véleménynyilvánítási szabadság6 (1).pngVajon oktatási rendszerünk átalakítása a Fidesz-KDNP sikersztorija, vagy csak a mélyen gyökerező problémák megoldása helyetti látszatcselekvés?

Hoffmann Rózsa szerint a helyzet egyre jobb, sőt a kormány már orvosolta a legtöbb "örökölt" problémát:

"Az elmúlt három és fél évben a legfontosabb szabályokat sikerült megalkotni az oktatás területén – mondta Hoffmann Rózsa, köznevelésért felelős államtitkár (...) 2010-ben, a kormányváltáskor nagyon sok problémát örököltek. Megengedhetetlen különbségek voltak az iskolák között a fenntartás, a szakmai irányítás tekintetében egyaránt. Ezek mára szűnőben vannak.

A problémák okai között említette, hogy hiányzott a rendszerből a külső, objektív ellenőrzés, háttérbe szorult a nevelés, és kompetencia-központúvá vált az oktatás. Azok a nevelési problémák, amelyek egyértelműen megmutatkoztak, nemhogy enyhültek volna, hanem egyre súlyosabbá váltak, nemcsak érzékelhetően, de mérhetően romlott a színvonal (...) csökkent a tanári tekintély, szétaprózottá vált a rendszer, és gazdaságtalan működés volt jellemző." (A kormány orvosolta a köznevelés legtöbb "örökölt" problémáját, kormany.hu)

 És mi a kormány célja?

 "a jelenlegi kormány álláspontja szerint állami felelősség a magas színvonalú, biztonságos, egyforma esélyeket kínáló köznevelés biztosítása, a korábbi szolgáltatás jellegű szemlélettel ellentétben az oktatás és a nevelés közszolgálat." (Hoffmann Rózsa)

És melyek a négyéves probléma-orvoslás eredményei? (a sorrend Hoffmann Rózsa január 17-i előadását követi): 

  • mindennapos testnevelés bevezetése
  • az erkölcstan, valamint a hit és erkölcstan bevezetése,
  • a nevelési célokat szolgáló közösségi szolgálat elindítása, 
  • a Klebelsberg intézményfenntartó belépésével az volt a cél, hogy az adminisztratív terhek nagy részét levegyék az intézmények válláról,
  • még idén elindul a szaktanácsadói rendszer, és beindul a tanfelügyelet is
  • a minőségjavító lépések között a kompetencia-méréseket kiterjesztik a tartalom ellenőrzésére és az idegennyelvtudásra
  • a tanév rendjét erről szóló rendelet rögzíti majd.

"A KLIK a kormány oktatáspolitikai célkitűzéseit maradéktalanul teljesítette." (kormany.hu, 2014. január 27)

Mielőtt elmerülnénk a tapsolásban, hurrá-kiabálásban, fotelben hátradőlésben és a vég nélküli kormány-optimizmusban, azért nem árt egy kicsit azon is elgondolkodni, vajon tényleg maradéktalanul teljesültek a kormány oktatáspolitikai célkitűzései? Tényleg ezt akarta a kormány, ez a maximális eredmény, amire számított és amire képes oktatáspolitikailag? 

 

Az esztergomi bukásos botrány eseményeit nyomon követve joggal gondolhatjuk azt, hogy kormány/minisztériumi közlemény ide vagy oda, messze még az az állapot, amit a szülők és diákok - valószínűsíthetően - optimálisnak tartanának. És igen, a fenti intézkedések nagyon látványosak, jó tornázni minden nap és a közösségi szolgálat is nevel, az erkölcstantól meg mintapolgár válik az összes diákból, ám számolni és szöveget értelmezni egyik sem tanít meg. Ha pedig belegondolunk, hogy ma már nem közoktatásunk van, hanem köznevelésünk, akkor lehet, hogy ez nemcsak szóhasználat váltás, hanem egyben paradigmaváltás és az utóbbi már nem is cél? Nevelni nevel az iskola, de oktatni már nem oktat?

A kérdés talán kukacoskodásnak hathat, azonban egy őszinte, nem propagandaszagú válasz adhat csak igazi választ arra, mire is fordítja a kormány az adófizetők pénzét. Ha csak nevelésre, az bizony komoly gondot jelenthet már középtávon is - az írni-olvasni alig tudó, alap számolási műveletekre is szinte képtelen generációk vajon hogyan fogják kitermelni a mai adófizetők majdani nyugdíját? Mert akár érdemes is lenne a pénzt önteni egy olyan köznevelési rendszerbe, amely olyan tudást eredményez széles körben, amely biztosítékot ad arra, hogy bizony kvalifikált munkaerőt kereső cégek beruházhassanak hazánkban, versenyképességünk nőjön és a jövőben rendelkezésre álló munkaerő tényleges képességei ne alulról karmolják a betanított munkás szintjét. De vajon mitől van olyan érzésünk, mintha ez a jogosnak tűnő remény nem biztos, hogy megvalósul?

Jelenleg úgy tűnik, továbbra sincs megoldás arra, vajon honnan és hogyan szerezze meg a diák az alapvető ismereteket, bárhogy is állítja a kormányzat, hogy bizony megvalósultak az oktatáspolitikai célok. Ráadásul maradéktalanul.

Továbbra is kérdés, vajon ki és mikor ellenőrzi le, hogy egy adott diák ténylegesen megtanult-e írni-olvasni-számolni az alsó tagozatban, a nyolc általánost elvégezve pedig valójában rendelkezik-e a NAT által megkövetelt ismeretekkel? Mert jelenleg úgy tűnik, kormányunknak sem ez a fő szempont, amikor alapjaiban alakítja át az intézményrendszert. Sőt, az, hogy a diák mit tud, szinte csak a PISA-teszt lehangoló eredményeinek elmaszatolásakor érdekes - akkor kell kibújni a felelősség alól és lehetőleg az előző kormányt hibáztatni a gyerekek hanyatló teljesítményéért. De mi van akkor, amikor az alapvető problémák napvilágra kerülnek, például középiskolai sorozatbukás vagy egy őszinte tanulmány formájában? Rendel el bárki vizsgálatot a minisztériumban, "kérem, ilyen nem fordulhat elő még egyszer alapon"? Vagy kit érdekel, a lényeg, hogy a hittanoktatás meg a közösségi munka rendben van?

"Az iskolák lehetőséget teremtenek az egyházak számára, hogy szolgálják a társadalmat, a nemzetet (...) Az iskolák ugyanakkor lehetőséget teremtenek a megújulásra is azzal, hogy a mai modern világ a gyermekek kérdéseivel, vágyaival, gondjaival megjelenik az egyházi közösségekben (...) olyan korszak előtt állunk, amelyben az egyházi és az állami oktatás együttműködése a kölcsönös segítségen alapulhat. Van mit tanulni egymástól például az oktatásszervezés vagy az oktatási módszerek terén" (Balog Zoltán, kormany.hu)

Hiányok oktatási módszerek terén egész biztosan vannak - az azért elgondolkodtató, hogy abban a bizonyos sorozatbukós esztergomi középiskolában a kilencedikesek felmérése során kiderült, hogy a diákok

  • négy-hat évnyi idegennyelv tanulása után még a legalapvetőbb kérdésekre sem tudnak válaszolni,
  • az anyanyelvi szöveget átlagosan csak 60 százalékban értették meg, valamint
  • volt olyan 14 éves diák, aki összeadni harmadikos szinten tudott, kivonni első-másodikos szinten, miközben már a középiskola padjait koptatta.

"A tanár szerint az általános iskolákban manapság az alapműveletek, de különösen a szorzótábla megtanulására és begyakoroltatására nem fektetnek akkora hangsúlyt, mint korábban. Ez pedig egyenes út a matematikai logikai-következtető képesség, gondolkodás lassulásához." (index.hu)

A probléma nem új, ezek a gyerekek már több, mint 8 éve benne vannak az oktatási rendszerben  - de vajon valaha valakinek is feltűnt, hogy valami hibádzik a nevelésük körül? Miért csak kilencedikben derülnek ki olyan hiányosságok, amelyek már negyedik év végére megvoltak? És ha eddig senkinek nem jutott eszébe ezeket a hiányosságokat kiszűrni-kiküszöbölni, akkor a jövőben ez vajon mitől lenne másképp?

oktatási rendszer morgás joga.jpg

"A tanulmány még a következő problémákat sorolja fel:

  • Túlméretezett a tananyag, ami ráadásul elvont és tudományoskodó.
  • A tananyag mindenféle életkori sajátosságot figyelmen kívül hagy.
  • A mai gyerekek folyamatosan új ingereket igényelnek, a frontális oktatási módszer unalmas számukra, így nem csoda, ha órán beszélgetnek, a telefonjukon játszanak vagy facebookoznak.
  • Az iskolai oktatás a diákokat nem önálló gondolkodásra, kreativitásra ösztönzi, hanem bonyolult, értelmetlen és/vagy fölösleges tények, adatok, definíciók, stb. tömkelegének bemagolására.
  • Az iskola a gyerekek természetes kíváncsiságát igen korán megöli. A gyerekek korán felismerik, hogy egyfajta tanulási módszerrel, a mechanikus magolással mennek a legtöbbre az iskolában.
  • A diákok nem értik, nem látják az összefüggéseket, mert nem arra vannak kondicionálva, hogy ezeket felismerve tanuljanak.
  • Az ismerős tantárgyi fogalomkörből a mindennapi jelenségek világába kilépve a tanulók nem képesek hatékonyan felhasználni az iskolában szerzett ismereteiket. Tudásuk erősen kontextusfüggő, lényegében csak azt tudják, amivel a tanórán adott formában már találkoztak" (index.hu)

 

Igaz, nem állami megrendelésű, százmilliós bekerülési értékű tanulmány megállapításai a fentiek, de akár még rá is ugorhatna az oktatási kormányzat - ha már minden eddigi cél teljesítve, ezen problémák orvoslása akár még új célokká is válhatnának. Ráadásul a tanulmány szerzője megoldási javaslatot is ad, legyen nyolcadik végén is vizsga, amely biztosítaná, bizony csak olyan gyerekek hagyják el az alapfokú oktatást, akik ezt ténylegesen ki is érdemelték. Persze ez önmagában nem lenne elég, a tanulmány szerint szükség lenne még a tananyag újraalkotására (azaz használhatóvá tételére), újfajta tanulásmódszertanra (kilépni a magolás bűvköréből) és a differenciálás, felzárkóztatás, korrepetálás erősítésére.

A kormány és az illetékes minisztérium azonban az elkövetkező majd egy évben (ha  megnyerik a választást) nem a gyermekek oktatásának javításával, hanem az érintett 25.761 pedagógus értékelésével lesz elfoglalva - azon tanárok akár többszáz oldalas portfóliójának olvasgatásával, akik be akarják bizonyítani, bizony nem véletlen van szakvizsgájuk, tanítanak minimum 14 éve akár két tanítási nyelvű iskolában idegen nyelven vagy épp áldoztak időt és energiát doktori fokozat megszerzésére. Mert ők bizony porig alázva az alapvonalon állva várják továbblépésüket és szakmai tudásuknak megfelelő anyagi honorálásukat, amitől már csak csili-vili önfényezés, egy-két bürokratikus aktus valamint sok-sok papírmunka választja el őket. És biztos, ami biztos, Hoffmann Rózsa meg is kérdezte a tanárokat, mi kellene még nekik a színvonal növeléséhez:

"A megkérdezett pedagógusok túlnyomó többsége, több mint 90 százaléka igényli a tanfelügyeletet (...) a tanfelügyeletet egységes szempontok szerint ellátó szakemberek előzőleg képzésen vesznek részt, gyakorló tanárok lesznek, s a szubjektivitást maximálisan ki kell küszöbölniük a munkájukból, amelynek elsődleges célja a köznevelés színvonalának javítása.

A tanfelügyelet nem elsősorban a szaktárgyak tanításának ellenőrzésére koncentrál, hanem a pedagógusok nevelő tevékenységére, s azt remélik, hogy ez a rendszer segíti majd a pedagógiai kultúra javítását." (Hoffmann Rózsa, kormany.hu)

Tehát a régi-új tanfelügyelőktől sem várhatjuk majd el, hogy a felügyeljék, bizony a gyerekek a jövőben alaposabban meg legyenek tanítva az írás-olvasás-számolás alapjaira, a cél megint csak nem az oktatás, hanem a nevelés. Erre pedig kell majd ötezer szakértő (követelmény: 14 év pedagógusi gyakorlat, 5 éves gyakorlat abban az intézménytípusban, ahol az ellenőrzéseket végzi, pedagógus szakvizsga vagy azzal egyenértékű tudományos fokozat), mindösszesen 60 órás tanfolyamokon kiképezve.

 

De ki foglalkozik a gyerekek és a szülők igényeivel és véleményével? Ki kutatja, valójában hogyan értékelik a szolgáltatást igénybe vevők azt, amit az adófizetők pénzéből finanszírozva vesznek igénybe köznevelés címén? (Pardon, most már ugyebár nem szolgáltatás, hanem közszolgálat ...). Milyen eséllyel panaszkodnak a szülők, hogy rossz a magyartanár, kutyaütő a fizikatanár vagy épp rettentő beképzelt és bunkó a tornatanár? És ha panaszkodnak, mi lesz az eredménye, lesz minőségi csere? Vagy jobb, ha viszik gyermeküket másik iskolába, hátha ott jobb magyartanár lesz, cserében viszont kaphatnak majd egy gagyi kémiást?

Az elvesztegetett éveket visszahozni nem lehet, az alsóbb évfolyamokon átadni/befogadni elfelejtett tudást később bepótolni szinte lehetetlen.

"A családok, az ország közös célja, hogy a mai gyermekekből sikeres, a közösségért tenni tudó, művelt és versenyképes tudással rendelkező, becsületes felnőttek legyenek." (kormany.hu)

Addig is (mint tudjuk, a kormányzati oktatáspolitikai célok teljesültek), hibás csak más lehet:

  • a tanár ("bezzeg a pénzért tartja a markát, tanítani meg nem tanít"),
  • a diák ("lusta", "nincs motivációja","igénytelen", "neveletlen", "a számítógép előtt ott ülne egész nap"),
  • a szülő ("elkényezteti a kölykét", "megvesz neki mindent, számítógépet tabletet meg okostelefont", "nem követel otthon", "nem segít a tanulásban, szája viszont jár a szülői értekezleten, képes még követelőzni is meg kritizálni"),
  • az igazgató ("nem követel a tanárokról", "a retyerutyát tette be a tantestületbe normális tanerők helyett jó nagy fizetésért", "miattuk van most a portfóliógyártás is"),
  • az önkormányzat ("hagyták elkanászodni az iskolákat, ezért kellett az államosítás")
  • a felsőoktatás ("alkalmatlan képzésből alkalmatlan tanárok kerülnek ki")
  • a média ("ne tanulj, valóságshow sztár lehetsz bután is")
  • a technika ("ha okos már a telefon is, minek kéne annak lenni a gyereknek is?")
  • az előző kormányzat (mindenért, tetszőleges sorrendben: rossz tankönyv, rossz tanároktatás, rossz tanmenet, stb.).

És még egyszer, hogy el ne felejtsük, ki biztos nem felelős:

"A KLIK a kormány oktatáspolitikai célkitűzéseit maradéktalanul teljesítette." (kormany.hu, 2014. január 27)

 forrás: Miért buknak meg annyian Esztergomban? (index.hu)

 

Ha tetszett és szívesen olvasnál még több morgást, tematikus tartalomjegyzék itt.

 

Amennyiben tetszett, várunk Facebook-csoportunkban!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr585835905

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toportyánzsóti 2014.02.28. 07:15:05

Ezek tényleg ennyire hülyék,komoly műhibaperekre számíthatnak az agyturkászaik és gyógyszergyártóik,valószinűleg lesz még dolga a genetikusoknak is ezekkel.

PAPÓ38 2014.02.28. 11:08:15

@toportyánzsóti: te magad vagy a genetikai elferdülés példaképe.
A magyar nyelvtannal hadilábon állsz:
"... lesz még dolga a genetikusoknak ezekkel."
Helyesen kispofám: "... lesz még DOLGUK a genetikusoknak ezekkel."
Tudod: egyesszám - többesszám. Vagy te nem is vagy magyar? Ez a "toportyán" egy bocskoros szőröstalpú bérblogger románt takar?

ésmi nem foglalt 2014.02.28. 14:29:28

A mai "oktatáspolitika", úgy vacak, ahogy van. Semmi másra nem alkalmas, mint a pedagógusok zsarolására, az iskolák ledegradálására, és szolgaságra nevelésre. Az "elmútnyócév" oktatáspolitikája sem volt hatékony, de valami mozgásteret mégis adott annak a sok lelkes pedagógusnak, akik még bíztak abban, hogy az oktatás, a nevelés tud felemelni egy hátrányosabb helyzetű gyereket is. Nos, nem jött be az integráció sem.Különösen azokkal a tanulókkal nem, akiknek speciális oktatásra lett volna szükségük.Kis létszám, személyre szabott.. stb. .. Hiába erőlködik, bármily kiváló tanerő, ha csak mind a gyerektől, mind a szülőtől ellenállásba ütközik. /Ezért volt elhibázott a bukás mentesítés is. Ha egy gyerek első osztályban nem képes elsajátítani az olvasás, írás, matematika alapjait, kizárt, hogy harmadik osztályra behozza a hátrányt./
Ez a fajta, amit Rózsa asszony erőltet, már tragédia.Lehet erkölcstan, hittan, naponta testnevelés /bár a feltételek, eszközök jócskán hiányoznak/, ettől, sajnos nem lesz színvonalasabb az oktatás. Azután van a ló másik oldala. Egyházi, vagy magán iskolák. Ott meg folyamatosan stresszelik a jól tanuló, értelmes gyerekeket, és a legrosszabb poroszos mentalitást vezetik be. Sajnos, gondolkodásra, kreativitásra, kulturált vitatkozásra nem nevelik a gyereket. Fegyelemre aztán meg nagyon!

toportyánzsóti 2014.02.28. 23:56:23

@PAPÓ38: Engem igazolsz narancskultútlény.Malacólban szocializálódtál?!

toportyánzsóti 2014.02.28. 23:57:31

@PAPÓ38: Feleslegesen hagytad abba megint putinka seggének polírozását.

Karl Friedrich Drais der Freiherr von Sauerbronn · http://darazskarcsi.blog.hu 2014.03.02. 00:05:50

A célkitűzések teljesülése a kitűzött célnak is függvénye. Őszintén remélem, nem teljesültek a fidesz célkitűzései, mert ha mégis, akkor itt komoly gondok vannak.
süti beállítások módosítása