Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
morgás joga 6.jpg"A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak" - mondja az 1952. évi Polgári Törvénykönyv és az új Navracsics-féle tervezet is. Kérdés, a Rákosi-korszak óta mennyit változott társadalmunk és a "hűség" szó mit is jelent napjainkban.

 

Mi is a hűség? Állandó, tudatos, szeretettel való ragaszkodás azokhoz, kikhez kötelezettségeink csatolnak bennünket? Létezik örök hűség? Ha nem, meddig kell hűnek lenni a házastársunkhoz és meddig önmagunkhoz? Mikor jelent elviselhetetlen terhet a hűség? És vajon mindehhez mi köze van a paragrafusoknak?

Vajon amikor ott állunk az anyakönyvvezető előtt, mire gondolunk? Arra, hogy bármi is történik, hűségesek leszünk házastársunkhoz? Hogy 10, 20, esetleg 30 év múlva is szeretni tudjuk a másikat, és egyformán, továbbra is szerethető módon együtt változunk? És ha nem, összeszorított foggal hűségesen utáljuk a párunkat? Vagy csak addig érvényes a házastársi eskünk, ameddig az jól esik nekünk? És hol van a hűség és hűtlenség keskeny határvonala? Melyik hűtlenség megengedett, melyik elviselhető és melyik elviselhetetlen? Vajon ha olyan kultúrkörben élnénk, ahol megengedett a többnejűség, ugyanígy vélekednénk?

házasság kicsi_1.jpgA jogalkotók vajon olvastak tanulmányokat a mai magyar házasságokról, azok változásáról és a jelenleg tapasztalható házasság-válság okairól? Arról, miért olyan sok a válás és sokan miért döntenek inkább az együttélés mellett? Esetleg úgy gondolják, a törvény erejével kikényszeríthető a mesekönyvbe illő mintaházasság, a holtomiglan-holtodiglan és nem vesznek tudomást arról, hogy az átlagéletkor kitolódásával, a személyiség és az igények időbeli változásával, a társadalmi változásokkal együtt nem ritka a második, harmadik család? És ha már egy giga-kodifikációról van szó, vajon beépíti az új trendeket és felhasználja a legújabb szociológiai kutatások eredményeit vagy homokba dugja a fejét és visszaálmodja magát a "boldog békeidőkbe"?

Vajon a XXI. századi törvény betűinek megfelel-e például a XXI. századi nyitott házasság? Amikor a felek bizonyos igényeiket úgy elégítik ki, hogy közös megegyezés alapján saját útjukat járják? Ha a házastársak már nem kívánják úgy egymást, mint régen, viszont ilyen vagy olyan megfontolásból (anyagi okok, gyerekek, stb.) elválni sem akarnak, jogos-e velük szemben a törvény erejével hűséget követelni?

nyitott házasság.jpgMi van az aranyásókkal, akiknek teljesen mindegy a párjuk hűtlensége mindaddig, amíg ők jólétben élnek? Számukra mennyiben értelmetlen ez a paragrafus? És hogyan lehet alkalmazni a törvényt azoknál a házasságoknál, amelyek tisztán üzleti alapra épülnek? Ahol a házassági szerződésben már eleve rögzítik a felek, hogy a hűtlenségnek alkalmanként milyen forintosított tarifája van?

Előfordul, hogy a társadalmi elvárás miatt a felek látszatházasságot kötnek (homoszexuális-heteroszexuális pár, stb.). Az ő esetükben mi az elvárható magatartás? 

Vajon a kodifikálóknak eszükbe jutott a régi vicc és a vicc mögött megbújó etika probléma, amikor megkérdezik az idős gazdag urat, nem gondolja, ha fiatal nőt vesz el feleségül, az majd megcsalja? Az öreg válasza csak annyi: "inkább egy jó üzletben félig, mint egy rossz üzletben egészen ..."


válás kicsi.jpgMi van, ha a házaspár együtt "hűtlenkedik"? Ha szombat esténként kézenfogva ruccannak el egy svinger klubba, esetleg eleve hármasban-négyesben vagy csoportosan szeretik a szexet? (Vajon lelki szemeik előtt megjelent a kodifikátoroknak a régi vicc: Mire kell vigyázni a csoportos szexnél? Nehogy kimaradj belőle ...) Esetleg úgy élvezik igazából, ha közben nézi őket valaki? Ők hogyan kaphatnak feloldozást a törvény idézett szakasza alól, köthetnek erről szerződést, nevesítve szerintük mi számít hűségnek és mi nem, vagy elég egy nyilatkozat?

Hűtlenség az, ha az egyik fél baleset, betegség vagy idős kor miatt többé már nem képes a testi szerelemre, és a párja szexuális igényeit máshol elégíti ki úgy, hogy közben rendíthetetlenül szereti és soha, egy pillanatig sem merül fel benne, hogy elhagyja? 

Vajon milyen minőségű és intenzitású az a hűség, ahol például a férj nem fekszik le a "barátnőjével", viszonyuk plátói marad, ám mindennapjainak és házasságának minden apró momentumát kitárgyalja vele? Ha a beszélgetéseik intimebbek és mélyebbek, mint a feleségével valaha is voltak? Ha úgy hűséges, hogy közben érzelmileg hűtlen? És vajon kihez hűséges az, aki már se szeretet, se szexet nem ad, cserébe zsörtölődéseivel kiszekálja a másikat a világból, ha az utál hazamenni a családi fészekbe mert attól retteg, mit vágnak már megint a fejéhez?

rossz házasság 2.jpgVajon milyen alapon lehet hűséget követelni attól, akitől a házastársa megvonja a szeretetet és a szexet? Aki érzelmi sivárságban tengeti napjait és azt sem tudja, mivel érdemelte ki? Meddig várható el, hogy jogos igényeit megtagadva teste-lelke szenvedjen a közönytől, esetleg a zsarnokságtól? És ha végül hűtlenségre szánja el magát, valójában ki szegte meg esküjét, akik rosszul bánt a másikkal, vagy aki a bántás miatt kényszerült máshol keresni a boldogságát?

És mi van azokkal, akik csak azért hűségesek, mert "nem kellenek a kutyának sem"? Az ő életük az etalon? És vajon igaza van Moldova Györgynek, amikor azt írta: "könnyű hűségesnek lenni - impotensen. A helytállás csak a reális kísértések visszautasításával mérhető."

Vajon lehet ezt a hűség-követelményt úgy konkretizálni egy külön szerződésben, hogy az megfeleljen a Polgári Törvénykönyvnek és a feleknek se kelljen kitérni magánéletük olyan részére, amelyre nem szeretnének? Hogy később a "hűséggel-hűtlenséggel" egyik sem tudja a másikat zsarolni, és azt állítani, ő nem is egyezett bele a különutasságba, a házasság felbontását pedig hűtlenségre hivatkozva kéri?

A legfőbb kérdés, lehet-e törvényileg előírni egy olyan erkölcsi értéket, amely a mai társadalmi viszonyaink között ennyire szubjektív és viszonylagos?

 

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr494338540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

sörtelen 2012.03.26. 09:21:10

"A jogalkotók vajon olvastak tanulmányokat a mai magyar házasságokról, azok változásáról és a jelenleg tapasztalható házasság-válság okairól?"
Ezt, ugye nem tudhatom. De valami más felsejlik. A "jog" és az "erkölcs" kettőssége például.
A "hűséggel tartozik" az egyik fél hűséghez való jogát rögzíti a másik fél kötelezettségének megjelenítésével. (Erre a módszerre biztos megvan a jogi szakkifejezés.)Ennek célja, hogy megsértése rörvényes jog sérelmét jelentse, melyhez sokrétű kártérítési (polgári jogi) jog tapadjon. Részben reparálási, részben kényszerítő céllal.
A dolog szerintem ennyi, nem több.
A cikk persze fontos dolgot tapogat: a jog és erkölcs viszonyát, a hűtlenség átterjedésének veszélyét a büntetőjogba (nonono, nem tiltakozzunk séróból: amilyen sebességgel épül vissza a keresztény valláserkölcs, mint általánosan kötelező szándék a társadalmunkba (vö.: NAT)seperc alatt visszajöhet a máglya, a megkövezés vagy vízbefojtás - mi magyarok vagyunk, kérem!), de akkor fókuszáljunk arra, amiről beszélni akarunk.
Hát, így elsőre...

sörtelen 2012.03.26. 09:32:12

Persze, a kulcsfogalom a folyosón jutott eszembe, ahogy kell:
"vagyonközösség".
Nem csak érzelmi (magánügy), hanem gazdasági (minimum családi, de társasági jogi, szerzői jogi, stb, stb, konzekvenciák).
Szóval a végső kérdésre az adekvát válasz: nem.
De nem is tettek erre kísérletet. Követték azt a (sokak számára rejtett) társadalmi valóságot, hogy a házassághoz vezető lépések olyan magánügyi döntések amelyeknek közügyi következményei vannak. De legalábbis bírót igényel(het)nek.
Vagyis haragudni csak pontosan, szépen, ahogy ...
:)

sörtelen 2012.03.26. 09:45:20

Mélyebbre ásva.
A szeretet nem egy érzés a többi között. Legértékesebb megjelenése, ha az életünket tesszük fel rá. Vagyis a legkorlátosabb létfeltételünket: az időnket. Ha megállapodunk a szeretet elmúlása miatti helyzetben, akkor szeretetközösség szétbontását az e közösség által(!) megszerzett anyagi javak szétosztásával. A közös tulajdonlás alapja a viszontszeretés, mint elengedhetetlen feltétel. Ezt egyoldalúan megvonni a jogosulttól következmények nélkül ne lehessen - gondolom ebben egyetértünk.
Legalább a kisebb veszteségeket legyen köteles csökkenteni a feltételszegő! Hamár az egyetlen fontosat - az elcsalt időt lehetetlen is. A lélek fájdalmát se Rákosi, sem utódai nem hozták szóba - helyesen.

Eliselt 2012.03.26. 14:09:25

"Holtomiglan - holtodiglan"! És az ember válassza meg azt, akivel ezt le akarja/tudja élni. Nem kell mindjárt az első kigyúrt bömös csákóhoz hozzámenni. Válasszunk mélyebb emberi értékek alapján. Az önös érdekek csak addig csábítóak, míg szembe nem jönnek mások önös érdekei, melyek éppen a miénket sértik. Miért lenne példakép az a család, ahol 20 év házasság után válnak szét a szülők, mert "ebben a kapcsolatban nem tudok kibontakozni". Hátrahagyva a társat a társtalanságban, és a három kiskorút az élet korai szörnyűségeivel. Legyünk toleránsok egymással. És érezzünk FELELŐSSÉGET tetteinkért.
süti beállítások módosítása