morgás joga 6.jpgOrbán Viktor új szélmalmot talált magának.

"Az EU-ból érkező pénz a mi pénzünk, azt nem ajándékba kapjuk, az nem jutalom" - jelentette ki tegnap Orbán Viktor. Véleménye szerint azzal, hogy beléptünk az EU-ba, vámbevételeink egy jelentős részéről le kellett mondanunk, másfelől a magyar gazdaságot úgy alakítottuk át, hogy a külföldi tőkének is adtunk beruházási lehetőséget, piacot szereztek és profitot is termelnek. "Ezért én mindig úgy fogtam fel az EU-ból érkező pénzeket, hogy az a mi pénzünk, csak Brüsszel közbeiktatásával érkezik meg Magyarországra" - mondta még, és hozzátette: "közel vagyunk ahhoz, hogy megállapodjunk (...), azt tudom mondani, hogy egyetlen forint elvesztésébe sem törődünk bele, minden forintot meg fogunk szerezni, ami a miénk és ezért jár".

Orbán Viktor elfelejti azt, hogy a csatlakozással nemcsak veszítettünk, hanem nyertünk is: nemcsak mi mondtunk le a vámbevételekről, hanem az unió tagjai is lemondtak arról velünk szemben - vállalkozásaink szabadon vihetik termékeiket, szolgáltatásaikat az unió területén bárhova, munkavállalóink becsatlakozhattak a munkaerő szabad vándorlásának folyamatába és ennek eredménye az is, hogy a kint megszerzett fizetésük egy részét (tavaly cirka 11 milliárd forintot) hazautalhatták. A valódi képhez hozzátartozik az is, hogy magyarok minden további nélkül befektethetnek külföldön, ingatlant vásárolhatnak, bankbetéteket tarthatnak, a külföldi turisták pedig szabadon költhetik el nálunk a pénzüket.

szélmalmok kicsi.jpgA csatlakozás eredményeképpen egyelőre még több támogatást kapunk felzárkózásunkhoz, mint amennyit a közös kasszába befizetünk, így nem csoda, ha Brüsszel időnként úgy gondolja, köze van ahhoz, hogy költjük el a kapott pénzt. Ráadásul az is nyilvánvaló, a rendelkezésünkre álló kvótával sem tudunk mit kezdeni - hihetetlenül bürokratikus pályázati rendszerünk, a közreműködő szerveknél tapasztalható hatalmas fluktuáció miatt a rendelkezésre álló forrásoknak csak egy részét tudjuk lehívni, miközben a már megvalósult, illetve folyamatban lévő projektekkel kapcsolatban komoly aggályok merülnek fel.

Miről is van szó? Az uniós pályázatok esetén például Brüsszel nem csak egy közvetítőnek érzi magát és igenis beleszól a támogatások elköltésébe: képes, és ellenőrzi a lehívott forintokat, a projektek előrehaladását és megvalósulását. Aztán ha nem tetszik neki valami, vagy eleve nem fizet, vagy ha már lehívtuk a támogatást, utólag perel és visszafizetteti a jogtalannak ítélt forintokat.

A szabályok egyértelműek, extra dolgokat nem várnak el, ráadásul utólagos jogalkotás falába sem rohanhatunk bele - a környezet kiszámítható és alapvetően semmi mást nem követelnek tőlünk, mint hasznosan, jogszabályoknak megfelelően, korrupciómentesen elköltött támogatást.

szélmalom.jpgÉs melyek azok a projektek, amelyeket kifogásolnak, miért is kellene foggal-körömmel harcolni, mert a mienk? Milyen hibákra csóválja a fejét az unió, és melyekre mondja azt, visszakéri a támogatást? Brüsszel által kifogásolt dolgaink két nagyszerű példája a debreceni szennyvízberuházás, illetve a Budapest Szíve projekt.

 

Debrecennek  500 millió forintot kell visszafizetnie az Európai Uniónak, miután szabálytalanságot tártak fel egy szennyvízberuházás kivitelezésénél (a projektről részletesen itt). A már lezárult brüsszeli pénzügyi ellenőrzés szerint a debreceni ISPA szennyvíz-beruházási uniós projekt megvalósítása során 

  • közbeszerzési szabályokat szegtek meg
  • megfelelő indok nélkül, jogszabályellenesen módosítottak határidőket
  • és szabálytalanul ítélték oda a kivitelezési munkák egy részét.

 

 

A másik állatorvosi ló még vizsgálati stádiumban van, azonban ebben az esetben is reménytelennek tűnik bármilyen küzdelem a "saját pénzünkért". A Budapest Szíve program 2009-es közbeszerzési eljárása miatt összesen 1,8 milliárd forint uniós bírságot kaphat cégein keresztül a főváros és az V. kerületi önkormányzat. Ebben az esetben Brüsszel ellenőrei a közbeszerzési kiírás feltételeit kifogásolták, mert annak összesen egy, azaz egy magyar cég tudott megfelelni, ráadásul drágán.

Rogán Antal szerint a kifogások nem az önkormányzatnak, és nem is a fővárosnak szólnak, hanem Magyarországnak. Igaz, egyszerűbb rögtön a magyarellenességre fogni a kilátásba helyezett bírságot, mint elismerni: hát igen, tényleg, egy cégre írtuk ki a közbeszerzést, annak meg jó vastagon fogott a ceruzája. 

A fenti két példa nem egyedülálló - a vizsgálatok szerint a magyarországi közbeszerzések 40 százalékában csak egyetlen pályázó közül választották ki a nyertest, vagyis az versenyeztető közbeszerzési hercehurca teljesen értelmetlen volt. Az EU is részben e szempont szerint küldi rá auditorait a magyarországi támogatási pénzek felülvizsgálatokra - az egy szereplős pályázatok ugyan nem jelentenek feltétlenül korrupciót, de annak kockázatát a monopolhelyzet miatt megsokszorozzák.

 

És bár Orbán Viktor álláspontja az, csak a saját pénzünket kapjuk vissza, kérdés: vajon ő szerinte helyes-e, hogy így gazdálkodunk a saját, adófizetők által kicsengetett pénzünkkel és mennyire káros az, hogy Brüsszel beleszól abba, hogy ne banánköztársasági módszereket alkalmazzunk nagyberuházásaink során? És vajon hogyan, milyen érvekkel és módszerekkel akarjuk visszaszerezni azt, amit nem szabályosan akartunk elkölteni?

Orbán Viktor tehát új szélmalmot talált magának.

 

Csatlakozz és kövess minket a Facebookon!

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr364460836

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Szabad Gábor 2012.04.20. 10:39:06

"Ha egyetértünk Orbán Viktorral abban, hogy „az élet most nem az új színházak építéséről szól”, akkor tisztességgel azt is ki kell jelentenünk, hogy Magyarországon az élet most nem az új stadionok építéséről szól."

www.vagy.hu/tartalom/cikk/2119_latinovits_stadion