2012.09.11. 15:24
A nők tehetnek róla
Ha eddig nem is, ma már óta tudja minden nő, hol a helye: lehetőleg évente egyszer a szülőszobán, amennyiben a kormányunknak óhajt megfelelni. Hiába, az utóbbi évtizedekben elkorcsosult a női nem a magyar honban - képesek önmegvalósítani meg emancipálódni, és hát ez - mint annak tegnap hangot is adtak - a fideszesek szemét nagyon szúrja. Hogy lesz itt ötmillió adófizető, ha fogy a nemzet? Szégyellje magát minden nőt, aki nem szülte meg a maga két-három gyerekét. Mert amíg el nem végezte nemzet-feladatát, addig itt nem lesz megbecsülve, sem a férje által, sem a kormánypárt által. És ha négy-öt gyerekkel vesződik nap mint nap, ugyan képes még ellenállni este, ha kicsit agresszív is a férjeura? Mert aki állva elalszik, annak már tök mindegy, mi zajlik körülötte - tehát a családon belüli erőszak, mint olyan, kilőve. Mert fideszes olvasatban a családi erőszak egyedül a nőtől, az emancipációtól, meg a gyerekszámmal arányos megbecsülés mértékétől függ.
"talán az anyáknak vissza kéne térniük a gyereknevelés mellé, szülni két-három vagy inkább négy-öt gyereket, és akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnék egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak" (Varga István)
Vajon Varga Istvánt ki tanította meg a betűvetésre annak idején? Nagy valószínűséggel egy tanító néni, aki épp emancipálódott - és ha él, most valószínűleg letagadja, hogy valaha is megsimogatta a férfibüszkeség két lábon járó példáját. És vajon mit szólnak egykori tanárai a jogi karon, "igen fiam, ezek azok a jogelvek, amelyeket megtanítottunk neked, és amelyeket országunk épülésére, az Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottság tagjaként a köz érdekében szolgálhatsz"?
Valószínűleg Varga István eltévesztette az évszázadot (vagy a kontinenst?), amelyben él - hiába, voltak olyan korszakok, amikor a nőket nemhogy verni lehetett, de akár eladni is. Sőt, ma is vannak olyan államok, ahol él a sarija - sőt, a canterbury-i érsek, Rowan Williams felvetette, hogy Angliában esetlegesen el lehetne fogadni a sária, az iszlám törvénykezés bizonyos részeit. Lehet, hogy már csak egy lépésre vagyunk a korbácsolástól és megkövezéstől, "az asszony verve jó" szlogen napi alkalmazásától, vagy épp az "érezze má' magát a helyén az asszony, mehogymá' megvalósíccsa magát"?
forrás: hvg.hu
Vajon ez a Fidesz mint kormánypárt álláspontja, vagy csak egy képviselője ragadtatta el magát macsó szólamok pengetése erejéig? Akkor, amikor a szavazópolgárok több, mint a fele nő, vajon tényleg érdemes a nők megbecsülését az általuk előállított gyermekszámhoz kötni?
Ezek szerint a képviselő úr nem ismeri a vonatkozó statisztikát (ha ismerné, talán jobban keresné az érintett réteg kegyeit), vagy csak a kommunikációs tréningen felejtettek el neki szólni, hogy az "asszonyállat" is majd egy évszázada szavazhat hazánkban:
"Becslések szerint világszerte a lakosság 20-50 százalékát érinti a családon belüli erőszak. Magyarországon minden ötödik nőnek volt már része párkapcsolati erőszakban, de a legoptimistább becslések szerint is a nők legalább tíz százaléka érintett."
Ha nem lenne elég stimuláló a statisztika a kormánypárt és Varga István számára, akkor ideje belemélyedni a nemzetközi egyezmények világába, így például az 1979. december 18-án, New Yorkban elfogadott egyezmény még tudna újat mondani a jogi végzettséggel rendelkező képviselő úrnak is. E szerint az aláíró tagállamok:
"kötelesek minden megfelelő intézkedést megtenni azért, hogy megváltozzanak a férfiak és a nők társadalmi és kulturális viselkedési formái, azzal a céllal, hogy megszüntessék mindazokat az előítéleteket, valamint szokásokra alapozott és egyéb gyakorlatokat, amelyek bármelyik nem alsóbbrendűségének vagy felsőbbrendűségének, avagy a férfiak és a nők hagyományokhoz igazodóan megmerevített szerepkörének elképzelésén nyugszanak."
Ha már a nők hibája a családon belüli erőszak meg a lélekszámcsökkenés egyaránt, vajon mit tesznek a Fidesz felelős politikusai, hogy a magyar nők úgy érezzék, érdemes gyermeket szülni? Tudnak adni 18 éves távlatban perspektívát, vagy elég csak "hinni" a felelős gyermekvállaláshoz? Vajon mennyire ösztönző hatású a fizetős bölcsőde meg egyetem, közte a bár nem fizetős, de valójában igen drága 12 osztály?Nem is beszélve az olyan "apróságokról", mint kaja, ruha, számítógép, sportfelszerelés, osztálykirándulás meg fogszabályzó?
Itt az ideje, hogy politikusaink a szívükre tegyék a kezüket: ebben a nehéz gazdasági helyzetben és bizonytalan hétköznapokban tényleg csak az emancipáció és a nők nagyravágyása az, ami okozza a gyermekszám csökkenését? Vajon el tudja-e képzelni a képviselő úr, hogy ma Magyarországon már egy-két gyerek is a szegénységi küszöb alá tudja juttatni a családot? Hogy az anyuka kieső keresete nagyon-nagyon hiányzik, szülés után a munka világába visszatérés pedig igazi közép-európai survivor? Vajon hány anyuka van, aki inkább letagadja a gyerekeit, csak hogy álláshoz jusson, és a sorozatos túlórák során sem meri megemlíteni, kicsik várják otthon?
És igen, a nagyon családbarát adórendszer is csak addig ösztönző, amíg van biztos munkahely - de vajon hány olyan családalapító korú fiatal van, aki tudja, 5-10 év múlva is lesz olyan munkája, jövedelme, amelyből igénybe veheti a még 5-10 év múlva is létező adókedvezményt? És vajon a tandíj, a tömeges diákhitel és élethossziglani eladósodás a gyermekvállalásra ösztönöz vagy halogatásra? A fiatalok a jövő iránti bizonytalanság-érzetét tanúsítja az is, hogy a családi adókedvezmény nem hozta meg a remélt újszülött-dömpinget.
A gyermekvállalás azonban nemcsak az anya elhatározása, ideális esetben jár hozzá családapa is. De vajon mit érdemel az a bűnös férfiú, aki a második gyerek után azt mondja, még egy pelenkás a háznál, és ő már költözik is? Értse meg mindenki, pénzteremtő képessége véges, a gyerekeket iskoláztatni kell meg az életbe elindítani?
Sokak szerint van emberi megoldás a gyermekvállalásra - és a fiatalok gyakorolják is. Irány külföld, biztos munka, viszonylag stabil egzisztencia, aztán jöhetnek a gyerekek, akik nagy eséllyel már nem Magyarországon fognak először felsírni. Aki itthon marad, az pedig maximum egy-két utódra vállalkozik, de arra is csak akkor, ha a nagymama kiváltja a bölcsit, a nagypapa meg hozza-viszi a gyerekeket az oviba, iskolába meg edzésre - ha pedig megbetegszenek, szintén a nagyszülők húzzák az igát, mert a szülők nem tudnak mulasztani a munkahelyükön.
A Matolcsa-minisztérium ugyan kiadta baby-boom tervét (részletesen itt), a gyakorlatban azonban még nem sok eredménye látszik. Ha csak nem tekintjük a tegnapi felszólalást az új idők új szelének.
"...a nők az önmegvalósítás, emancipáció mellett elfelejtenek gyereket szülni. Ha önök azt szeretnék, hogy ötven-hatvan év múlva legyen még magyar…majd ha mindenki megszülte a maga két-három vagy négy gyerekét, akkor mehet önmegvalósítani meg emancipálódni" (Varga István)
JokerAsz kommentjét idézve:
(...) "a nők valóban hazudnak az állás inerjúkon, és letagadják a gyerekeket. Több nőismerősöm is így talált munkát, hazudott, hogy még nincs gyereke, de otthon várta a 6-8-10 éves gyerek...bizony, ma már hazudni kell. Szégyen a gyerek, amit titkolni kell. Így voltak régen a házasság nélkül megesett hajadonok és a prostituáltak. A nő akkor is szégyenben volt, szégyenben van most is. Semmi sem változott....."
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
pjotr_75 2012.09.12. 08:51:40
Imádom, amikor a férfiak mondják meg, hogy mit csináljon (mit tehet) a nő.
Csador hol marad?
terca 2013.07.06. 17:57:31
A magzat nemét egyelőre még nem szabályozzák nemzetgazdasági megfontolásból, sőt a szemének színe is mindegy.
Asszonytársaim, polgártársnők, fel hát, szüljünk.
Csak nehogy meglepődjenek a szülőszobán mindattól, amit az alsó traktusomból nekik szánok.
:)