morgás joga 6.jpgÚjabb megszorításokra
készül a kormány, miközben másik oldalról pazarló, drága hiteleken élő, a lehetőségeket ki nem használó Pató Pálként viselkedik.
A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az első negyedévben az államháztartás hiánya  517 milliárd forint volt (így 60 milliárd forint kell már csak a teljes 2012-re elfogadott előirányzat eléréséhez), a finanszírozási források pedig - egyelőre - igen drágák, a lyukbetömési módok hatékonysága pedig bizonytalan.

  • a tervek szerint a minisztériumoktól átlagosan másfél-két százalékot venne el a kormány. A 40 milliárdos zárolást egész biztosan megérzik a tárcák, hiszen sokadjára kell meghúzni a nadrágszíjukat.  Más kérdés, az intézkedés a lakosság tetszését válthatja ki, "legalább nem lesz annyi léhűtő" felkiáltással, plusz reménykednek, kevesebb hír lesz a jövőben arról, milyen üzleti körök adhatnak drágán tanácsot és készíthetnek tanulmányokat a költségvetési intézményeknek.
  • a kormány immáron komolyan számol az úgynevezett pénzügyi tranzakciós adóval (ún. Tobin-adóval). Hogy pontosan milyen tranzakciók után, kinek és mekkora adót kellene fizetni, még nem tudható. Egyes szakemberek éppen ezért nagy szórással, 50-100 milliárd forint közé számolják a lehetséges bevétel összegét, attól függően, mi is kerül bele az adóztatottak körébe. Ha csak a rövid időtávú tőzsdei, devizapiaci tranzakciók után vetnék ki az adót - mint tavaly ősszel az EU vezetői is tervezték -, akkor az 50 milliárdhoz lenne közelebb a bevétel, ha azonban a költségvetés a banki átutalások vagy akár a számlavezetés után is szeretne pénzt szedni, akkor akár a 100 milliárd forint sem elképzelhetetlen. Más kérdés, hogy ezt a díjat a bankok rövid úton áthárítanák a fogyasztókra, tehát kiterjesztett verzió esetén mindenki, a magánemberek, civilszervezetek, önkormányzatok és a vállalkozások is megsínylenék az új adóterhet, arról nem is beszélve, hogy az évek óta csökkenteni kívánt készpénzes fizetés töretlen népszerűsége mellett egy újabb érv szólna. 

Matolcsy ezt az új adónemet már belengette a Heti Válaszban megjelent könyvajánlójában (részletesen itt), bevezetésének esélyét nagymértékben növeli, hogy 2013-ra a banki különadó felezését ígérte meg a kormány a pénzintézeti szektornak, ezzel az új adónemmel viszont a kiesést minden további nélkül pótolhatnák az eredeti ígéret betartása mellett.

  • A gyógyszerkasszán is tovább kíván spórolni az állam, a vonatritkítás is eredményez mérhető megtakarítást valamint az is, hogy előrejelzések szerint közel 15 ezer rokkantnyugdíjas már májustól kieshet az állami ellátások rendszeréből, mert valamilyen okból nem küldte vissza a felülvizsgálatot kezdeményező levelet a március végi határidőre. 

 

Kérdés, bizonyos megszorítások milyen hatással vannak más, adófizetési kötelezettséggel érintett területekre, az egyik oldalon az át nem gondolt takarékoskodás milyen bevételcsökkenést eredményez a másik oldalon - kétséges, hogy a tűzoltás jellegű munkában az ötleteket bárki is hatástanulmányozná és modellezné.

 

A megszorítások közepette még mindig vannak olyan területek, ahonnan ugyan lehetne jelentős adóbevétele a költségvetésnek, a jogszabályi háttér rendezetlensége miatt azonban ennek feltételei mind a mai napig nem álltak össze. Így például a szerencsejáték törvény végrehajtási rendeletének hiányában elképzelhetetlen, hogy az idei előirányzott 82 milliárd forintnyi adóbevételeket a szektor teljesíteni tudja úgy, hogy a nyerőgépek miatti adóbevétel egyre kevesebb és egyelőre esély sincs arra, hogy a csökkenés növekedésre váltson. Sőt.

Hosszabb távon még inkább aggasztó az a költségvetés lakosság részére kibocsátott állampapírokkal történő finanszírozása. A magas kamatok ígérete és az agresszív reklámkampány eredményeképpen 30 milliárd forintnyi friss lakossági megtakarítás érkezett februárban az állampapírpiacra, április elején pedig Orbán Viktor kiosztotta a feladatokat: kormányrendelet született annak érdekében, hogy a magyarok akarjanak és tudjanak is minél több állampapírt vásárolni. Ennek érdekében a kormány rendelkezett egy kétmilliárdos marketingkampányról, új államkincstár irodák nyitásáról, okostelefon-alkalmazás fejlesztéséről és a közszolgák számára nyitott államkincstári számlák lehetőségéről. A finanszírozás azonban hihetetlenül drága módját kívánja mindezzel népszerűsíteni a kormány: az IMF hiteléért 3-4 százalékot kellene fizetni, a nemzetközi piacon kibocsátott kötvények esetében 8 százalékot, míg a lakossági megtakarítások bevonása esetén például a Prémium Magyar Államkötvény (3-5 éves futamidőre előre meghatározott pluszkamatot fizető, inflációkövető állampapír), legutóbbi, márciusi kibocsátáskor 9,5 százalék induló kamatozású volt.

A kormányrendeletből az is kitűnik, hogy míg a többi tőkebevonási módszer bejáratott úton zajlik, a nagyobb lakossági bevonás jelentős infrastrukturális beruházást igényel (irodák, IT-rendszer kiépítése és üzemeltetése, személyzet kiképzése és fenntartása, reklámozás, stb.) valamint a fenntartás személyi és tárgyi költségeivel hosszabb távon is számolni kell, így arányaiban a kamaton felül további 1,5-2,5% "kezelési költséggel" lehet kalkulálni. Ráadásul az felvevőpiac bizonytalan, bármikor, akár egy rosszindulatú pletyka ("államcsőd", "nem is a valódi inflációval számolnak, hanem sokkal kevesebbel", "ha nem akarják, nem fizetik vissza", stb.) is elveheti a kisbefektetők kedvét az állampapíroktól akár időlegesen, akár hosszabb távon is.

További gond lehet, hogy a pénzintézeteknél jelentősen csökkenhet a lakossági betétek volumene, ez a forrásapadás pedig a hitelezési tevékenység, így a beruházások finanszírozásának további csökkenését idézheti elő egyébként is válságtól szenvedő gazdaságunkban.

 

A megszorítások kidolgozásának határideje hamarosan lejár és április második felében sokkal okosabbak leszünk nadrágszíjügyben. Egy biztos, a márciusi "ej, ráérünk arra még" hozzáállás létjogosultsága egyre kétségesebb. 

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr924382540

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.