2013.08.08. 01:40
Megjelent az EMMI Tanévkezdő EMMInense
Ha még nem lenne elég a szülőknek az előrehozott tankönyv kifizetés meg a szokásos iskolakezdési macera, az illetékes minisztérium köznevelési kisokossal tetézi a helyzetet így, augusztus első napjaiban – Tanévkezdő EMMInens címmel.
A minisztérium saját kérdéseire válaszol, kiderül például, hogy mely évfolyamokon lesz mindennapos testnevelés (az nem, hogy a feltételeket tudják-e hozzá biztosítani, hiszen már az elmúlt tanévben is problémák mutatkoztak infrastruktúra területén), illetve az is, hogy a plusz tantárgy (hittan/erkölcstan), illetve a mindennapos torna az eddigi óraszám feletti órákban fog történni. A „mi a különbség a hittan és az erkölcstan között” fejtegetés mondjuk kicsit elkésett, hiszen már minden érdekelt gyermek szülőjének le kellett tenni a voksát valamelyik mellett, de azért az lehet, hogy sokaknak újdonság, hogy ha hittan, akkor vasárnap templom a gyereknek, kötelezően, ha így dönt az oktató egyház. Ha pedig nem tetszik a rendszer, a tanévet úgy kell végigélni, ahogy van, aztán májusban lehet újra dönteni, hittan legyen vagy erkölcstan a következő év slágere.
Valószínűleg sok szülőt meglepetésként fog érni a dolog, hogy szeptembertől minden általános iskolai évfolyamban minden tanulónak bent kell lenni az iskolában délután négy óráig – tehát bizony még a hetedik-nyolcadik osztályosoknak is. Kibúvó természetesen van, a szülő kérésére az igazgató saját hatáskörében dönthet úgy, a gyerek mentesül az egész napos iskola alól – már csak az a kérdés, ennek mi az értelme? Miért jó az, ha a gyerek este ötkor lát neki otthon annak a leckéjének, amit a suliban kellő feltételek hiányában nem tudott megcsinálni? Vajon mikor lesz idő verstanulásra, rajzórára plakátkészítésre, meg történelemre-prezentáció összeállításra? Képesek az iskolák megoldani ezt úgy, hogy a gyerekek ne zavarják egymást, legyen például elegendő használható számítógép délután is? Lehet majd magyar meg nyelvórára anyagot gyűjteni a netről, vagy biztosítanak ingyen wifit az iskolák, hogy ha más nem, a gyerek az okostelefonján érje el a szükséges információkat? És ki fogja felügyelni a feleslegesen az iskolában unatkozó „nagyokat”, ki tesz rendet a rendbontók között? Vagy az első nap kiosztják mindenkinek a formanyomtatványt, ugyan kérjék a kedves szülők, hagy ne kelljen bennmaradni a gyerekeknek? És akkor még nem is beszéltünk a különórák, sport, felvételi előkészítő, stb. időigényéről, akkor ezentúl mindet adminisztrálni kell kikérőkkel esetleg csak elég egy univerzális "kérem"?
Mindemellett maga a kisokos vallja be, hogy a köznevelési törvény a napközit meg sem említi, mint létező nevelési formát, ahogy a napközis nevelői munkakör sem ért annyit a jogalkotónak, hogy akár egy árva szóval is említse. Vajon, ha törvényileg nincs, azért gyakorlatilag még lesz?
A másik téma, ami említésre sem érdemes honatyáink szerint, az osztálypénz kérdése. Pedig van, volt, létezik téma – aki járt már szülő értekezleten, azt tudja. A költségek köre pedig végtelen – mikulásra-húsvétra valami apróság a gyerekeknek, ajándék a tanároknak karácsonyra, pedagógus napra, ballagtatni kell a felsőbb osztályt és ugyebár az sem árt, ha osztálykiránduláson van közös fagyizás. Az osztálykarácsonyhoz is meg kell venni valamiből a fenyőfát, arról pedig ne is beszéljünk, amikor az osztálypénz terhére próbálják kifesteni a tantermet a szülők.
A kisokos leszögezi, nem lehet az osztálypénzt kötelezővé tenni – de ki mondja azt a nemfizetőnek, az osztálykarácsonyra légyszi ne gyere, meg húsvétra sem jár neked egy csokitojás? Bizony a rendszer kitermeli a potyautasokat, akár akarja a többi szülő, akár nem.
Nagyobb probléma például a fénymásolás címén beszedett összeg – sok-sok éve gyakorlat, hogy egyes iskolák erre beszedik a pénzt. Igen, az oktatás ingyenes, csak a fénymásolás nem, ez viszont éves szinten akár több ezer forintba is kerülhet gyermekenként. És soha, egy pillanatig sem számol el ezzel az összeggel a kutya sem (bárki is kapott nyugtát a fénymásolási díjról?), nincs kimutatás, pontosan hány oldalt kapott ezért a gyerek és mikor, hány forintért számolják oldalanként azt, amit kapott, valamint mi lett a sorsa annak a hányadnak, amit nem használtak el, beszámítják a jövő évibe? Kérdés, hogy a kisokos által is említett köznevelési alapelv, miszerint a köznevelés mindenki számára térítésmentes, ebből kifolyólag mindenkire kötelező fizetést nem írhatnak elő, akkor most majd a fénymásolásra is vonatkozik? És ha igen, akkor a fejenkénti ezreket ezentúl az önkormányzat vagy a tankerület fogja kifizetni?
Egy vigaszunk lehet – az iskolaköpeny továbbra sem kötelező, ám bármelyik iskola dönthet úgy, formaruhát ír elő. És már megint ott tartunk, azt ki fizeti ki? Mert ha a szülő, akkor már hova tűnik az ingyenes köznevelés elve? Pedig milyen jól hangzik, „ingyenes” …
Természetesen meglepetés még érheti bőven a szülőket és a gyereket is – például az új NAT miatt vannak olyanok, akik bizony kilencedikből kilencedikbe léphetnek tovább (nyelvi előkészítősök, nulladikosok, hol hogyan hívták), és immáron két kilencedik évfolyam lesz az iskolában azért, nehogy a végzősők – mint eddig –, tizenharmadikosok legyenek. És ad absurdum egy évig még az is előfordulhat, hogy szeptembertől egyáltalán nem lesz tizedik évfolyam egyes iskolákban. Vajon mekkora kavarodás lesz majd az anyakönyvekben, órarendekben, és bárhol, ahol az évfolyamot kell majd szerepeltetni?
A racionalizálással viszont a minisztérium nem készült el – három év kevésnek bizonyult arra, hogy eldöntsék, mely iskolák a feleslegesek, így szeptembertől akármekkorák is az osztálylétszámok, minden iskola marad, egy sem szűnik meg.
Lesz még egy-két kanyar az ingyenes tankönyvekkel kapcsolatban is – például ott, ahol összeghatárhoz van kötve, mennyiért is kaphat ingyen bármit is a gyerek. Ha mondjuk 12 ezer forint ez az összeg, és a tankönyvcsomag ára ezen felül van, tavasszal még teljes egészében a szülőkre bízták, honnan is fogják majd ősszel előkeríteni a hiányzó tankönyveket-munkafüzeteket. Mert az iskolában nem vehetik meg, még ha akarják, akkor sem. Lehet, hogy azóta már változott az irányvonal, ám a szülők erről értesítést nem kaptak, így sokaknak fogalma sincs arról, szeptember első hetében hol fogja beszerezni a hiányzó darabokat.
A "tartós könyvek" ötlet nem ördögtől való – ám a megvalósítás kifejezetten érdekes lesz, és valószínűleg már az első év folyamán ki fog derülni, lesz-e olyan eminens diák, aki képes jó állapotban leadni az egész év folyamán nyüstölt és hurcolt tankönyveit. Mert ugyebár elég egyetlen hátizsákos bőrig ázás, és máris nem úgy néz ki a papír, mintha éppen a nyomdából került volna ki, hogy a szamárfülesedésről, szakadásról ne is beszéljünk. Ha pedig nem sértetlen a könyv, akkor a szülők jövő júniusban fizetnek, mint a katonatiszt? És vajon már februárban fel kell mérniük a pedagógusoknak, hány olyan könyv van az osztályban, ami majd a következő tanévben a következő elsősöknek is egész biztosan használható?
Jó hír viszont, hogy a diákigazolvány elkészülési határideje 45 nap – tavaly volt olyan, akinek 8 hónap kellett hozzá. Igaz, most lehet egy kis kavar abból, hogy az iskolák még a régi nevükön adták le az igényléseket, miközben már visszamenőleg január óta másképp hívják őket, de ilyen apróságokba ne kössünk bele, valószínűleg a tankerület meg a minisztérium sem akad fenn ilyen apróságon.
A közösségi szolgálatról is ír az EMMI – ez ugyebár 50 óra, melyet pl. egészségügyi, környezetvédelmi vagy sport területen lehet elvégezni. Vajon direkt maradt ki olyan ágazat, mint kultúra?
Ami pedig a gyerekeknek jó hír, a következő tanév június 13-án, pénteken fog véget érni.
És amiről egy szó sem esik sehol sem - vajon hány 62 év feletti tanárnak engedélyezte személyesen a miniszterelnök, hogy szeptemberben maradhatnak és taníthatnak?
Ha tetszett és szívesen olvasnál még több morgást, tematikus tartalomjegyzék itt.
Amennyiben tetszett, várunk Facebook-csoportunkban!
· 1 trackback 42 komment
Címkék: diákigazolvány közszolgálat tankönyv portfolioblogger EMMI tankerület
A bejegyzés trackback címe:
Trackbackek, pingbackek:
Trackback: Mai nyertes: Scheiring Gábor 2013.08.08. 20:08:21
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Le_Penseur 2013.08.08. 18:25:55
A szülő zsebében nyílik a bicska, a tanárok megbecsülése és önbecsülése sehol sincs.
A tankönyvek befizetéséből, kiosztásából is tuti balhék lesznek. Meg sem kapott vagy befizetetlen csekkek, kellós ügyintézés...
Tomasz_a_gozmozdony 2013.08.08. 19:03:52
moszkvicssluszkulcs 2013.08.08. 19:21:52
8-16 között minden gyereknek bent kell lenni az iskolába.--egyszer azt hallottam azért, hogy a gyerek az iskolában kapjon meg minden olyan képzést, amit a szülő délutánonként maszekban megold--
Tényleg?? Az iskolák fel vannak készülve uszodákkal,, Mert a gyerekek járnak úszni. Fel vannak készülve torna-, labdajáték csarnokokkal??? Mert a gyerekek délután oda is járnak. És nincs zongora meg trombita, meg hegedű terem sem, pedig a gyerekek délutánonként oda is járnak. És kutyát sem lehet sétáltatni, pedig azt is szoktak.
Summa summarum.Az6.-7.-8. osztályosok igen rövid idő alatt beszerzik azokat a szülői igazolásokat, amelyek mentesítik őket a délutáni bent léttől. Ráadásul ismerve a gyerekeket, kifejezetten "égő" lesz azoknak a helyzete, akik bent maradnak.
Így aztán ülhetünk majd az "üres" iskolákban...
LallyPop 2013.08.08. 19:27:46
Deszéko 2013.08.08. 20:06:55
A tanerő meg egyébként 4 órakor általában valamilyen versenyre készít vagy éppen korrepetál....
Void Bunkoid 2013.08.08. 20:33:04
Volt olyan korszak is, amikor Horthy Miklós, vagy éppen Sztálin vigyorgott le minden kisiskolásra, és kellett a képnek kalapot emelni kötelezően.
T2006 2013.08.08. 20:44:59
lobaszopiatej 2013.08.08. 20:54:49
Amocsok 2013.08.08. 20:55:29
Most. A nejem eddig 7-től 18-ig volt, de ennek vége. Megtiltom neki.
anyadmajma 2013.08.08. 21:02:38
LallyPop 2013.08.08. 21:06:55
LallyPop 2013.08.08. 21:08:07
LallyPop 2013.08.08. 21:09:06
morgás joga mindenkit megillet · http://morgasjoga.blog.hu/ 2013.08.08. 21:22:23
A Károlyi-kormány 1918. évi I. sz. néptörvénye a 21 éven felüli férfiakat, és a "bármilyen hazai nyelven írni- olvasni tudó" 24 éven felüli nőket ruházta fel titkos választójoggal (amivel a választójogú lakosság részaránya elérte volna az 50%-ot), azonban ennek a (nép)törvénynek az alkalmazására sem kerülhetett sor, a Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása miatt (1919 március 21.).
Az 1919. november 12-i Friedrich-féle választójogi rendelet nem tért el lényegesen az első néptörvénytől, de egyéb kisebb változtatások mellett a férfi választók korhatárát 24 évre emelte. A magyar lakosság szavazásra jogosultjainak aránya így 40% lett, de a szavazás titkosságának elve változatlanul megmaradt (1919. évi 5985. M.E. sz. rendelet).
A Friedrich-kormány rendelete alapján tartották meg 1920 januárjában az ún. "nemzetgyűlési választásokat" (a főrendiház megszűnésével az Országgyűlést átmenetileg Nemzetgyűlésre nevezték át, a felsőház 1926. évi helyreállításáig). Ezen a választáson több mint hárommillió választópolgár szavazhatott, és ekkor járultak először az urnához parlamenti választásokon nők Magyarországon.
Klebelsberg Kunó 1922-ben törvényjavaslatot terjesztett elő a választójog törvényi szintű szabályozására, azonban ez továbbra is váratott magára: helyette gróf Bethlen István 1922. évi 2200. M.E. sz. rendelete került kiadásra. Ez a jogszabály a szavazásra jogosultak esetében megemelte a vagyoni és műveltségi cenzusokat, amivel a választásra jogosultak összlakossághoz viszonyított aránya 29%-ra esett vissza.
Ugyanez az arány a 24 éven felüliek esetében 75%-ról 58%-ra változott, ugyanis a női választójogosultság korhatárát a Bethlen-kormány 30 évre emelte föl.
anyadmajma 2013.08.08. 21:23:14
De te egy ilyen fideszbarom agyhalott birka lehetsz, a tények téged sem zavarnak. Na menjél szépen aludni.
anyadmajma 2013.08.08. 21:31:56
Ginlia 2013.08.08. 21:32:42
19. § (1) Egész napos iskolai nevelés-oktatást akkor szervezhet az általános iskola, ha szükség esetén másik osztály indításával, ha pedig ez nem oldható meg, az érintett tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő egyetértésével a tanuló másik iskolába történő átvételével gondoskodnak annak a tanulónak az ellátásáról, aki - kiskorú tanuló esetén akinek a szülei - nem kívánja ezt az ellátást igénybe venni.
Egy további érdekesség:
(3) Az egész napos iskolai nevelés-oktatás keretében kell biztosítani
a) a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez,
Kíváncsi lennék, hogy a napközis vagy tanulószobás tanárok értenek-e minden tantárgyhoz, nem is beszélve az idegennyelvekről. :)
LallyPop 2013.08.08. 21:37:23
anyadmajma 2013.08.08. 21:48:06
Amúgy meg nem kellett volna az előtte lévő időben előkészítenie, hogy ne nagyon maradjon más választásunk. Bár legalább azt elintézte örökre, hogy a Trianoni békét esélyünk se legyen többet visszacsinálni.
De a tények téged sem zavarnak, rendes fideszes vagy.
Ginlia 2013.08.08. 21:52:54
Az elsõtõl a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai
nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre.
Ennek nézzetek utána.
LallyPop 2013.08.08. 21:52:59
Deszéko 2013.08.08. 22:08:43
2.Európa szinte minden országában megkapták a háború után, Skandináviában pedig előtte is...
LallyPop 2013.08.08. 22:14:22
A háború után az jó 20 évvel később volt.
ppppalika 2013.08.08. 22:16:38
"Hogyan vezetik be az új Nemzeti alaptantervet?
Az új NAT-ot felmenő rendszerben vezetik be. Így 2013 szeptemberétől az
iskolák első, ötödik, kilencedik, valamint a hatosztályos gimnáziumok hetedik
évfolyamainak diákjai fogják az új NAT alapján elkezdeni a tanulást."
Hazudnak, ez nem felmenő rendszer. Felmenő az 1. évfolyamtól indul.
"Az újonnan bevezetett tantárgyak (hittan, illetve hit- és erkölcstan), illetve
némely tantárgy óraszám-növekedése (mindennapos testnevelés) miatt lesz
olyan tantárgy, amiből kevesebb órája lesz a gyermekemnek?
Az újdonságokkal járó óraszám-növekedés plusz órakeretben valósul meg,
nem másik tantárgy(ak) kárára, ezért ezekkel párhuzamosan azok óraszáma
nem fog csökkenni."
Hazudnak. A történelemre fordítható időkeret csökken, az informatika óraszáma jelentősen csökken a korábbihoz képest.
ppppalika 2013.08.08. 22:19:08
A baj, hogy nem igazoláson múlik, hanem szülői kérelemre az igazgató "engedélyezheti", ha ki akar szúrni, nem engedélyezi. Fellebbezésnek helye nincs.
ppppalika 2013.08.08. 22:29:00
nevelés-oktatásban az állam biztosítja, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre."
Ja. Most ez az általános iskola 1. évfolyamára vonatkozik. Aztán felmenő rendszerben. Tehát aki most lesz elsős, annak ingyenes, majd ennek a korosztálynak mindig ingyenes lesz. Az idősebbeknek csak rászorultsági alapon.
Ginlia 2013.08.08. 22:30:45
moszkvicssluszkulcs 2013.08.08. 22:44:14
ppppalika 2013.08.08. 22:50:56
www.oktatas.hu/pub_bin/dload/kozoktatas/tankonyv/tajekoztatas_a_tankonyvellatas_valtozasairol.pdf
2. oldal eleje.
Egyébként a knt-ben is így van. 97.§
(22) A 46. § (5) bekezdés szerinti térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulók számára, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítani.
egysmás 2013.08.08. 22:57:54
káeurópaibankoló 2013.08.08. 23:29:34
káeurópaibankoló 2013.08.08. 23:36:08
¿Qué tapas hay? 2013.08.08. 23:43:25
Amúgy a fiamnak 11 hónapja nincs diákigazolványa. Mondjuk ez még mindig nem űbereli az adókártya pótlásának 354 napos átfutását.
cyan 2013.08.09. 00:00:06
béla a görög (törölt) 2013.08.09. 01:22:59
Azt hogy hová ne járassa az ember a gyermekét azt már tudja, most azt is szeretné tudni, hova járassa.
majd kikérdezem a gyereket hittanból:
-na fiam ki volt az a zsidó akit keresztre feszítettek? És miért imádnak a keresztények egy zsidót amikor pedig nem is.
erkölcstanból:
-na fiam mi az mikor az állam elveszi az állapolgárok pénzét (lopás/államosítás)?
És tudod-e, hogy melyik kormány nyúlta le a MANYUP számlámat?
nu pagagyí 2013.08.09. 06:32:30
Deszéko 2013.08.09. 07:56:30
A Horhy-korszakban 6 parlamenti választás volt, és mindegyiken részt vettek a nők...a történelmi hűség kedvéért az 1920. januári idején még Horthy nem volt kormányzó, csak fővezérként az ország első embere...az első a húszas és az utolsó, az 1939-es volt titkos...a többi csak a fővárosban és 7, törvényhatósági jogú városban volt titkos....a nők választójogát 1920 után egyre szűkítették, az 1945-ös választás aztán tényleg egyenlő,titkos és általános volt...
citrix 2013.08.09. 08:17:19
Pénzpedagógus · http://www.eznemjatek.com 2013.08.09. 09:08:58
Ja, és az osztályban van más gyerek is, akinek még mindig nincs meg.
Khm.
Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2013.08.09. 17:46:50
Budakeszin 3 iskola van, ahova a környező településekről is járnak be gyerekek iskolába. Ez kb 300 gyereket jelent, akik majd egyszerre akarnak felszállni a volánbusz járatára.
Persze a hortista választójog biztos fontosabb.
Emberek! Ezek egy csomó olyan dolgot vezetnének be, ami nem képes működni.- De ezt az egybites birkák nem veszik észre. Lásd a regisztráció is elbukott, mert nem működhetett volna.
Ez sem fog működni. Már csak azért sem, hogy még egy példát hozzak, mert rengeteg helyen a hetedikes gyerek hazamegy, majd értemegy a négyévesnek az oviba.