkedik a személyi igazolványból való törlésről, s a visszavonás tényét a Művelődési Közlönyben, valamint az OTSH Közlönyben közzéteszi".
A döntés valójában politikai - kérdés, ki vállalja fel és mikor.
Vajon milyen államfőt érdemel meg hazánk?
Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Quadrille Lobster · http://oriblog.blog.hu/ 2012.03.27. 19:56:11
Kozod????? 2012.03.27. 22:03:58
Dr. Gy. Dr. Fűegér 2012.03.27. 23:39:34
Röviden: Viktorkának még nem sikerült kinőnie a dackorszakot, szerintem ez már nem is várható, van még kérdés?
duwad 2012.03.28. 07:05:39
Aláírni tudjon. Az a feltétele a Viki államfőjének.
dobzse.laci 2012.03.28. 07:21:22
ARP 2012.03.28. 18:45:30
Doberdo 2012.03.29. 10:53:31
dolgozatok. Ez persze nem azt jelenti, hogy most a konzekvenciákat, akárkiről is van szó nem kellene levonni. Amennyiben nem vonják le az tényleg elég lesz- más jelentős fennforgások mellett- a kormány erkölcsi hitelének teljes elvesztéséhez és dicstelen bukásához. Ezért legjobb, ha üdvözöljük a "Plagika" további dicstelen működésének prolongálását.
bohuš 2012.03.29. 13:00:00
Ennek mi a jelentősége?