Felnőtt tartalom!
Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 évesA belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.
Szeptembertől kötelező lesz az iskolákban családi életre nevelést oktatni. A tervek szerint többek között konfliktuskezelést, társkeresést, generációk közötti kapcsolatépítést oktatnának a gyerekeknek, de helyet kapna a képzésben „a reklámok káros hatásainak felismerése” is.
Kapcsolódó hír: február 24-én megalakult a Magyar Családtudományi Társaság. A név hangzatos, tagok kormányközeliek, küldetés-nyilatkozatuk is napvilágra került, melyből részletek:
- „A nemiség, a párkapcsolatok, a házasság és a család témakörben még mindig igen sok a káros és nem igaz nézet szinte az egész társadalomban, és ezen változtatni érdemes. Itt nem értékpluralizmusról van szó, hanem a jó és a rossz, az érték és a károkozás, az erkölcsös és az erkölcstelen, az emberséges és az embertelen, a szabadság és a hazugság összekeveréséről”
- „az erkölcsi értelemben definiált egészséges család az egy férfi és egy nő házasságán alapuló szeretetközösség, amelynek tagjai a feleség, a férj és az esetleges gyermekeik, beleértve a fogadott és mostoha gyermekeket is. A házasságon kívül született gyermek és szülei is családot alkotnak, azonban az ilyen családok létrejötte elsősorban a közvetlen részvevők számára nagy teher, az ember méltósága és értéke miatt sem a szüleik sem a gyermek nem ezt érdemlik.”
- a média is változtatásra szorul, mert az általa sugallt emberkép „botrányosan primitív, hazug, káros és kultúraellenes. A testi-lelki egészséget ajánló produktív életpálya, a felelősségteljes párkapcsolatok és a majdani házasságra történő felkészítés helyett egyéjszakás kalandokra, szingli, mingli, biszexuális és poligám életmódra buzdítanak, miközben a hűséget és a házasságot elavultnak, egészségtelennek, sőt néha nevetségesnek tüntetik fel. Az egyetlen nemi társra való törekvés pedig fel sem merül a palettájukon. ”
A társaság szerint káros jelenség a házasság előtti szexuális kapcsolat, az élettársi kapcsolat és a nem heteroszexuális viszony is, küldetésük beteljesítéséhez pedig uniós forrásokat kívánnak a jövőben igénybe venni.
Felvetődik,
- Ki és milyen felhatalmazással mondja meg bárkinek is, hogyan éljen? Ki az, akinek erkölcsi piedesztálról megmondja az abszolút jót, az egyetlen követendőt, a tutit?
- egy társadalom (vagy annak egy rétege) milyen alapon bélyegzi meg azokat, akik nem az ő általuk megkövetelt életmódot folytatják? Miért elítélendő, ha valaki szingli vagy mingli, vagy csak épp azért, mert egyetlen életét úgy éli, ahogy neki tetszik? Lesz skarlátbetű is, vagy csak a gyerekeket lázítják rokonaik ellen a Magyar Családtudományi Társaság és követői?
- a családi életre nevelés iskolai tananyagát ki fogja és milyen tartalommal megírni? figyelembe veszi az általános trendeket, vagy egyfajta utópisztikus elképzeléseket fog a diákok elé tárni, mint követendő példát? Visszatér az „apa mosdik, anya főz” világhoz, vagy elismeri a családon belüli tetszőleges munkamegosztást?
- milyen követelmények lesznek a tanárokkal szemben? Taníthatja olyan, aki netalán élettársi kapcsolatban él, esetleg a gyermekét egyedül neveli, vagy „20 éve szép házasságban él” pedigrét kell majd felmutatnia? Hogyan és mikor képezik ki a pedagógusokat, lesz nekik pszichológia, szociológia, etika, stb. kurzus, vagy saját szubjektív gondolataikat közlik majd?
- hogyan készíti fel a diákokat az olyan hétköznapi problémákra, mint a féltékenység, kapcsolat kiüresedés, gyereknevelési, szerepkonfliktusos, rokonokhoz való viszonyulási és pénzügyi problémák?
- a tantárgy hogyan fogja kezelni az olyan problémákat, mint a munkanélküliség miatti depresszió, a pénztelenség, eladósodottság, az alkoholizmus, folytonos veszekedések és hangos kiabálás, egyik családtag uralkodási vágya, szülők verekedése, családon belüli erőszak, pedofília, stb? Fel fog használni hazai és nemzetközi szociológiai és pszichológiai kutatási eredményeket? Ismertet-e emberi játszmákat, próbál-e szituációs játékokon keresztül a "hétköznapi pszichológiát" felhasználva megoldási javaslatokat adni? Megtanítja-e a diákokat felismerni, meddig érdemes és kell is a kompromisszumokat keresni ("ezt szakítottad, szagoljad'), és mi az a pont, amikor nincs tovább, ki kell lépni egy kapcsolatból, mert már az élet a tét?
- Hogyan fog viszonyulni a váláshoz, azt mindenáron elkerülendőnek tartja vagy megengedő vele szemben? Mit kezd majd a válás utáni élettársi kapcsolattal, az "én gyerekem meg a te gyereked veri a mi gyerekünket" típusú problémákkal?
- a fiatalok társkeresése kapcsán milyen tanácsokat fog adni? Támogatja-e a lányoknál a hófehér paripán érkező herceg illúzióját, vagy inkább a realitások talajáról indul ki? Mint mond a lányok "aranyásó" attitűdjéről, a fiúk érzelem nélküli vagyonba beházasodásáról? Az új trendeket figyelembe veszi, például a kezdeményező fél a nő, internetes társkeresés, chat, stb.?
- ha követendő példa a „szex csak a házasságkötés után” lesz, fordít-e figyelmet a tanítás a fiatalok oly gyakori házasság előtti szexuális életére, a nem kívánt terhesség megelőzésére? Cél-e az egészséges szexuális élethez vezető út megmutatása a diákoknak, vagy megelégszik majd a „mocskos dolog” miatti élethossziglani bűntudat keltéssel, esetleg visszatér a „nemi élet csak a gyermeknemzést szolgálhatja” dogmához?
- hogyan kezeli a házassági életközösség alatt mindkét fél beleegyezésével történő, ám sokak számára extrém magatartás-formákat, mint például a szvinger-klub, szerepjátékok, közös szexshop-látogatás, „hárman párban” típusú együttlét, közös pornófilm-nézés, stb.?
- ha csak a házasságot tekinti egyetlen normális életközösségnek, hogyan fog viszonyulni a napjainkban oly elterjedt élettársi kapcsolathoz? és mit fog kezdeni azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei ilyen kapcsolatban élnek, és jól érzik benne magukat?
- mit kezd a tantárgy a homoszexualitással? Homokba dugja a fejét és azt mondja, márpedig olyan nincs (betegség, deviancia, meg kell gyógyulniuk bármiáron, stb.), vagy követve a nemzetközi trendeket elismeri a létét és nem tekinti ki tudja hanyadrendű polgároknak azokat, akik ebbe a társadalmi rétegbe tartozónak tartják magukat?
- hogyan kezeli majd a tantárgy a kulturális különbségeket, az ezekből adódó szerep-eltéréseket?
- a tantárgy ötletelői vajon kitalálták már azt a stratégiát, amellyel le tudják küzdeni azt a mindent elsöprő negatív házasság-reklámot, amit a diákok saját otthonunkban, illetve barátaiknál tapasztalhatnak? Hiszen a gyerekek mélyen a lelkükbe ivódva a házasság elleni legtöbb érvet otthonról hozzák …
A legfőbb kérdés csak az, ki fogja gyermekeinknek megmondani mi a jó, mi a rossz, mi az érték, mi az erkölcsös és mi az erkölcstelen. És amit hallani fognak, az egészséges személyiséget eredményez, vagy bűntudattal terhes, szorongó, a valóságot elfogadni nem tudó felnőttéveket.
Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.