2012.02.24. 10:14
Cipőt a cipőboltból, dohányt a dohányboltból
Kevés olyan hánytatott sorsú törvény-tervezet van, mint a a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló javaslat, amely már többször bekerült a parlament elé, már módosítás is született hozzá, azonban valahogy mindig lekerül napirendről, hol erre, hol arra, de leginkább Brüsszelre hivatkozva.
A javaslatokkal kapcsolatban már hallottunk ilyen-olyan híreket, mindenféle pletykát dohánylobbiról, koncesszió-várományosokról, de a leendő jogszabállyal kapcsolatban egyelőre csak kérdések merülnek fel.
Mit is tudunk hivatalosan? Ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot a már benyújtott módosítással együtt, annak deklarált célja:
„- Magyarországon minél kevesebb fiatalkorú dohányozzon, mely kiemelt közegészségügyi cél eléréséhez az első lépés a dohánytermékek széleskörű kiskereskedelmi beszerezhetőségének, illetve a dohánytermékek megjelenésének korlátok közé szorítása ”
- „a dohányzásnak a fiatalkorúak körében történő visszaszorításával közép- és hosszútávon az egész magyar társadalom közegészségügyi állapota is jelentős mértékben javuljon”
- „a fiatalkorúak fokozottabb védelmét hivatott cél eléréséhez szükséges lépéseket az állam a leghatékonyabban végre tudja hajtani”
- „a dohányzók dohánytermékekkel való ellátása szakszerű és kielégítő, a fogyasztóvédelmi szempontokat hatékonyan érvényre juttató legyen; a kiskereskedelmi tevékenység megfeleljen a hatályos európai közösségi jogszabályoknak”.
A törvény konkrét tartalma a dohánytermék-kiskereskedelem állami monopóliummá tétele és az annak gyakorlásával kapcsolatos feladatok, az engedély nélküli dohánytermék-kiskereskedelem megelőzése, visszaszorítása, valamint a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzése, és az e tevékenységekből származó bevételek közcélra fordítása.
A törvényben kitűzött cég grandiózus és fiatalok dohányzási problémáinak megoldása pedig nagyon fontos társadalmi érdek, a kérdés csak az, tényleg a dohánykereskedelem államosítása és koncessziósítása a leghatékonyabb eszköz.
- vajon alátámasztható-e bármilyen kutatási eredménnyel, hogy az elárusítóhelyek számával együtt csökken a dohányzók száma is? Előfordulhat-e ennek éppen az ellenkezője, a cigarettához jutás megnehezítése nem a doboz, hanem a kartonos mennyiség vásárlását ösztönzi, időleges fogyasztásnövekedést generálva? Az új szabályozás milyen változást eredményezhet a fogyasztási szokásokban pl. 5 év múlva? Ez hogyan mutatható majd ki az egészségügyi kiadásokban?
- vajon visszaszorítja-e a fogyasztást, ha a dohánybolt külsőre nem sokban különbözik egy szexshop-tól? Vajon a belső paravánok, árurejtegetés csökkenti a forgalmazott termék ismertségét, fogyasztók körében népszerűségét?
- a dohányzás visszaszorításához milyen megelőző tevékenység fog csatlakozni a fiatalok, mint célcsoport körében? Ha a mostani rendszer nem elég hatékony (és a jogalkotó és a statisztikák szerint sem az), akkor hogyan, milyen prevenciós eszközökkel kívánják módosítani azt a tendenciát, amit a javaslat indoklása is kiemel? („a 13-15 éves korosztály közel 60 %-a kipróbált már valamilyen dohányterméket, és a teljes korosztály közel 30 %-a jelenleg is dohányzik”), vagy a statisztikailag is kimutatható eredményt egyedül az új értékesítési szisztémától várják?
- hányan foglalkoznak a fiatalkorúak alkohol, dohány- és szerencsejáték termék vásárlásának ellenőrzésével? milyen eredményeket tudnak felmutatni? a 18 éven aluliak jelenleg is jogszabályellenes kiszolgálása miatt milyen nagyságrendű bírságot szabtak ki az elmúlt években?
- ha elfogadják a javaslatot a jelenlegi formájában, az hány munkahely megszűnését fogja okozni? mi lesz a mostani trafikokkal, egyéb tevékenységeket is folytató üzletekkel? az új munkahelyek száma hogyan fog viszonyulni a megszűnőhöz?
- ha éves szinten cirka 500 milliárdnyi dohány-forgalom kiskereskedelmi jutaléka kb. 25 milliárd forint, ez lesz koncentrálva 6.240 elárusító-helyre? (ez boltonként átlagosan évi 4 millió Ft jutalék, ha egy vállalkozónak 9 üzlete lehet, az 36 millió Ft). Ha átlagosan vállalkozónként 4 üzlettel számolunk, akkor 1.560 ember kezébe fog összpontosulni hazánk dohánytermék-eladása?
- a törvény előírja, hogy bizonyos munkavállalói réteget előnyben kell részesíteni a koncesszió elbírálásánál (megváltozott munkaképességűek, minimum 3 hónapja igazoltan munkanélküli, stb.), nekik honnan lesz pénzük az üzlethelyiség kialakítására, az induló árukészletre, ami akár 10 milliós nagyságrendű is lehet? Lesz esetleg pályázati lehetőség, fizetési könnyítés, stb? A törvény azt a pályázót is preferálja, amelynek alkalmazottja ilyen személy, ez milyen súllyal fog érvényesülni a pályázatnál? És hogyan ellenőrzik a későbbiekben?
- a törvény ugyan nem említi, de az elbírálásnál előnyt élveznek-e azok, akik eddig ebből éltek, a hatóságok ellenőrizték őket és üzleti előéletük makulátlan?
- hogyan fogják elbírálni a pályázatokat? Objektív módszerekkel (pl. pontozásos, számítógépes, stb. rendszer, mint például az uniós pályázatoknál) vagy szubjektív elemek is bekerülnek az értékelésbe?
- a bűnüldöző szervek kapnak-e majd új feladatokat a törvény hatályba lépésével egyidejűleg? a törvényalkotó számol a fekete-kereskedelem növekedésével? Lesz-e speciális biztosítási lehetőség a nagymennyiségű kurrens árucikkre betörés, stb. esetére? Mire számíthatnak majd azok a 18 éven felüliek, akik 18 éven aluliakat segítenek ahhoz, hogy cigarettához jussanak? Lesz-e olyan réteg, aki majd abból él, hogy megbízásra dohányterméket vásárol? A járőrök milyen gyorsan fognak odaérni, ha egy fiatalkorú nem lesz hajlandó elhagyni az üzlethelyiséget, és ezzel akadályozza a termékértékesítést?
- az engedély nélküli árusítás legkisebb büntetési tétele 5 millió forint. Reálisan beszedhető ez egy zugárustól?
És végül, de nem utolsó sorban, miért pont „Nemzeti Dohánybolt” a kötelező felirat? Csak magyaroknak? Csak magyar terméket? Mitől lesz nemzeti a "nemzeti"?
A nemzeti egészségkárosítás az igazi?
Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
4 komment
Címkék: dohányzás fiatalok megelőzés koncesszió törvényjavaslat nemzeti dohánybolt dohány koncesszió
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Eliselt 2012.02.27. 16:33:49
morgás joga mindenkit megillet · http://morgasjoga.blog.hu/ 2012.02.29. 10:49:17
helyzetbe hozni a kiskereskedelemben.
- hány külföldi tulajdonban levő olyan bolt van jelenleg nálunk, ahol cigarettát árusítanak? Ez megint Tesco, Interspar és Auchan brüsszeli panaszt fog eredményezni? (dömpingáron ők sem adhatják, jellemzően kötött a fogyasztói ár)
- hány külföldi állampolgár dolgozik eladóként olyan boltban, ahol cigarettát árusítanak? a magyar kiskereskedőknek meg lesz majd tiltva a nem magyar állampolgár alkalmazása?
- a leendő új nemzeti dohányboltok munkatársai (eladói) nem az eddigi üzletek dolgozói elől veszik el a munkahelylehetőséget?
Bosszancs 2012.03.13. 17:50:30
"A javaslat beterjesztőinek új érvelése, hogy a magyar vállalkozókat akarják
helyzetbe hozni a kiskereskedelemben."
Ez enyhén szólva is sántít. A cigaretta fix áras termék. A kiskereskedelmi haszna jóval kevesebb, mint egy élelmiszerboltban a többi terméken. A dohányboltokban csak dohányárut lehet majd árusítani.
Aki egy kicsit is tud előre számolni és kalkulálni még a boltnyitás előtt rá fog jönni, hogy abszolúte nem éri meg. A Te kalkulációdban év bruttó 4 milliós hasznot kalkulálsz egy ilyen üzletre. Ebből a mai minimálbérrel kalkulálva két alkalmazott (a nyitvatartsi idő miatt kell) bére sem gazdálkodható ki, nemhogy pl. a rezsi stb.
Tehát én nem tudom, milyen magyar vállalkozókat akarnak helyzetbe hozni! Azokat, akik előre kalkulálnak nem. Megint lesz egy csomó új kisvállalkozó (pl.: kirúgott pedagógus, önkorm-i dolgozó), aki beleugrik, és fél-egy év múlva totál eladósodva próbál valahogy majd túladni rajta. Ahelyett, hogy a megtakarított pénzét inkább valamilyen piacképes szakmai tanfolyamra fordította volna...
sörtelen 2012.03.14. 10:36:51
Tehát a helyesen idézett formula a esetén a nagy kezdőbetűvel írt Cipőbolt egy kereskedelmi vállalat márkaneve (brand-je)volt.
A II. világháború utáni években a cipővásárlás nem volt olyan egyszerű,mint manapság.
Az állami cipőgyártás- cipőkereskedelem megteremtése volt a cél.