morgás joga 6.jpgRosszabbul élünk-e ma, mint fél éve? A GKI szerint igen, a NGM szerint az egész csak a statisztikai adatok szakmaiatlan átvariálása, aljas csúsztatás, rosszindulatú ferdítés, rágalom. És egyébként is, a számok csak a közmunka miatt olyanok, amilyenek. A GKI válasza: ha tévednek, elismerik, de erre most nincs okuk.

"Mindenkinek, aki számokkal dolgozik kutyakötelessége, hogy ezt a lehető legnagyobb megbízhatósággal és tisztességgel tegye, (....) Az egy egészen más kérdés, hogy jól tudom, milyen könnyű a számokkal tudatosan visszaélni vagy öntudattalanul hibázni.” (Sík Endre, 2007, TÁRKI)

És mi a valóság? Azt mindenki a saját bőrén érzi. A reálkeresetek a legjobban a költségvetési szférában csökkentek (6,8%), de a versenyszférában sem őrizték meg az értéküket (3,2%). A minisztérium ugyan emlegeti a gyermekkedvezményt mint vívmányt, ám azzal szemben is ott van a hivatalos 5,6%-os infláció, így a gyermekes munkavállalóknak (gyermekszámtól függően) 2,2%-3,4% közötti reálkereset-csökkenést kellett elviselniük idén. Az átlagnál még rosszabb a helyzet a gyermektelenek,  illetve 18 év feletti gyermekkel rendelkezők körében (4%). (Hivatalos KSH adatok: Statisztikai Tükör 2012/43, 4. tábla)

A reálkereslet-statisztikák természetüknél fogva nem tudnak olyan tételekkel bíbelődni, mint a plusz, eddig nem létező kiadások megjelenése a munkavállalók életében: az ingyenes bölcsőde megszűnése és a felsőoktatási tandíj bevezetése jelentős, egy éve még csak tervbe sem vehető kiadást jelenthet egy család életében, miközben a hivatalos infláció változatlan. Ráadásul az idei fekete leves egy része még hátravan (a jövő évi IMF-vizionált 600 milliárdos megszorításról meg nem is beszélve) - az első negyedév még nem tartalmaz olyan tételeket, mint például a megemelkedett telefontarifák és szabálysértési büntetések valamint egyéb olyan tételek, amelyek a hivatalos infláció-számításnál (fogyasztói kosárnál) nem jönnek szóba. 

Vita tárgyát képezi még az is, valójában mekkora a foglalkoztatottság aránya: a GKI szerint 44,7 ezerrel (1,7 százalékkal) dolgoztak kevesebben a nemzetgazdaságban az év első öt hónapjában, mint egy évvel ezelőtt, az NGM szerint viszont pont ellenkező a tendencia, így 2012. március-május között 63 ezerrel többen dolgoztak, mint tavaly ugyanebben az időszakban, és 93 ezerrel többen, mint 2 évvel korábban. Ez pedig a kormányzat szerint igazi sikertörténet (kérdés, a munkahelyet nem találó, közfoglalkoztatott státuszúak egyetértenek-e ezzel)

Külön vita folyik még a közfoglalkoztatás hatásáról - a minisztérium szerint a reálkeresetek csökkenésének egyik oka a közfoglalkoztatás növekedése, az alacsony fizetések pedig a még csekélyebb mértékű segélyeket váltják ki. Ez azonban nem indokolhatja a versenyszférában tapasztalható reálbércsökkenést, még ha a közszférára ki is hat, bár kérdés, az elmúlt időszakban emelkedett-e annyit a közmunkások létszáma, hogy statisztikailag ilyen jelentős tételt képezzenek, és ha végre jobban élnek, hol jelentkezik a statisztikai tömegükből adódó vásárlóerő? (A válasz ott van a GKI elemzésében: az összességében 3,7%-os reálkereset-csökkenés közfoglalkoztatottak nélkül számítva is 2,3%)

Az idő eldönti, kinek van igaza. A statisztikai adatok generálása és a számok kedvező irányba manipulálása (fogyasztói kosár manipulatív összeállítása, részmunkaidős és teljes munkaidős foglalkoztatás összemosása, stb.) minden politikai irányzat kedvence, pártállástól függetlenül - ennek szélsőséges verziója lehet akár az, hogy bűncselekménnyé nyilvánítják, ha valaki nem fogadja el a hivatalos inflációt és egyéb számolásokra hivatkozik (erre van nemzetközi példa). A lehetőségek száma azonban csak matematikailag végtelen - a valóságban el kell hitetni az emberekkel, igenis jobban élnek, mint egy vagy éppen két évvel ezelőtt. Minél inkább a rendszer szolgálatában állnak a statisztikai adatok, annál gigászibb a feladat: a választópolgár szemét bekötni-fülét befogni azért nem olyan egyszerű például a CBA kasszájánál vagy a piacon sorban állva és fizetve. Lehet kommunikálni, soha nem volt jobb, mint most, ha a zembereknek nincs pénzük téliszalámira de még parizerre sem, ha villanyszámla-minimalizálás érdekében a tyúkokkal kelnek és fekszenek, ha három paplannal takaródznak és a gyereket sem engedik el osztálykirándulásra, nemhogy a középfokú nyelvvizsgához szükséges különórára.

Már csak az a kérdés, a következő választások alkalmával melyik párt (egyéb formáció) tudja majd elhitetni az  magát egyre becsapottabbnak érző választópolgárral, hogy ő majd tényleg elhozza Kánaánt, valódi tündérmesét varázsol a hétköznapokból.Vagy csak eljutunk a régi, a szakemberek által oly gyűlölt szlogenhez, miszerint van kis hazugság, nagy hazugság és van a statisztika?

A kommunikáció célközönsége pedig egyre nyomorultabbul érzi magát a félázsiai Koldusoperában.

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr874688440

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

sörtelen 2012.08.01. 17:50:05

"Az idő eldönti, kinek van igaza."
Miért az idő? Nem igaz, hogy két adatról nem lehet kimutatni melyik az igaz, illetve, ha nem akkor annak oka mutatható be.
Ha GKI korrekt szakmai szerv, akkor miért nem vállalja fel a vitát?
Vagy felvállalja csak én nem tudom?
(A NGM-ben ma már maximum a portás lehet közgazda, a többit már mind kirúgták, vagy kiszégyellte magát.)

morgás joga mindenkit megillet · http://morgasjoga.blog.hu/ 2012.08.05. 10:28:29

@sörtelen: a nyilatkozatokból (amiket én láttam) úgy tűnik, vitatkozni senki sem akar a kormányzat részéről. Az "aljas rágalom" kijelentés bőven elég, a GKI pedig közleményben támasztotta alá a kijelentéseit.