morgás joga 6.jpgMegindul az 500 milliárdra becsült dohánypiac újrafelosztása - 2013. július elsejétől márcsak a Nemzeti Dohányboltokban lehet dohányárút kapni a trafiktörvény alapján, a jelenlegi 44 ezer elárusítóhely száma pedig 7 ezer koncessziósra fog csökkenni.

 

Figyelem! A poszt nem kívánja sem elítélni, sem pártolni a dohányzást/nemdohányzást, cél a téma jogi és gazdasági  anomáliáinak körbejárása.

 

1.

Milyen méretű piacról is beszélünk?

 

1493-ban Kolumbusz és legénysége hozta be az első dohányleveleket és magokat a kontinense. A legénység egyik tagját (Rodrigo de Jerezt) látva, hogy dohányzik, az inkvizíció bebörtönözte, mert azt hitték, megszállta az ördög. Azóta a helyzet sokat változott - ma hazánkban 500 milliárd forintos piac a tét.

 

Egy kis statisztika:

Különböző statisztikák léteznek arról, mennyit is dohányzik a magyar. A WHO adatai szerint

  • 2009-ben a 15 év felett a férfiak 43%-a, míg a nők 33%-a dohányzott (az európai átlag 41% illetve 21%),
  • a 13-15 éves korosztályban a fiúk 28%-a, a lányoknak pedig 27%-a dohányzott (az európai átlag 20% illetve 15%) 
  • 2010-ben összességében a 18 éven felettiek 36,5%-a dohányzott, míg a 13-15 éveseknek 23,2%-a. 

(A világon összesen két olyan ország van, ahol a nők nagyobb százaléka dohányzik, mint a férfiaknak, ez pedig Svédország és Narutu).

A magyarok 2010-ben fejenként 1.518 szál cigarettát szívtak el, az ország pedig a GDP több, mint 1%-át költötte el a dohányzás miatti egészségkárosodás közvetlen költségeire (1.715 millió $). 

Ezektől az adatoktól bizonyos mértékben eltér a magyar statisztika, mely szerint

    • 2009-ben a 15 éves és idősebb lakosság majdnem harmada dohányzott (31,4%), többségük napi rendszerességgel.
    • A férfiak körében 10 %-kal magasabb a dohányosok aránya, mint a nőknél.
    • A legfiatalabb (15–17 év közötti) korcsoportban is jelentős a rendszeres dohányosok aránya, a fiúk közel egynegyede, a lányokból pedig minden tizedik tartozik ebbe a kategóriába (a nemzetközi statisztikák szerint ez az arány sokkal nagyobb!).
    • A legidősebb korosztály, azaz a 65 év felettiek esetében a férfiak 14%-a, míg a nők 8%-a dohányzott.

A hazai gyártók

    • 2010-ben 5,99 milliárd szál cigarettát gyártottak,
    • az illegális piac méretét a nemzetközi szervezetek 12,4%-ra becsülték.
    • Dohányt 2009-ben 5,918 hektáron termeltek (összes termőföld 0,1%-a), a termés 6,679 tonna dohány volt – ez 2,7%-os termőterület növekedés a 2000. évi  5,764 hektárhoz képest.
    • Érdekesség, hogy 2000-ben a termés 10,485 tonna volt, így a termőterület növekdése mellet a terméscsökkenés 36,3%-os volt.

 

Összességében elmondható (lásd The Tobacco Atlas), az országok gazdasági értelemben nem profitálnak a dohánygyártásból és fogyasztásból – valójában hatalmas pénzügyi veszteségeik vannak miatta. A dohányzással kapcsolatos betegségek egészségügyi költségeiből fakadó közvetlen költségeken kívül olyan közvetett költségekkel is számolni kell, mint például a kiesett termelés értéke és a korai, dohányzással összefüggő halálozás költségei.

  • egyetlen doboz cigaretta egészségkárosító hatása 35 $-jába kerül egy amerikai dohányzónak,
  • Egyiptomban a dohánnyal kapcsolatos megbetegedések több, mint 11%-át teszik ki az egészségügyi költségvetésnek. Hazánkban a járóbetegek 38%-a, míg a fekvő betegek 36%-a dohányzás miatt került az orvosokhoz, a korai, 65 éves kor előtti haláleseteknek pedig 29%-a vezethető vissza a dohányzásra. (2010)
  • 2000-2004-ben az Egyesült Államokban átlagosan 71 milliárd $ értékben adtak el cigarettát, miközben a cigaretta elfüstölése becslések szerint 193 miliárd $ értékben okozott egészséggel kapcsolatos gazdasági veszteséget (tehát a gazdasági veszteség 2,7-szeresével több, mint a dohányforgalomból elért összárbevétel)

 

A dohányzás társadalmi terhei Magyarországon című tanulmány alapján 2010-ben dohányzással összefüggésbe hozható betegséggel fél millió beteget láttak el a magyar kórházakban.

  • A dohányzással kapcsolatos állami bevételek meghaladták a 360 milliárd forintot (háromnegyede a jövedéki adó, negyede pedig az áfa).,
  • a magyar lakosság dohányzása miatt fellépő közvetlen és közvetett kiadás több mint 441 milliárd forint volt.

A becslések alapján a dohányzással kapcsolatban az összes kiadás és bevétel különbsége 80 milliárd forint, ennyi veszteség érte az államot és polgárait a dohányzás miatt – nem beszélve arról, hogy a 65 éves kor előtti halálozás miatt az ország 2010-ben 25 ezer munkaévet vesztett, ennek 22%-át a 45 év alattiak dohányzással összefüggő halála miatt. A tanulmány szerint az átlagosan dohányzó férfiak  legalább 16 évvel, a nők pedig legalább 19 évvel rövidítették meg saját életüket.

A magyar pénzügyi adatok és bevétel-kiadás arányok jelentősen eltérnek az USA adataitól - ennek több oka is lehet:

  • mi alapban sokkal egészségesebbek vagyunk és arányaiban kevesebbet betegeskedünk a dohányosok magasabb aránya mellett is,
  • a magyar egészségügy eleve lemond a dohányosokról és nem "fecsérli' rájuk az adófizetők pénzét
  • a magyar adat csak becslés - és nem a legjobban sikerült becslés, valójában pedig senki sem tudja, milyen tényleges költségek terhelik az adófizetőket és a betegeket a dohányzás miatt.

 

A fenti statisztikai adatokat látva a törvényi szabályozás célja (általában), hogy

  • korlátozza a hozzájutást (reklám, árusítóhelyek, korhatár, stb.)
  • az adókkal optimális szintre állítsa be a dohánytermékek árát (túl magas adók az illegális piacnak kedveznek, és akkor még adóbevétele sincs az államnak, csak kára)
  • valamint enyhítse a károkat (egészségkassza kiadásainak pótlása)

A a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről  szóló törvény ("trafiktövény") indoklása: 

"A törvényjavaslat előterjesztőjének meggyőződése, hogy minden ember szabad akarata, illetve akaratereje szerint dönt arról, hogy dohányzik-e avagy sem; mégis — még a dohányzók körében is — elfogadott tény az, hogy a fiatalkorúak védelme különös hangsúlyt érdemel; hiszen náluk valóban nemcsak a szabad belátás, de a dohánytermékekhez való hozzáférhetőség, a körülmények, a környezet stb. is szerepet játszhat abban, hogy dohányoznak-e avagy sem. Fontos, hogy a már dohányzó népességnek mindenkor legyen segítsége a „leszokáshoz”, de még fontosabb népegészségügyi cél az, hogy a fiatalok dohányzásra szokását megelőzzük.

(...) A fiatalkorúak gyakorlatilag érdemi korlátozás nélkül hozzáférhetnek dohánytermékekhez; efelől a dohányzásra vonatkozó statisztikai adatok nem hagynak kétséget.

A javaslat ezért más eszközhöz nyúl: az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalná a dohánytermékek kiskereskedelmét. Ezzel először is elérhető lenne az, hogy a dohánytermékek hozzáférhetősége már önmagában korlátozott legyen — a kétezer főt meg nem haladó lakosságszámú településeken legfeljebb egy, e fölött — minden kétezer fő után — egy dohánybolt létrehozását engedné a törvény; más helyen dohányterméket nem lehetne forgalmazni . Másrészt, az állam — koncessziós szerződéssel — a dohánytermék kiskereskedelmét olyan személyek (elsősorban családi kisvállalkozások) számára engedné át, akik hosszú távon kívánnak megélni a dohánytermékek kiskereskedelméből, ezért súlyos bírságot, vagy a jogosultság/engedély elvesztését előreláthatólag nem kockáztatnák azzal, hogy a fiatalkorúakat dohánytermékkel kiszolgálják. Ezeket a követelményeket egyébként nemcsak a hatósági ellenőrzéssel, hanem — a koncessziós szerződés részeként — a polgári jog specifikus eszközeivel is ki lehet kényszeríteni."

(általános indoklás)

 

2.

A trafiktörvény

 

“A dohányzás más, mint a többi, egészséget veszélyeztető dolog. A fertőző betegségek nem alkalmaznak multinacionális PR cégeket. Nincsenek vezető csoportok a kolera terjedésének népszerűsítére. A szúnyogoknak nincsenek lobbistái.” (WHO Zeltner Report, 2000)

 

A trafiktörvény tipikus példája annak az esetnek, amikor a nyúl viszi a vadászpuskát.  Még februárban a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) három tagja elhatárolódott attól, miszerint a dohány-kiskereskedelem újraszabályozásáról szóló törvényjavaslat végleges szövege azelőtt került Brüsszelbe, hogy annak legutolsó módosítását a parlamenti képviselők megszavazták volna.

A törvény zárószavazását annak idején azzal az indokkal halasztották el, hogy Brüsszel véleményét akarják kikérni, ám a Népszabadság szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumból már napokkal korábban, február 16-án kikerült Brüsszelbe úgy, hogy az tartalmazta a három nappal később elfogadott módosításokat is. A dokumentum létrehozója sajtóhírek szerint Sánta János, annak eljuttatását az Európai Bizottsághoz is vele hozták összefüggésbe. Sánta János a szövetség negyedik tagjának, a Continental Dohányipari Zrt.-nek az elnöke. Lázár János elismerte, hogy Sánta véleményét kikérte az évi 500 milliárdos piacot megregulázni kívánó törvény megírásához.

Ettől a ponttól kezdve kétséges, hogy a törvény valóban azon célokat szolgálja, amelyek az indoklásában szerepelnek, vagy valójában a dohánylobbi egyes tagjainak érdekit képviseli. Ráadásul nem is mindegyikét, hanem csak a Continentál érdekeit – a kihagyott másik három közleményében hangsúlyozta, szerintük legalább 10-12 ezer dohánybolt szükséges ahhoz, hogy a feketepiac térhódítását meg lehessen akadályozni, valamint véleményük szerint a boltoknak a fenntartható működésükhöz más termékeket is szükséges árulniuk.

Lázár János szerint egyes dohánycégek sportot űznek a kormányzati törekvésekkel való szembehelyezkedésből, ráadásul nincs összefüggés például az elárusítóhelyek korlátozása és a feketepiac mérete között, a törvényalkotás gépezetében pedig egyáltalán nem homokszem az ő és Sánta János kapcsolata: tíz éve ismeri őt, és ugyanennyi ideje kéri ki a hódmezővásárhelyi vállalkozó véleményét - ez a társadalmi egyeztetés része.

 

 3.

A trafiktörvény tartalma

 

2013. július elsejétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát, a dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni.

Az árusító helyeken mindössze a Nemzeti Dohánybolt feliratot (kis "d"-vel? nagy "D"-vel?), valamint tizennyolcas karikát lehet és kell feltüntetni, nem jeleníthető meg dohánytermékekre, illetve a dohányzásra utaló kép. Kérdés, vajon ez hogy fog a környezet szempontjából mutatni – az egész kirakat egy nagy karikás 18 lesz? Lesz bármilyen különbség egy peepshow és egy dohánybolt portálja között (sötét fólia), esetleg lesz majd vizuális környezetszennyezési verseny is, kinek rondább a nagy karikája? És miért kell, hogy “nemzeti” legyen? Ezzel a dohányosok magyarságtudatát erősítik, esetleg arra utal, hogy a boltban hagyott pénzük minimum 80%-a adó, ápolásuk költségét pedig majd a nemzet állja?

A 2000 főnél kevesebb lakosú településeken engedményt ad a törvény: nem lesz muszáj külön, csak dohányáruval foglalkozó trafikot nyitni, egyéb üzlet elkülönített részén is meg lehet oldani az árusítást – kérdés, ezek a jellemzően kis alapterületű üzletek ezt hogyan tudják megoldani. Eddig egy polc (állvány) elegendő volt a cigaretták számára, most azonban több négyzetméternyi leválasztott helyet kell varázsolniuk a már meglévő üzlethelyiségükbe és kétséges, hogyan tudják vagyonvédelmi szempontból megoldani az egyik részből a másik részbe közlekedését az eladónak illetve a vevőnek: ha például hátra kell menni, akkor az üzlet eleje bezár, többi vásárló utcára paterolva?

Azokon a helyeken, ahol nem lesz jelentkező, az állami dohánymonopólium mozgóbolt útján is megoldhatja az árusítást. De vajon meg lesz majd határozva, hogy például iskola előtt nem haladhat el? Ha nem raknak semmiféle reklámot a kocsira, honnan lehet tudni, hogy nem a sebességkorlátozást reklámozza, hanem cigarettát árul? És hangosan bemondhatja, hogy közeledik, vagy megállóhelyein tábla mutatja, mikor várható az érkezése? Hogy reklámozzák a reklámozhatatlant?

morgás joga 18.jpgA törvény azt is tiltja, hogy amíg 18 éven aluli az üzletben tartózkodik, addig bárkinek dohányterméket adjanak el. Ez felveti azt, vajon mit csinál egy falusi kis üzlet, míg fiatalok tartózkodnak a boltban? Vagy amikor a Dohányboltot megszállja egy csapat nikotinéhes kamasz? Mi van akkor, ha nem hajlandóak kimenni felszólításra sem? Vajon addig kell várni a betérő 18 év feletti vásárlóknak, amíg a rendőrség meg nem érkezik és ki nem rakja a kiskorúakat? Vajon lesz erre kapacitása a rendőrségnek, és ha igen, lesz limit, hogy naponta hányszor mennek ki ugyanabba a boltba?

Az már csak egy plusz adalék, hogy eddig sem lehetett 18 év alattiakat cigarettával kiszolgálni, mégis hozzájutottak. Vajon az új szabályozás visszarettenti őket? Esetleg kialakul egy olyan felnőtt-réteg, amely a dohányboltok környékén lebzselve várja a kiskorúak beszerzési megbízásait, minimális megbízási díj ellenében? És miközben a dohányzás esetében mindig a fiatalokat mint indokot tolja a tűzvonalba a Fidesz, vajon miért engedélyezi eközben az otthon, fotelból szerencsejátékot a legfiatalabbak számára is?

Kevéssé hihető, hogy egy dohánygyár által is gründolt törvény elsődleges szempontja a prevenció lenne – ehhez az egészségügyi és oktatási szakapparátusnak kellene egy olyan átgondolt prevenciós programot kidolgoznia, amely hatékonyan segítené elő, hogy már általános iskola első osztályától tudatába legyenek a gyermeket, mit is okoznak saját szervezetüknek akkor, amikor az első cigarettát meggyújtják és elszívják (nagyeséllyel 16-19 évvel korábbi halált? az öregkor megelőzését?)

A zárószavazás előtt elfogadott módosítás alapján a repülőtéri vámmentes boltokban továbbra is árulhatnak dohánytermékeket. Ezt már a németek sem értették, miért maradt ki az eredeti javaslatból. Azt meg a fogyasztók nem értik, miért nem lehet benzinkutakon cigarettát venni – hiába, nincs annál jobb üzlet, mint a nemzetközi fuvarozás útvonalán olyan termékeket árulni és adóbevételt realizálni, amelyből fakadó egészségkárosodást egy másik ország költségvetésének (egészségbiztosítási rendszerének) terhére fogják gyógyítani. Ez a vevőkör jövő nyáron egy hónap alatt meg fogja szokni, hogy Magyarorságra belépés előtt még gyorsan kartonszámra bevásárol, a kieső forgalom pedig hiányozni fog nemcsak a benzinkutaknak, hanem a költségvetésnek is ...

A koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére a kereskedelemért felelős (zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány alapján) a nemzetgazdasági helyett a fejlesztési miniszter jogosult. A nyilvános pályázatokat idén november 15-ig kell kiírni, eredményüket két hónapon belül hirdetik ki. A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról a szerződés rendelkezik – pletykák alapján ez 40.000 Ft/hó lesz boltonként.

Egy kézben legfeljebb öt koncesszió lehet majd (azokon a településeken, ahol egynél több dohánybolt van, senki sem birtokolhatja azok több mint kétharmadát), a szerződés egységesen húsz évre szól – elviekben a kiszámíthatóság jegyében. Ettől függetlenül a 2 ezer főként nyitható üzlet kvótája még nem tiltja, hogy egyik bolt a másik mellett nyiljon meg, ha a település lélekszáma megengedi az új dohányárusító helyet.

Vajon a dohánykoncessziós pályázatokkal kapcsolatban is annyi hírt hallunk majd, mint a termőföldes pályázatokról, vagy olyan anomáliákat építenek be a rendszerbe, mint a szerencsejáték esetén? Aki nem kapja meg a koncessziót, az például hol és hogyan, valamint milyen várható eredményességgel panaszkodhat?

A dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket és a legalább három hónapja igazoltan álláskeresőket, illetve az őket foglalkoztató gazdasági társaságokat – ez a kitétel elsőre a humánus, másodjára viszont már majdnem a “nevetséges” kategóriába tartozik. A legóvatosabb számítások szerint is minimum 8 millió forinttal kell rendelkeznie induláskor annak, aki ilyen üzletet kíván nyitni – ez alaposan lecsökkenti a fenti három kategóriába tartozók esélyeit, kivéve akkor, ha strómanként használják őket. Igaz, meglehetne oldani a bevonásukat kedvezményes hitel-konstrukcióval, erről azonban eddig még egy kukkot sem hallottunk. Ha később bármelyik politikus fejében felmerül az ötlet, vajon van olyan pénzintézet, aki a törvényben foglaltak alapján feltételezhető forgalomra tud ma olyan hitelt nyújtani hazánkban, amelynek kamata kigazdálkodható a cigarettaforgalmazásból összehozható 5%-os árrésből?

A koncesszióért folyó versenyben lehet a fenti tulajdonságokkal bíró alkalmazottak felvételét vállani, de kérdés, vajon a most novemberben beajánlott munkaerő hol lesz jövő júliusban? Addig vár munkanélküliként, majdcsak lesz valami? És mi van, ha a csökkent munkaképeségű dolgozó nem válik be? Akkor muszáj helyette másik csökkent munkaképességűt felvenni, vagy át lehet térni esetleg egy 25 év alatti dolgozóra, aki után járulékot sem kell fizetni?

A törvény alapján nem adható ki az engedély annak, akivel szemben a megelőző öt évben az adóhatóság egymillió forintnál nagyobb adó- vagy vámbírságot szabott ki, illetve ha harminc napon túli köz- vagy adótartozása van. A törvény a bírsággal sem fukarkodik: a vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut.  Más kérdés, hogy egy cigarettacsempészen mekkora eséllyel lehet behajtani 5 millió forintot, 500 millióról már nem is beszélve.

 A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő

  • az engedélyben foglaltaktól eltér,
  • megsérti a trafiktörvényt,
  • nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve
  • nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel.

Már a kétszázezres bírság is igen kemény – gondoljunk csak egy falusi üzletre, évi egy-két bírság akár csődbe is juttathatja a koncesszort.

A vámhatóság visszavonhatja a kereskedő engedélyét, például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat - ebben az esetben a környékbeli dohányosok vagy leszoknak, vagy átszoknak egy másik faluba, városba, amíg az új koncesszógazda meg nem érkezik szűkebb környezetükbe, esetleg rájönnek, hogy a nem reklámozható mobiláruda mikor merre jár és hol áll meg. Ha meg minden kötél szakad, elmennek a piacra, ahol feketén, adómentesen megvásárolhatják a cigarettát.

4.

A trafiktörvény várható következménye

Jelenlegi elárusítóhelyek

A trafiktörvény teljesen átalakítja a piacot - a GfK szerint hazánkban ma cirka 42 ezer értékesítési ponton lehet dohányterméket vásárolni, ezek közül azonban 19 ezer üzlet bonyolítja a teljes dohányforgalom 90 %-át. A teljes dohányforgalom 50 %-a kis boltokban, vagyis vegyes élelmiszerüzletekben zajlik (ezek forgalmának gyakran 30%-át adja a cigaretta értékesítése). Az új jogszabály a dohánytermékek forgalmazását országosan legfeljebb 7.000 üzletre korlátozza a korábbi 42 ezerrel szemben.

Az egyik kérdés a régi üzletek sorsa – nagy valószínűséggel sok lehúzhatja a rolót a dohánytermékek nélkül, vagy áttérnek a „szürke” zónába és esetleg több termékkört is „pult alól” fognak árusítani, vagy „áfa nélkül” beszerezni és továbbadni.

„A GfK Hungária kimutatta, hogy a 19 ezer megszűnő értékesítési helyből - többnyire vegyes élelmiszerüzletek, újságos, benzinkút - várhatóan a legnagyobb arányt a független, legkisebb alapterületű boltok adják majd. 2.500-3.500 kisboltot zárhatnak be, ami átlagosan 2 fő alkalmazottal számolva minimum 5-10.000 munkahely megszűnését jelenti. A dohánytermékek forgalmazásának megszűnésében érintettek még olyan kereskedelmi csatornák is, mint az alapvetően újságot árusító üzletek, vagy a benzinkutak, vendéglátóhelyek, ahol további 2000 fő elbocsátásával lehet számolni.” (hvg.hu)

Természetesen előfordulhat, hogy a mostani vegyes üzletek profilt tisztítanak és koncessziót nyerve átavanzsálnak nemzeti dohányárudává, de még így is várható, hogy az átalakulni nem tudó üzletek (nem nyer koncessziót a tulajdonos, nincs megfelelő indulótőkéje, eleve bukásnak ítéli a dolgot az eddigi forgalma alapján, stb.), illetve a jelenlegi elosztórendszerben dolgozók feleslegessé válása miatt akár 10.000-15.000 munkahely fog megszűnni.

  

Az új Nemzeti Dohányboltok

Lázár János számításai szerint  az üzletek megélhetését körülbelül 500 dohányos rendszeres vásárlása már biztosítja – szerinte példa Ausztria, ahol csaknem hétezer, dohányterméket árusító üzlet van a körülbelül kilencmillió lakosra.  Érdemes megjegyezni, hogy a követni kívánt osztrák megoldás mellett a férfiak 48%-a, a nők 45,1%-a dohányzik, a 13-15 évesek dohányzásáról pedig nincs adat. És ami a legfőbb különbség: Lázár János elegánsan elfelejtkezett arról, hogy az Austria Tabak-ok nemcsak dohányterméket árulnak, hanem például szoros együttműködésben az Austria Lotto-val lottót és újságot is. Vajon miért? Mert mindhárom terméknek jellemzően 18 év feletti vásárlói vannak, a cigaretta és a lottó jogszabály alapján kizárólagosan a nagykorú korosztályt célozza meg.

Lázár János valószínűleg az alap matematikából indul ki – ha 500 milliárdos a cigaretta-piac, akkor az 5% árrés alapján 25 milliárd jut 7 ezer üzletnek, tehát ez üzletenként éves szinten kb. 3,57 millió forint árbevételt eredményez. Ez elsőre nagyon jól hangzik, de ha a helyiség bérleti díját, koncessziós díjat és az üzletben dolgozó munkabérét és járulékait vesszük, valamint hozzáadjuk még az egyéb fix költségeket (könyvelő, víz, villany, fűtés, takarítás, stb.), nagy eséllyel már el is ment veszteségbe az üzlet, nem is beszélve a kezdő 8 milliós befektetés megtérüléséről.

Amennyiben a Dohánybolt 500 dohányost be tud vonzani napi 1 doboz napi fejadaggal, akkor 600 forintos dobozárral számolva 450 ezer Ft havi bruttó bevétellel számolhat (18.000 Ft/hó/vevő), 1,5 doboz napi fejadaggal a bevétel havi 675 ezer Ft (27.000 Ft/vevő). Ha azt nézzük, hogy a felnőtt lakosság 9-11%-a szív csak napi egy doboznál többet a felmérések szerint, akkor egy kis településen igen nehezen jön össze a rentábilis vevőkör. És még nem beszéltünk arról, vajon egy átlag-dohányos hány forintot tud költeni havonta szenvedélyére.

"Az állandó lakosságszám nagyságára történő hivatkozás olyan korlátozás, amely nem veszi figyelembe a turistákat, az átutazókat és az ideiglenesen ott tartózkodó személyeket. Tisztázatlan, hogy ezáltal az állandó lakosok nélküli helységekben, mint például reptereken, autópálya menti üzemanyag-töltőállomásokon, kirándulóhelyeken az értékesítés teljesen kizárt, vagy csak a helyileg korlátozott engedélyezési szabályok vonatkoznak rá" (német kormány a trafiktörvényről)

Természetesen lesznek olyan üzletek, amelyek nagy forgalmú helyen lesznek, ám a többség nem számíthat olyan forgalomra, amely mellett megérné a csak dohányáru forgalmazása. A kevés elárusítóhely szintén a fekete piac felé mozdíthatja a vásárlókat – ha a szomszéd (sógor, koma, jó barát) olcsón, okosba megszerzi, miért utazzon sok-sok kilométert, hogy vegyen előre egy-két kartonnal?

 Talán a képviselőknek sem ártott volna tanulmányozni az alábbi táblázatot:

 Régiós szinten tapasztalható különbségek a dohányzási szokásokban (2009, %):

 

dohányzás régiónként 2009.jpg

 

A fenti adatok alapján akár 10% eltérés is lehet régiónként a rendszeresen dohányzók (azaz a vásárlók) számában (a felnőtt lakosság körében).

„Egy 10 ezer fős településen a lottó mellett heti kb. 300-350 ezer forint cigarettát lehet eladni, egy megyeszékhelyen egy jó forgalmú helyen heti 1.4 millió forintos forgalom realizálható. A fővárosi helyzetet nem ismerem, de ott biztosan vannak olyan helyek, ahol jóval magasabb forgalom is lehet.  

A bolt cigi készletének a heti  forgalom kétszeresének kell lenni (ez persze attól is függ, hogy milyen sűrűn jön az utánpótlás), jelenleg MINDENT és azonnal készpénzben kell  fizetni (a hitelezés nem nagyon gyakori). 

Egy kisebb településen csak a cigiből megélni gyakorlatilag NEM lehet (5 %-os kiskereskedelmi árrés mellett pld. egy heti 1 milliós bevétel jutaléka 50.000 forint. Ez havi 200.000 forintos tiszta hasznot jelent. Ebből kell fizetni a bérleti díjat (ha van), fűtés- és villanyszámlákat, a fizetést (ha alkalmazott is van), a járulékokat, iparűzési adót, stb.). Ha tényleg 40.000 forint a havi koncessziós díj, akkor még ezt is ki kell termelni.... 

Látható, hogy az ország legtöbb településén (kivéve megyeszékhelyek és Budapest) kilátástalan csak cigire alapozni, és a jövedéki adó tervezett emelése miatt a kilátások sem valami jók, sokan már ma is úgy jönnek be, a legolcsóbbat kérik.” (névtelenséget kérő vidéki trafikos morgása)

 

5.

 Ami várható még

 

„A cigarettacsempészet túlélési lehetőséget ad a szervezett bűnözés csoportjainak és emelheti egy ország általános korrupciós szintjét.” (WHO, Western Pacific Regional Office, 2000)

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium tervei szerint jövő őszre egy doboz cigaretta átlagára 850-950 forint közé nőne, a sodródohányé pedig 19 szálra vetítve is minimum 550 forint körül lesz, a piac pedig 5 %-kal zsugorodhat és 600 millió szál legális dohánytermék eshet ki a forgalomból.

Az elérhető hivatalos adatok alapján az állami költségvetésnek 2011-ben mintegy 380 milliárd forint bevétele származott a dohánytermékek jövedéki adójából és áfájából. A 2012-es törvényi változások miatt idén már  mintegy 10-15 milliárd forintos adóbevétel kiesésével lehet számolni, míg a dohány kiskereskedelem koncessziós rendszerének tervezett bevezetésével járó intézkedések 2013-ban összességében várhatóan mintegy 30 milliárd forint bevételkiesést okoznak. (Forrás: GfK Hungária)

 dohanyipar-grafikon figyelo.hu.jpg

forrás: figyelo.hu

Úgy tűnik, a minisztérium az emelések során csak az adóbevétel maximalizálására törekszik (dohányforgalom bevételének kb. 80%-át az állam elvonja adó formájában) és nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy a dohánytermékek túlzott adóterhelése az illegális piacot erősíti: a feketepiacon egy doboz cigaretta 350-450 forintért kapható (és ha más üzletágat nézünk, kimagasló kereslete van az például az áfa nélküli palackos gáznak …)

Egyes becslések szerint a dohány-kiskereskedelem átalakításával a feketepiac mostani 3-6 %-os aránya akár 15%-ra is nőhet, ami az államnak körülbelül 80 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelentene (más kérdés, hogy a nemzetközi szervezetek a magyar illegális piacot 12% körülire becsülik).

„Amennyiben az illegális kereskedelmet sikerülne megszüntetni, világszerte a kormányok legalább 31,3 milliárd dollárnyi adóbevételhez jutnának és 2030-tól kezdődően évente több, mint 164 ezer idő előtti halált előznének meg a magasabb átlag-cigarettaár miatt.” (The Tobacco Atlas)

 

6. 

Kérdések

 

1. Kinek és miért jó az a jogi szabályozás, ami alapján a kisebb dohányboltok nem rentábilisak? Vajon miért nem lehet hazánkban is, hogy a dohányárú mellett lottót is árulhassanak a trafikok?  Milyen ésszerű oka van annak, hogy ezt a két, csak 18 éven felüliek számára elérhető terméket nem lehet egy értékesítőhelyen értékesíteni?

 

2. Vajon kalkulál azzal a kormány, mekkora lottóbevétel (és ebből fakadó adóbevétel) kiesés fogja érni a költségvetést azért, mert megszűnnek a mostani értékesítési formák (pl. az újságot, cigarettát és lottót árusító üzletek)? Ha például olyan értékesítőhelyek a cigarettából fakadó bevétel kiesésével megszűnnek, mint például az Immedio, milyen bevételkieséssel számol a Szerencsejáték Zrt? És vajon ha sokan bedobják a törülközőt (csődbe mennek), utána elképzelhető, hogy egy jogalkotási csavarral a megmaradó, tőkeerős dohányboltok árulhatnak majd lottót és bármi mást?

 

3. Vajon tervezi a Fidesz-KDNP, hogy a fiatalokra hivatkozva megszünteti az alkoholok általános forgalmazását, és azt Nemzeti Alkoholárudák kezébe adja? Vajon nem egészségtelen életmódra utal az, amikor kiskorúak matt részegen vonulnak péntek esténként diszkóról diszkóra, megalapozva későbbi alkoholizmusukat és az alkoholfogyasztásra visszavezethető majdani halálukat? És vajon az otthoni pálinkafőzés időnként vitatható minőségű termékének hány százaléka kerül ellenőrizhetetlen csatornákon keresztül a fiatalkorúakhoz?

 

4. Vajon készültek hazánkban olyan számítások, amelyek alapján modellezhető, milyen adóterhelés mellett érhető el a legoptimálisabb adóbevétel és egészségügyi ráfordítás egyenleg, valamint az illegális piac legminimálisabb százalékos aránya?

 

5. Vajon mikor érjük majd azt el, hogy a kormányzati kommunikáció a mérleg minkét oldaláról beszámol? Ki fogja bevallani, hogy igen, teremtettünk 7 ezer munkahelyet 15-20 ezer megszüntetése árán?

 

6. A fentiek alapján a Lázár János által hangoztatott három közül vajon melyik cél fog ténylegesen is megvalósulni:

    • megnehezíti a fiatalok cigarettához jutását? (nem, a korosztály kreatívságban lekörözhetetlen)
    • az 500 milliárd forintos dohány-kiskereskedelem haszna magyar családokhoz kerül? (csak a szerencsésekhez, a többi éhenhal belőle)
    • támogatja a magyar dohány-előállítókat? (ez egész biztosan megvalósul, ha már a Continental ZRt ennyire bábáskodott a javaslat felett ...)

7. Hogyan lehet garantálni, hogy a koncesszor csakis a "magyar" cigarettát ajánlja a vásárlóinak? Vajon lesz retorzió, ha a dohánybolt egy-két gyártó termékeit "kitiltja", azaz nem árusítja? És ha igen, ki fog haragudni és mennyire? Ki fogja pontosítani: az is magyar, aki Magyarországon termel magyar munkásokkal, vagy csak az, amely cégnek minden tulajdonosa is magyar, esetleg a kétségek elkerülése végett erőteljesen ajánlják a gyártókat? Mindez milyen versenyjogi problémát fog majd felvetni? És a márkahű fogyasztók vajon hol találják meg majd a kedvencüket, ha az nem a kormányzat által preferált "magyar" dohány-előállítótól származik? 

 7+1. És végül, de nem utolsó sorban, mi az értelme ennek az egésznek?

A szakemberek szerint 

    • a legális dohánypiac várhatóan összeomlik,
    • munkahelyek ezrei szűnnek meg,
    • az illegális kereskedelem fellendül,
    • a fiatalok ugyanúgy megoldják a beszerzést, mint eddig,
    • a fogyasztók (azaz a választópolgárok) első ingerültségüket levezetve felkutatják és elzarándokolnak a legközelebbi fellelő helyre akár legális, akár illegális is az,
    • a költségvetés futhat az  elmaradt adóbevételek után,
    • az egészségügy pedig ugyanúgy kezelheti az illegális dohánytermékektől megbetegedetteket, mint a legálistól.

 

 

Előzmény: Cipőt a Cipőboltból, dohányt a Dohányboltból

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr124797797

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Köszönjük, hogy rágyújt! 2012.09.25. 13:42:07

A paternalista kormányzati filozófia érvényesülése során megszokhattuk, hogy Lázár János és a törvénygyáros munkatársak feladata a piacgazdaság újragondolása – a felülről irányítás megoldásaival, ami annyit jelent, hogy „Apuci” újraosztja a lapokat a j...

Trackback: Köszönjük, hogy rágyújt! 2012.09.25. 13:42:04

A paternalista kormányzati filozófia érvényesülése során megszokhattuk, hogy Lázár János és a törvénygyáros munkatársak feladata a piacgazdaság újragondolása – a felülről irányítás megoldásaival, ami annyit jelent, hogy „Apuci” újraosztja a lapokat a j...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

mrs. white 2012.09.24. 19:52:17

Rendkívül kimerítő, jól összeszedett cikk. Nagyon sok pluszt hozzátenni én sem tudok pedig 20 évet eltöltöttem a dohánypiacban képvieslőként boltosként és trafik tulajdonosaként is.

Kicsit messziről indítva mint a cikk szerzője tette, a meglátásaim a következőek.

Sok szó esett arról, hogy milyen káros negatív hatása van a költségvetésre. Hiába magas az adóbevétel ha rengeteg költség fordítódik az egézségügyi ellátásra. Kicsit árnyalnám a képet ahogy ezt már egy holland tanulmány már kimutatta itt viszont nem került sor az említésére. A létező legjobb dolog ami történhet egy állammal gazdasági szempontból az ha minél több dohányosa van. Most sokan a szivükhöz kaptak pedig a fent leírt adatok közt ott bújik a megfejtés is. A dohányosok átlagban 15-19 évvel rövidebb ideig élnek tehát rendkívül morbid módon igen sokan közülük már a boldog nyugdíjas évek előtt elhaláloznak, ezzel nem kevéssé csökkentve az állami nyugdíjkassza terhelését. Továbbmenve sokan közülük még bármiféle betegség tünetek jelentkezése előtt elhalálozhatnak ami netto adó befizetőnek minősíti őket.Amennyiben ezek a párhuzamok nem állnának fel akkor az egésznek semmi értelme nem lenne, mert a formál logika alapján a dohányosok nem halnának korábban tehát nem káros.

Tehát, tegyük fel, hogy minden gazdasági racionalítással szemben pusztán az emberek egészsége felett érzett felelősség miatt a kormányzat mégis nehezíteni akarja a fitalkori rászokást. Szerintem kábszert nem lehet legálisan vásárolni mégis valahogy egész jól hozzáfér az aki nagyon akarja. Már önmgaában ezt végigondolva teljesen felesleges erre egy egész storyt(dohányboltok) alapozni.
Ha igazán leakarná őket szoktatni ennek sok hatásosabb módja lenne. pl felvilágosító kampány az iskolákba, látogatás tüdőszanatoriumokba. A dohányzás igazi varázsa egy fitalnál pont a tiltott gyümölcs varázsa. Ez a helyzet még inkább csak ezt ki fogja emelni. Ha otthonról nem hozza magával a dohányzás ellenésseget akkor megette az egészet a fene, ezen a dohánybolt nem fog segíteni. Ami hatásos fegyver az elrettentő képek a dohányos dobozokon. Ki a fene akar gusztustalan terméket fogyasztani. Részben ezt már a reklámok betiltásával az életérzés sugárzásának eltüntetésével elérték. Ez biztos többet számít mint ez az egész nemzeti boltosdi. Tisztán látszik, hogy 500 dohányosból nem lehet megélni, egy jól működő vállalkozáshoz kellenek a rosszul működők potenciális vásárlói. Van egy rossz hírem Lázárnak, sok vidéki település már kocsma sincsen meg bolt sem a szegényebb részeken már csak egy bolt vegetál még a nem olyan apró falvakban is.Egész pontosan legális bolt kocsma nincs de zug az van most már lesz zug dohány is meg zug fodrász aki csak az ismerősőknek vág hajat.
Összegezve nagyon kevés vállalkozásnak fogja megérni, leginkább csak a forgalmas helyeken ahol a potenciális átlagos 500 számított dohányostól jóval nagyobb vendégkör érhető el.Igazából ez egy one man show-nak kellene lenni. Egy tényleges családi vállalkozásnak. Olyanoknak éri meg akik nem tudnak állást kapni egy viszonylag türhető fizetést jó helyen meglehet oldani. A probléma az, hogy a jó helyek lesznek a legdrágábbak és a legnagyobb költségek itt jelentkeznek majd, valamint akiknek ez bizniszt jelent pont ők nem rendelkeznek 5-6 millás induló tőkével. Alkalmazott hegyekkel pedig ez a történet felejtős. Gondolom Lázár életében nem próbált trafikból megélni ezért is nem tudja elképzelni, hogy ez hogy működik a való világba. Semeddig nem tartott volna engedélyezni egyéb termékek árusítását és akkor nem lenne probléma. A cikk írójának tökéletesen igaza van ez rendesen odatesz majd az ujságosoknak, valamint a kutaknak is.

Továbá a homályos pontok. Milyen választékot kell tartani a boltokban? Ha a teljes magyarországi sortimentet akkor a dohánygyáraknak semmi mást nem kell csinálni mint folyamatosan végtelen számú új termék megjelenésével új eladást generálni. Szóval ez marhaság tehát kilőve. Mi van ha nem rak valaki teljesen felesleges 200 termékbe 5%-ért milliókat csak a piac 80-90%-át lefedő 15-20 terméket tartja. A kedves vásárló majd elutazik nyírmadarasról székesfehárvárra mert ott talán valaki árulni fogja? Persze nem tudhatja mert reklámozni azt nem lehet. Koncessziót ki kapja meg? Mondjuk lesz egy 20-ezres városra 100 jelentkező a 10 helyett. Nem lesz de mi van ha annyira jól sikerült a törvény, hogy ilyen keresletet gerjeszt? Mondjuk mindenki rokkantat akar alkalmazni ami eleve nonszensz mert szerintem nem lesz egy húszezres városban 10 rokkant akinek kereskedelmi végzettsége van, mert ugye kereskedelmi végzettség az kell.Tételezzük fel, hogy az egyik rokkant alkalmazott vagy nem rokkant (tök mindegy) a tulaj leghatározottabb intése (írásban foglalva) ellenére elfelejti beütni a cigerettát a pénztárgépbe egy 17 évesnek. Természetesen pont az ellenőr jelenlétében. Mivel egyéni vállalkozásról vagy bt-ről van szó az 5 millás büntetésért mondjuk a főnök felel a teljes vagyonáva ha helyben nem akasztják fel ezért a szörnyű tettért. Tehát megy a ház egy alkalmazott miatt. Tisztán látszik ez nem az a biznisz lesz amit nagyba érdemes üzemeltetni. Kb. egy órig lehetne folytatni még a cikk és az itt leírtakon felül de azt hiszem felesleges. Már várom az elő módosítót meg az azt követő háromszázat, 2014-ben meg majd megint lesz csodálkozás, hogy nincs adóbevétel mert nem jön be megszünt kocsmákból boltokból ujságosokból a dohánytörvény és a szerencsejáték miatt. Nem baj lesz Áfa emelés 40%-os kulccsal.

zati 2012.10.01. 19:26:00

Nagyon jó cikk, minden szava igaz. Tudom, hiszen a dohányiparban dolgoztam a közelmúltig, köszönhetően az idézett törvénynek. A dohánypiaci szereplők szépen elkezdték a logisztikai-disztribúciós divízióikat kiszervezni és leépíteni.
Csak egy dolgot tennék hozzá: A Continental terítőautói az ízléstelenbe hajló, kokárdákkal felékessített dizájnnal hangsúlyozza magyar mivoltát. Arról kevesebb szó esik, hogy Sánta János és a Continental menedzserei szlovák rendszámú autókban feszítenek. Akkora magyarok ők...

Celtic 2012.10.10. 13:28:51

Jo a blog. Csak a napokban talaltam ra, de eddig a hasonlo blogok nekem nagyon hianyoztak (igaz, idom sem lenne bongeszni oket)

Koszi!