morgás joga 6.jpg

 

Amikor az állam strukturális reformokra szánja el magát, mit is csinál? A Széll Kálmán terv 2.0. választ ad a kérdésekre, de nem biztos, hogy szeretjük olvasni, hallgatni, megélni meg pláne nem. 

Kérdés: már csak azt lenne jó tudni, ez a terv a gödörből segít kijutni, vagy pont ellenkezőleg, még mélyebbre süllyedünk a gazdasági problémáink tengerében? És vajon mikor derül ki, hogy ezek a megszorítások elegendőek, vagy még 600 milliárd kell október tájékán?

Jah, és mindezt Brüsszel kényszeríti miniszterelnökünkre, Orbán Viktorra, miközben a válságkezelés laboratóriuma Magyarország.

Eközben a hvg.hu információi szerint "most először fordult elő, hogy sem elnökségi megbeszélésen, sem frakcióülésen még csak előzetes tájékoztatást sem adtak sem a pártnak, sem magának a kormánynak a nagy jelentőségű intézkedéstervezetről. Pedig az uniónak benyújtandó intézkedéscsomag alapvető változásokat hozhat számos területen – mégpedig olyanokat, amik szembe mennek a kormány eddigi retorikájával."


1. Takarékoskodjunk az önkormányzatokon

  • önkormányzati hivatalok számának csökkentése: az önkormányzati hivatalhoz minimum 2.000 lakosnak kell tartoznia, vagy legalább 7 településnek kell létrehoznia ilyet (- 15 milliárd Ft bér és dologi kiadások). Kérdés, az állampolgároknak mennyibe fog kerülni az utazás, és mi lesz a meglévő önkormányzati hivatalokkal, ha azok megszűnnek? És hány munkahely megszűnését fogja ténylegesen eredményezni az új munkahelyek létrehozása? Vajon pozitív lesz az egyenleg, vagy negatív? Ha a jelenlegi kormányzat költségeire gondolunk, az eredményt még nem borítékolhatjuk ...
  • megyei, fővárosi egészségügyi intézmények államosítása miatt az új egészségügyi rendszer kevesebbe fog kerülni feladatok központi szervezése miatt (- 20 milliárd). Vajon hány olyan magyar állampolgár van, aki enyhén szkeptikus abban, hogy ami giga, az egyben olcsóbb is? hogy a centralizált közbeszerzés tisztességesebb, mint a sok kicsi? Vagy ugyanakkora a korrupció esélye, csak sokkal nagyobb a károkozás mértéke?
  • a kormányzati hitelengedélyek miatt csökken az önkormányzati alrendszer hiány (-20-23 milliárd). Vajon Debrecen kap majd hitelengedélyt az új stadionjának horribilis fenntartási költségeire? És a közbeszerzési szabálytalanságok miatti uniós büntetések kifizetéséhez? Vajon hány önkormányzat éli majd meg lobbinak és zsarolásnak az engedély megszerzését, beruházásának engedélyezését?

 

A Széll Kálmán Tervben előírt 100 milliárd forint megtakarításból a kormány szerint eddig összesen mintegy 73 milliárd forint megalapozása történt meg intézkedésekkel, a fennmaradó 27 milliárd forintot szerinte a fejlesztési célú támogatások további felülvizsgálata, a szociális ellátások célzottabbá tétele, valamint egyes közoktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások esetében az igénybevevő nagyobb tehervállalásának előírása biztosíthatja.

Az önkormányzatok egyenlegjavulását tartósan biztosíthatja az  új Ötv. 2013. január 1-jétől hatályos azon rendelkezése is, mely szerint az önkormányzati költségvetési rendeletben működési hiány a jövőben nem tervezhető.  Emiatt vajon hány önkormányzat tervez úgy, hogy "a papír mindent elbír"? "majd lesz valahogy?" "utánunk az özönvíz"? Felelős pénzügyes magatartást fog ez a törvényi előírás indukálni, vagy csak több papírmunkát, ügyeskedést, ide-oda tologatást?


Az állam átveszi továbbá:

  • köznevelési intézmények szakmai feladatellátását (infrastruktúra biztosítása marad az önkormányzatoknál)
  • több mint 50 városi önkormányzattól az általuk fenntartott fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményeiket 
  • államigazgatási feladat- és hatásköröket
  • tűzoltóságot


Kérdés, a járási hivatalok mennyivel lesznek költséghatékonyabbak, méretgazdaságosabbak, mint az önkormányzatok és költségvetési szinten kimutatható lesz-e az új hivatalok felállításának jótékony hatása? Vajon az új intézményeknek nem kell új épület, bútor, gépjármű, telefon, szakembergárda fizetéssel, számítógépes rendszer, stb.? És milyen alapon történik majd a kiválasztás, a hozzáértés számít vagy a rokonok? És vajon az új közszolga-állomány mennyi idő alatt fog betanulni a hatósági munkába? És a régi, önkormányzatis közszolgálat végkielégítés mellett elbocsátják, vagy átveszi őket az új járási hivatal?

Cél a szociális ellátások lefaragása:

  • a foglalkoztatást helyettesítő támogatás (FHT) 20%-kal való csökkentése 2012-ben. Az önkormányzatok önrésze továbbra is az FHT 20%-a. 
  • rendszeres szociális segély összege nem lehet magasabb, mint a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-a, ha egy családban csak rendszeres szociális segélyre jogosult személy él, míg ha a családban FHT-ra és rendszeres szociális segélyre jogosult személy is él, akkor e két ellátás együttes összege nem lehet magasabb a nettó közfoglalkoztatási bér 90%-ánál.
  • 2012-től a bölcsődékben már nemcsak az étkezésért, hanem a gondozásért is lehet térítési díjat szedni. 
  • 2013-tól egyetlen krízissegélyezés marad az önkormányzatok saját hatáskörében
  • a rászoruló hozzátartozói felelősségének növelése 
 
Kérdés: miért van az, hogy egyre több befizetett járulékért egyre kevesebb munkanélküli ellátás jár?
És vajon a gyermekvállalást mennyiben segíti elő a bölcsődei hozzájárulás és a hozzá kapcsolódó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség? Vajon a valódi cél a jelenlegi bölcsődei férőhelyek elegendőnek bizonyulása, feladat kipipálva? Esetleg a nagymamák szerepének újbóli felértékelődése, a családi kötelékek erősítése? Vagy az ifjú anyukák szerepkonfliktusba kényszerítése, otthon vagy dolgozni, bölcsőde vagy az otthon melege, havi sokezer mínusz, idegenből hazahurcolt bacitenger és idegeskedés, vagy inkább otthon és nyugi?
 
 
2. Közneveljünk!

A köznevelési törvény új oktatáspolitikai intézkedései (pl. a mindennapos testnevelés, egész napos általános iskolai oktatás, kötelező óvodáztatás) fokozatosan kerülnek bevezetésre, hogy a rendszer átalakításából fakadó megtakarítások fedezetet biztosítsanak a szükséges kiadásokhoz. A pedagógus életpályamodell 2013 szeptemberétől (vagy 2014. januárjában) lép hatályba, amennyiben ezt a makrogazdasági és költségvetési feltételek megalapozzák.

A köznevelés rendszerének átalakításához költségvetési szempontból szükséges egyes  források  átcsoportosítása  a helyi önkormányzatoktól az államhoz.

Kérdés: vajon hova lesznek így Hoffmann Rózsa álmai a minden nap tornaóráról, a kötelező etikáról vagy hittanról, hazafiasságra és családi életre nevelésről, vagy éppen a lovaskultúra oktatásról? És hol van még a nyelvoktatás, a gazdasági ismeretekre oktatás, Mindezekhez három dolog kell, pénz, pénz és pénz. Azt meg nem kap, legalábbis a Széll Kálmán terv 2.0. szerint.

Ráadásul láthatóan még maga az államtitkár is a sajtóból értesült, bizonytalan a pedagógus életpályamodell, tehát nemhogy a kétharmadnyi választót, Hoffmann Rózsát sem árasztották el előzetes információkkal, hatástanulmány-kérésekkel, kérdésekkel.

 

3. Szociális ellátások

A szociális ellátások jogosultsági határa, valamint összege a nyugdíjminimumhoz kötött. Az öregségi nyugdíjminimum „befagyasztása” miatt csökken az ellátásra jogosultak száma, valamint nem emelkednek az ellátások összegei.
A családi támogatások esetében a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeli gyermekvédelmi támogatások összege a 2012. évben nem emelkedik. 

Vajon mi lesz a családi pótlék Erzsébet-kártyásításával? És a személyi jövedelmadó gyermekkedvezményével? (ez mondjuk szent tehén)

 

4. Neuralgikus pont: felsőoktatás

A Széll Kálmán Terv a felsőoktatás támogatásában 2012-re érvényesített drasztikus csökkentésének 2013-ban további szűkítését tervezi. Az összlétszám szűkítésével, valamint az intézményi keretek meghatározásával a 2012/2013 tanévre a felvehető állami ösztöndíjas létszámkeretet a Kormány a 2011. évi 53 450 főről 34 087 főre szűkítette, bevezetésre került a részösztöndíjas létszámkeret 15 550 fővel (50%-os támogatási aránnyal).
A finanszírozás szempontjából 2012 átmeneti év, 2013-tól működő új finanszírozási modell kidolgozása folyamatban van. 

Kérdés: hogyan akarja a kormány teljesíteni a diplomás létszámra tett uniós vállalást? Egyáltalán, akar-e valódi értelmiségi réteget, vagy csak egy kontraszelekciós, kívülről homogén "értelmiségi halmazt"? Vajon mikor derül ki, a keretszámok elhibázottak, a diákhitel II. konstrukció hatalmas költségvetési károkat okoz (erről egyébként nem mesél a Széll Kálmán terv 2.0, legalábbis a felsőoktatási kiadás-csökkentési fejezetében nem). Mi van, ha korrekt, fair rendszer nem korrekt és nem fair és azonnali beavatkozás szükséges?

 

5. Kutassunk, fejlesszünk ...

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) költségvetési támogatásának mértéke a vonatkozó törvény szerint nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet 2 évvel megelőző évben befolyt innovációs járulék összege. E rendelkezés 2012. évre felfüggesztetésre került (nincs költségvetési támogatás). 

2013-tól véglegesen törlik a költségvetési támogatási kötelezettségre vonatkozó szabályozást, így 2013-ban 25,2 milliárd forint, míg 2014-ben várhatóan 48,0 milliárd forint költségvetési támogatás kötelezettség szűnik meg.

No comment. Vagyis csak annyi, aki ilyet akar csinálni, az ne Magyarországon akarja. Hány magyar Nobel-díjas kapta hazai munkájának elismeréseként a rangos elismerést?

 

6. Egészségügy

"Magyarország olyan egészségügyi ellátórendszer kialakítására törekszik, amelynek jó minőségű szolgáltatásaihoz, betegségétől és anyagi helyzetétől függetlenül, egyforma eséllyel fér hozzá az ország valamennyi lakója." (röviden: no comment, hosszabban: lásd "Pénzen vett egészség")

  • a járó- és fekvőbeteg szakellátás állami kötelezettségének felvállalása  2013. január 1-jétől az önkormányzatok kötelező feladata az egészségügyi szolgáltatások területén kizárólag az egészségügyi alapellátás lesz. 
  • A kórházi gyógyszer- és orvostechnikai eszköz beszerzés összehangolásával hatékonyabb rendszer jön létre és jelentős megtakarítások érhetőek el 
Kérdés: a hatékonyság és olcsóság még attól nem lesz kipipálva, mert gigaintézmények alakulnak. Sőt.

 
 
7. Gyógyszerkassza

  • 2011. július elsejétől 12%-ról 20%-ra növekedett a gyógyszergyártó cégek támogatott forgalma utáni havi befizetés. Az orvoslátogatói díj mértéke megemelkedett a korábbi 5 millió forintról 10 millió forintra. A támogatás volumen szerződések hozzávetőleg 10%-kal alacsonyabb határértékkel való újrakötése szintén növeli a gyártói befizetéseket.
  • A gyógyszerkassza kiadásait csökkenti a referencia termék előnyben részesítése.Jelentős megtakarítást eredményezhet, hogy a következő években, több nagy forgalmú készítmény szabadalma jár le, megnyitva az utat a generikus készítmények térnyerése előtt. 
  • A 2012. év januárjától további hatékonyságjavulás érhető el azzal, hogy a nagy értékű terápiák esetében az állam/biztosító nem a klinikai vizsgálatokban elért, hanem az adott betegcsoport esetében a valós hazai körülmények között bizonyított eredmények alapján biztosít támogatást, illetve ennek elmaradása esetén visszafizetéssel kompenzálja őt a gyógyszergyártó cég. 
  • A közgyógyellátásban csak az egészségbiztosító által preferált referencia termékek lesznek közgyógyellátási igazolványra kiadhatóak ott, ahol a fixcsoportba rendezés lehetséges.
  • bizonyos betegségcsoportokban az együtt nem együttműködő, tehát a célértékeket el nem érő betegek alacsonyabb támogatási kulcsot kapnak, mivel esetükben az életmódváltás meg nem lépésével a szedett gyógyszer hatékonysága elmarad a várttól (lásd cukorbetegek)
  • Megtakarítást eredményezhet, hogy háromhavi mennyiség rendelése esetén a gyógyszertárban a beteg egyszerre csak egy havi gyógyszermennyiséget válthasson. Így a terápia 3 hónap alatti abbamaradása esetén előálló fölösleges támogatáskiáramlás, pazarlás megszüntethető. További megtakarítási lehetőséget jelent az egy receptre kiadható havi gyógyszeradag esetében a 30 naphoz legközelebb álló kiszerelésű gyógyszer kiadásának előírása. 
  • a gyógyszer-támogatási rendszer újbóli felülvizsgálata (a 10 évnél régebben támogatott készítmények meghatározott körében kötelező árcsökkentése, a lakossági térítési díjak meghatározott körben történő emelése, térítési díjminimum bevezetése).
Kérdés: vajon mit szólnak a betegek a gyakori patikába járáshoz? És mi van, ha hóközben elgurul a gyógyszer, hogy lesz pótolva?
És mi lesz a "megfenyített betegekkel"? Például a cukorbetegekkel, akik azért nem tudnak előírásszerűen diétázni, mert nincs rá pénzük? Ők is a rendszer ellenségei, drága gyógyszert el kell venni tőlük? És mi van a rosszabb, elavult gyógyszerek miatti szövődmények kezelésével? Azok mennyire fogják megterhelni a költségvetést?
 
 
 
8. Nyugdíj

  • 2012. január 1-től minden biztosított a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe fizeti a nyugdíjjárulékot. Ez mintegy 1,5%-os strukturális bevételt jelent. 
  • 2012-től megváltozott a nyugdíjak indexálásának módszere, az éves nyugdíjemelés a költségvetési törvényben tervezett fogyasztói árindexszel megegyező mértékben történik a jövőben. 
  • 2011. január 1-jétől öregségi nyugdíjra jogosultak azok a nők, akik legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkeznek. A jogosultsági időbe beszámít a járulékfizetési idő mellett a gyermeknevelési idő is. 
  • 2012. január 1-jétől, hogy fő szabályként az minősül nyugdíjasnak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, vagy aki a “nők 40 év” jogosultsági idő alapján megszerzett nyugdíjban részesül. A nyugdíjkorhatár előtti nyugellátások és a rokkantsági nyugdíjak a továbbiakban nem nyugellátásként, hanem egyéb ellátásként és nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból kerülnek finanszírozásra.
  • az átalakítással érintett ellátások a jövőben nem minősülnek nyugdíjnak, de a nyugdíjakkal azonos mértékben emelkednek, s folyósításuk mellett a korhatár előtti ellátásra vonatkozó szabályokra figyelemmel lehet munkát vállalni.
  • A jövőben teljes körűen megszűnik a korai nyugdíjba vonulás lehetősége.
  • 2012-től a nyugdíjak finanszírozása a munkáltatói és munkavállalói befizetésekből történik. Továbbra is a Nyugdíjbiztosítási Alapból történik a hozzátartozói ellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj) finanszírozása. 

 

 
 
9. Közlekedjünk!
 

A Széll Kálmán Terv jelentős költségvetési kiadáscsökkentést irányoz elő a helyközi közösségi közlekedés vonatkozásában (fogyasztói árkiegészítés csökkentésével együtt számolva 2012-re 45 milliárd forintra, 2013-ra 60 milliárd forintra).

  • 2012-ben is csak kis részben valósulhatott meg: 16 milliárd forinttal mérséklődött a fogyasztói árkiegészítési kiadási terv, valamint inflációt nem követő módon, reálértelemben 10 milliárd forinttal (nominálisan 2,3 milliárd forinttal) csökkent a személyszállítási közszolgáltatási előirányzat 
  • A MÁV belső átalakítása, költséghatékonyságának javítása 
    • a MÁV-leányvállalatok kapcsolati rendszerének, egymás közötti elszámolásainak ésszerűsítése, átláthatóbbá tétele, kiszervezett tevékenységek áttekintése, indokolt esetben „visszaszervezése”,
    • belső szervezeti átalakítások, párhuzamosságok felszámolása, belső folyamatok ésszerűsítése; az igazgatási központ létszámának racionalizálása, bérezési és premizálási rendszer átalakítása
    • MÁV Zrt. hatékonyságjavító intézkedéseinek megtétele 
    • kedvezmény- és tarifarendszer átalakítása, jegyellenőrzés szigorítása 
    • a vasúti menetrend ésszerűsítése, racionalizálása; 
    • a vasúti és az autóbuszos távolsági személyszállítás menetrendi összehangolása, a párhuzamosságok felszámolása; 
    • a MÁV és az érintett vállalatok menedzsmentje nem kaphat teljesítménybónuszt, amennyiben nem teljesíti a konvergencia programban meghatározott elvárt megtakarítást.
  • A budapesti közösségi közlekedése fenntartható finanszírozási modellje: a jövőben a bevételtermelő fejlesztések elősegítésére fókuszál (e-jegyrendszer, járműpark megújítása), miközben a működés közvetlen központi költségvetési támogatása 2013-tól csökken, távlatosan pedig megszűnik. A működés finanszírozása a szolgáltatás saját, növekvő bevételtermelő képessége mellett a főváros – távlatosan szintén csökkenő mértékű – hozzájárulására támaszkodik, amelyhez új, célzott források társulhatnak (pl. személyforgalmi behajtási díj). A kormány:
    •  vállalja, hogy a rendelkezésre álló európai uniós források felhasználásával támogatja a fővárosi közösségi közlekedés elavult járműállományának megújítását szolgáló fejlesztéseket (benyújtott villamos és trolibusz beszerzési program);
    • támogatja az elektronikus jegyrendszer EU-s forrásokból való kiépítését 
    • támogatja a személyforgalmi behajtási díj („dugódíj”) infrastruktúrájának EU-s forrásból történő teljes kiépítését (2013. július 1-jétől üzemelhessen)
    • a fogyasztói árkiegészítést az állam továbbra is biztosítja a mindenkori szabályok szerint;
    • az állami szerepvállalásnak a fővárosi közösségi közlekedés közvetlen finanszírozásában középtávon csökkennie kell, majd meg is kell szűnnie;

 

Kérdés: vajon eredményes lehet két olyan nagyvállalat, mint a MÁV és a BKV rendbevétele lobbiérdekek és pillanatnyi előnyök alapján? Részletesen itt. A főváros BKV-tervei csapnivalóak, az utasok érdekei pedig a kormányt sem inspirálják a törvényhozásban (Részletesen itt és itt.)


10. Elektronikus útdíj


2013. július 1-jétől történő bevezetés, 150 milliárd forintot/év bevétellel, a megtett távolsággal arányosan. 

  • a díjszintek minden év január 1-jén és július 1-jén reálértékben is emelkednek,
  • az E-útdíj bevezetését követő fél év múlva a maximális 13%-os mértékkel elindul egy gyakori használói kedvezményrendszer,

Kérdés: vajon mennyibe fog kerülni a rendszer kiépítése, mennyibe kerül az üzemeltetése és a rentábilissághoz milyen nagyságrendű lesz az e-útdíj? És vajon cirka egy év elegendő egy hatékonyan működő rendszer kiépítéséhez?

 

11. Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások csökkentése


A nemzeti vagyonról szóló törvény 2013-tól centralizálja a költségvetési szervek által használt állami ingatlanok fenntartását és beruházásait, ennek hatékony megvalósítása is költségcsökkenést eredményezhet. A feleslegessé vált ingatlanok értékesítésének felgyorsítása nemcsak bevételi oldalon eredményezhet költségvetési pozíciójavulást, hanem csökkenhetnek a fenntartási és őrzési kiadások is.

Kérdés: vajon miért van az, hogy az állam azt az ingatlant adja el, amiről utólag kiderül, nem volt érdemes (gyorsan megveszik), és azt tartja meg mindenáron, amelyik fenntartása horribilis összegbe kerül? A gigaszervezet még nem azt jelenti, hogy hatékony probléma megint csak megjelenik. Sőt, a centralizált közbeszerzések sokkal nagyobb volumenű gazdasági összefonódást eredményezhetnek.

 

12. Amikor a fűnyíró is beindul ...

Előirányzat-csökkentés mértéke közel 45 milliárd forint, mely érinti a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek intézményi és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatainak támogatását (38 milliárd forint) az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetet (3 milliárd forint), továbbá a helyi önkormányzatok támogatásai és helyben maradó személyi jövedelemadója fejezetet (4 milliárd forint).

A zárolt előirányzatok összege a 2013. évi fejezeti keretszámokat determinálja, csökkenti, így az intézkedés strukturális módon befolyásolja a 2012., a 2013. és a későbbi évek államháztartási pozíció-
ját.

Kérdés: vajon az államigazgatásban a tervezés során miért gondolják úgy a "szakemberek", hogy a leggazdaságosabb a fűnyíró-elv? Az az elv, amely nem vesz tudomást olyanokról, mint tényleges feladatok, egyedi igények, alul- és felültervezési problémák? És ha egyszer kitalálta valaki, miért kell éveken keresztül ragaszkodni hozzá, mint hüvelykujj-szabály? Milyen lobbiérdekeknek kell ahhoz érvényesülnie, hogy a költségvetési tervezés letérjen az egyszer valaki által ki tudja mi okból kitalált főösszeg vágányáról?

 

És ami a zsebekben direkt kotorászást illeti, a bevételek, azaz az öt új adónem:

 

 

1. pénzügyi tranzakciós illeték, 2013. januárjától, mértéke 0,1%.

  • forgalmi típusú adó, 
  • rendkívül széles adóalapot terhel, 
  • az adó elkerülésének visszaszorítása érdekében az adó bevezetésével párhuzamosan sor kerül az elektronikus fizetésre ösztönző adóelemek és intézkedések bevezetésére is 
  • az adó alapvetően lakossági és vállalati banki, illetve postai tranzakciókra (így a készpénzfelvételre és befizetésre, a gazdasági szereplők banki átutalásaira, a csoportos beszedésekre, a bankkártyás vásárlásokra és a postai pénzforgalmi tranzakciókra) terjed ki. 
  • bevétel: 130-228 Mrd Ft bevétel  (az első saccolások 1% mellett 100 Mrd Ft volt, azóta valaki átszámolta). 
  • a kalkulálás még nem lezajlott folyamat, kérdés a maximalizálás és a sávos alkalmazás, illetve a készpénzfelvételek esetében magasabb kulcs alkalmazása.

 

 
Kérdés: ami máshol nem vált be, azt nekünk miért kell erőltetni? 
Vajon az első 1%-os lendületből már 1 ezrelékké szelídült adó népgazdasági össz-terhét bárki is kiszámolta? Készült hatástanulmány? 
Vajon hogy reagálnak majd az emberek, ha fizetésüket teljes egészében egy új adó terheli, ráadásul egyes tranzakciókat (ATM-felvétel) még büntetik is?
 

És a pénzintézetek kire fogják ráterhelni a plusz adminisztrációs költségüket? A szoftverfejlesztést, a plusz státuszokat, NAV felé adminisztrálást? Tovább drágul majd a kereskedők számára a kártyás fizetés? Vajon hogyan akarunk készpénzkímélni, ha büntetjük a készpénzkímélő fizetési módozatokat? Vagy az egész kommunikációs lózung csak arra megy ki, minél több adófizető minél több adót fizessen, bármi áron is?


2. távközlési adó, 2012. július 1-jétől, általánosan minden megkezdett perc és elküldött SMS/MMS után 2 forint.

Az adónem bevezetése 2012-ben  30 milliárd forint bevétellel jár, 2013-tól 52 milliárd forint többletbevételt eredményez éves szinten.

Kérdés: vajon mennyivel fog csökkenni az előfizetések száma? És milyen áremelkedést okoz (az adón kívül) az, hogy az adóbehajtás teljes adminisztrációját a távközlési cégekre terhelik? És mi lesz a nemfizető ügyfelekkel? Rajtuk ki fogja és hogyan behajtani? Beszáll a NAV, vagy a vállalatok felelőssége lesz?

És vajon mennyit bukik az  állam az adó miatt le nem beszélt percek áfáján, az új lehetőségek kiaknázásán (skype, e-mail, chat, stb.)?

 

3. energiaellátók jövedelemadójának fenntartása
 
  • a jelenlegi 8%-nál magasabb, 16%-os kulccsal továbbra is fennmarad az energiaellátók 2009-ben bevezetett jövedelemadója. 
  • az adóalap szélesítése érdekében az adónem egyes további közműszolgáltatásokra is kiterjesztésre kerül. 
  •  55 milliárd forint többletbevételt eredményez 

 

Kérdés: vajon ezt az 55 milliárd forintot ki fogja kifizetni a közműszolgáltatóknak? A fogyasztók? A szolgáltatók lenyelni biztosan nem fogják, tehát garantált áremelkedések várhatók 2013. január elsejétől.

 

4. egységes biztosítási adó

A biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adó kerül bevezetésre.

  • Az új adó alól így mentesülnek az életbiztosítások (indok: öngondoskodás)
  •  A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10%-os, a casco biztosítások esetében 15%-os kulcs 
  • a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás 30%-os kulcs kerül bevezetésre. 
  • 15 milliárd forint többletbevételre.

 

 
 
 
 
Kérdés: vajon ki hiszi azt el, hogy ezeket az adókan nem a zemberek fizetik meg? Méghozzá havonta (negyedévente)? És vajon mennyivel fog növekedni magának a biztosításnak az összege a biztosítókra háruló többlet-adminisztráció miatt?
 

Vajon hányan mondják majd le a biztosításukat, hogy aztán természeti katasztrófa, árvíz vagy tűzeset miatt az önkormányzathoz járjanak segélyért, adományért könyörögve? Vajon az "öngondoskodás" ilyen nagyfokú megsarcolása nem a nemzetgazdasági összvagyon radikális csökkenéséhez vezethet?

És vajon az önkormányzatok hogyan fizetik ki a jelentős plusz költséget saját vagyontárgyaikra? Mi van, ha az intézményekbe belecsap a villám vagy csőtörés miatt elúszik a berendezés? Mondhatják azt a polgáraiknak, kérem, a biztosításra már nem tellett, majd különadóból )megemelt kommunális, stb. adóból) befizeti mindenki a helyreállítás költségét?


 
 
 
5. fordított áfa a mezőgazdaságban, 2012. július elsejétől

A Kormány a fordított adózás bevezetését tervezi a gabona- és az olajosmag- és fehérjenövény szektorban, 10 milliárd forint többletbevételt 2012-ben, 15 milliárd forintot 2013-ban.

Az építőiparban már régen ismert és a rendszeres áfa-visszakönyörgések miatt gyakran átkozott adónem új területre érkezik.

 
Bónusz: kisadók számának csökkentése, azaz a sas mégsem kapkod mindig legyeket

Megszűnik: 

  • a gyógyszertár szolidaritási díj
  • a magánszemélyek 98%-os különadóját és
  • a katasztrófavédelmi hozzájárulást (kérdés: 2012. január elsejétől vezették be, minek is? bővebben itt)

Ezek összességében mintegy 2 milliárd forint kiesést jelentenek. Az ebadó marad, összes diszkriminációjával együtt.


És hogy ne higgyük, senkit sem érdekel a létezésünk:

 

1. NAV hatáskör bővülés

A 2012. január 1-jén hatályba lépő új jogszabályi rendelkezések számos új eszközzel növelték a NAV ellenőrzési eszköztárát, illetve új, a hatékonyságot növelő intézkedések kerültek bevezetésre (pl. az adózási szempontból jelentős kockázatot jelentő személyekre vonatkozó, új vállalkozás alapítását kizáró adóregisztrációs eljárás és az adózási szempontból kockázatos adózók fokozott adóhatósági felügyelete). A kormány szerint bevezetett új jogszabályok pozitív hatása, eredménye csak közép távon érvényesül a költségvetés bevételeiben.

 

2. Belföldi áfa-összesítő jelentés 2013. január elsejétől.

  • a Kormány szerint jelentős előrelépést jelent az áfa visszaélések, csalások felderítése és a számlagyárak felszámolása terén.
  • mind az állami adóhatóság, mind az áfa alany adózók esetében jelentős informatikai fejlesztést igényel, adminisztrációs tehernövekedést okoz. 
  • A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) jelenleg a NAV bevonásával vizsgálja, hogy a kötelezettség körének optimális szűkítésével (például meghatározott számla értékhatárhoz kötésével, vagy egy-egy gazdasági szektor kijelölésével) hogyan lehet az ellenőrzési hatékonyság megfelelő szintjének biztosítása mellett az intézkedés bevezetésével együtt járó adminisztrációs tehernövekedést a még szükséges minimum szintre redukálni.

 

Kérdés: a jelenlegi gazdasági helyzetben kötelezhetőek-e a vállalkozások, hogy kialakítsák az ehhez szükséges infrastruktúrát?

Vajon mennyi adatot jelent ez havonta, kiszámolta valaki? Vajon a nagy cégeknek a többszáz oldalas áfaanalitikájukat be kell adni, vevőre, adószámokra lebontva? Vagy mondjuk csak az építőipar lesz feketeseggűnek kikiáltva, és nekik kell listázni?

Ezek után kötelező lesz mindenre névre szóló számlát kérni, vagy az anonim nyugtát is elfogadja a NAV az áfaösszesítőben? Hogyan kezeli a problémát például a fagyis vagy a lángosos? És a Tesco?


3. E-számlázás


2004 óta van jogszabályi lehetőség elektronikus úton eleget tenni a számlaadási kötelezettségnek,  mégis csak kevesen élnek ezzel a módszerrel.

  • Az NGM vizsgálja annak lehetőségét, hogy meghatározott körben – akár meghatározott kedvezménnyel egybekötve – milyen módon tudja ösztönözni, akár bizonyos esetekben kötelezővé tenni az e-számlázás szabályainak alkalmazását. 

 

Kérdés: mi van, ha vírusos a rendszer? Ha az e-mail eltéved vagy épp soha nem ér el a címzetthez? Vagy a cégvezetés úgy, ahogy van, régimódi és idegenkedik az infosztrádától?

Vajon kötelező egy vállalkozásnak internet-eléréssel rendelkeznie?

 

 
 
 
 
4. készpénzfizetés visszaszorítása


Magyarországon kiemelkedően magas a készpénzfizetés aránya, ami a kormány szerint akadályozza a gazdasági folyamatok átláthatóságát, a pénzügyi műveletek visszakövethetőségét, ellenőrizhetőségét is (ja, és kevesebb tranzakciós adót eredményez ...)

  • Az NGM jelenleg vizsgálja a készpénzfizetési korlátozás bevezetésének lehetőségét, megfelelő felkészülési idő biztosításával és a gazdasági életet nem akadályozó összeghatár megállapításával. 
  • A kiskereskedelem körében is vizsgálható a készpénzfizetés – meghatározott érték feletti árucikkek forgalmára vonatkozó, több lépcsőben bevezethető - korlátozása. 
  • A korlátozás/tiltás a kiskereskedelem területén a fogyasztás más országokba való áthelyeződéséhez vezethet. 
  • a kártyás fizetés ösztönzése, vagy – meghatározott körben - a kártyás fizetés lehetőségének kötelező jellegű megteremtése. 
Kérdés: ma, amikor a csődközeli állapot általános, a cégek erősen likviditás-hiányosak, vajon ki az, aki feltétlen megbízik üzleti partnerének? Hányan hajlandóak előre fizetni és például hány nagykereskedő adja oda az építési vállalkozóknak az anyagot hozomra?
 
Vajon joga van egy kereskedőnek saját pénzügyi biztonságához?
Vajon a kiskereskedők mit szólnának ahhoz, ha kötelező lenne számukra a kártyás fizetés? Vajon érvényesítenék az árszínvonalban a banknak fizetendő jutalékot? Vajon a fogyasztók hogyan reagálnának, hogy kötelező kártyával fizetniük még akkor is, ha nincs kártyájuk? 
És vajon lehet-e úgy propagálni a kényszerítést, hogy az ne úgy tűnjön, minden egyes szereplőt az állam a tranzakciós adó fizetésébe kényszerít bele?
 
 
 
 
Pénzügyi bébiszitter - Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet felállítása


A Széll Kálmán terv 2.0 szerint célszerű a visszaélésekből és a tévedésekből, hibákból adódó jogszabálysértések visszaszorítása érdekében új módszerekkel fellépni. A Pénzügyi Ágazati Közfelügyelet elnevezésű intézmény felállításával egy olyan felügyeleti rendszert hív életre a Kormány az adózási, számviteli, pénzügyi szektorban,

  • amely ellenőrzést, felügyeletet valósít meg mindazon szakemberek tevékenysége fölött, akik az adózók számára adózással, számvitellel, pénzügyekkel összefüggő tevékenységet nyújtanak. 
  • a felügyelet hatóköre induláskor teljes körűen csak a könyvvizsgálókra terjedne ki, 
  • egyes funkciókat már a könyvviteli szolgáltatást nyújtókra, az adótanácsadókra, az adószakértőkre, az okleveles adószakértőkre is ellátna (tevékenység engedélyezése, továbbképzés, szakmai kvalifikáció).
  • a felügyelet szakképzési hatóságként folyamatosan naprakészen tartaná a pénzügyi ágazati (adó, számvitel, vám, pénzügyi szolgáltatások) szakképesítéseit, engedélyezné, illetve indokolt esetben betiltaná az ilyen szakképesítésekkel rendelkező szakemberek tevékenységének végzését, szakmai és etikai standardokat állítana fel, rendszeres minőségellenőrzést folytatna, és szankcionálná a szabályszegéseket. 
Kérdés: mit is csinál ma Magyarországon a Könyvvizsgáló Kamara?



A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr14468935

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Hoffmann: Nem eltolható az életpályamodell bevezetése 2012.04.24. 11:36:02

Az oktatási államtitkár ragaszkodik a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberi hatályba léptetéséhez, szerinte azt nem lehet 2014 januárjára áttolni. Hoffmann Rózsa bízik abban, hogy nem omlik össze a gazdaság és a 2013-ra számolt nem százmilliárdos, ha…

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.