Az új tervezet szerint lakhatási támogatást adna a kormány azoknak, akik legalább 100 kilométer távolságra ingáznak minden nap. Államtitkárok tudnának mesélni a juttatás nagyszerűségéről átlag 168 ezer Ft/hó támogatási összeggel, az egyéb ingázóknak viszont kemény feltételeket kell majd teljesíteni:

A támogatás annak az álláskeresőnek lenne nyújtható, 

• akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként tart nyilván, és
• olyan munkaviszonyt létesít, hogy az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 100 kilométerre van egymástól, illetve
• a munkavégzése helyén nem rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal,
• a munkavállaló a támogatás időtartama alatt a rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt ne érje el,
• a lakhatási támogatás segítségével létrejövő munkaviszonya (minimum heti 20 órában) keretében rendszeres jövedelemmel rendelkezzen, és
• a munkába lépést megelőzően, legalább öt munkanappal kérje a támogatás megállapítását,
• a foglalkoztatás létrejöttét pedig előzetesen olyan érvényes munkaszerződéssel kell igazolnia, amelyben szerepel a munkavégzés helye is,

• a nettó jövedelme pedig nem haladhatja meg a minimálbér 200 százalékát.

A támogatás mértéke pedig legfeljebb a mindenkori minimálbér, amelynek 60 százaléka a bérleti díj támogatására, 40 százaléka a közüzemi díjak támogatására nyújtható. A támogatást 18 hónapon át folyósítják.

• az első hat hónapban: bérleti + a közüzemi díj,
• a második hat hónapban csak a bérleti díj,
• a harmadik hat hónapban pedig kizárólag a közüzemi díj.

Amennyiben megszűnik a munkaviszony a támogatás ideje alatt, akkor ennek a folyósítását is megszüntetik.

A munkavállalóknak vajon a munkaügyi hivatalok fogják leszervezni a távoli munkahelyeket, vagy saját maguknak kell a nyakukba venni az országot és keresni-kutatni? Mennyibe kerül egy munkanélkülinek, hogy lakóhelyétől távol keressen munkahelyet? Erre honnan lesz pénze (pl. interjúkra járni), ráadásul akkor, amikor már lejárt a maximum három hónapig folyósítandó álláskeresési járadék? Vagy a tervezet készítői úgy gondolják, minden állás fent van a neten és a videó-interjúk is elterjedtek, személyes előzetes találkozóra már nincs is szükség?

Vajon számol a tervezet azzal, hogy a bérbeadók a későbbi esetleges káruk minimalizálása érdekében 2-3 hónapnyi bérleti díjnak megfelelő kauciót kérnek, tehát zsebből és azonnal cirka 100-150 ezer forintot? Ezt miből fogja kifizetni a már legalább három hónapja munkanélküli?

Mi lesz akkor, ha a munkavállaló munkahelye megszűnik, a bérleti szerződést viszont csak későbbi határidővel lehet felmondani? Ebben az esetben is támogatja majd az állam a költségeit, vagy a munkavállaló fájó búcsút inthet az előre letett kauciója egy részének?

Vajon hogy történik majd a rezsi elszámolása? A havi, kéthavi óraállás-lejelentések után, a számla megérkezése és határidőben kifizetése után utólagosan fogják több hónapos iktatással-ellenőrzéssel-számfejtéssel-csúszással kifizetni az igénylőnek? És vajon a közös költség közműnek számít, vagy arra nem lehet támogatást kérni? És mi van a közös költség közmű részével (közös villanyszámla, vízszámla), ezekről elegendő igazolást hozni a közös képviselőtől, vagy annak valamiféle számlát kell készítenie majd az illetékes hivatal részére? 

Vajon megkavarja-e az állam rendszerét, ha több támogatásra jogosult közösen bérel majd lakást? Ellenőrizni fogják, hogy csak olyan lakjon a bérleményben, aki jogosult a támogatásra? Tesznek majd lépéseket arra, hogy a támogatásra jogosult ne legyen "háziúr", ne fogadhasson magához al-albérlőt, aki a "főbérlő" zsebébe fizeti a rá eső bérleti díjat és rezsit?

Vajon mit szól ahhoz a leendő munkáltató, hogy csak korlátozott ideig számíthat a munkavállalóra, hiszen nem biztos, hogy az első félév elteltével az a fizetéséből ki tudja gazdálkodni a csökkenő támogatásból eredő plusz költségeit? És vajon ha lejár az összes támogatás és nem telik albérletre, akkor a munkavállaló tudja majd vállalni a mindennapi ingázást? És vajon lesz olyan értékes a munkavállaló a munkáltatója számára, hogy az támogatni kívánja majd a munkába járás extra költségeit?

Vajon az érintett munkavállalók hány százaléka fogja magát rávenni a munkahely-lehetőség miatti tartós költözködésre? Lesz esélyük arra, hogy a munkanélküliség-sújtott  zónában eladják ingatlanukat, hogy aztán legalább 100 kilométerrel arrébb hasonló adottságú másikat vegyenek?

Vajon az államnak mennyibe kerül a rendszer kialakítása, a kérelmek elbírálásához, a beérkező számlák számfejtéséhez szükséges apparátus betanítása és működtetése? Kiszámolta valaki, hogy ténylegesen mennyibe is fog kerülni a munkavállalók ily módon történő támogatása az adófizetőknek? Egészen biztos, hogy ez a legolcsóbb  és hosszú távon legcélravezetőbb megoldás?

A minisztérium ezzel a hihetetlenül bonyolult rendszerrel a jelenlegi, saját felmérése (a szóba jöhető érintettek köre, a bejelentett üres álláshelyek száma, a magyar munkavállalók alacsony mobilitása, stb.) alapján 1.500-2.000 fő támogatási igényére számít. Csepp a tengerben ...

A kormány javaslatát augusztus 28-ig lehet véleményezni ...

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!