morgás joga 6.jpgA BKV-ra gondolva egyre gyakrabban jut eszünkbe a régi vicc csattanója: „kár, hogy megdöglöttek a libák, mert ötletem az még lett volna …”

 

A probléma jó ideje adott: gyenge lábakon álló, csődközeli fővárosi tömegközlekedési vállalat. Új ötlet (most épp a Századvég Gazdaságkutatótól): mentsük meg a BKV-t közműadóval (vajon mennyiért is sikerült ezt a fenomenális dolgot kitalálni?). Fizessen minden cég, amiknek az alépítményei, azaz közmű- vagy kábelvezetékei, alagútjai a főváros földjében futnak. Az adót forint/méterben állapítanák meg. Érintettjei lehetnek a kábeltévés, informatikai vagy telekommunikációs cégek, valamint a vízművek, a csatornázási művek, az elektromos, távhő vagy a gázművek. A tét 15 milliárd forint, alsóhangon. De vajon ki és hogyan becsülte meg, és miért pont ennyi?

-          vajon van olyan hiteles nyilvántartás ma Budapesten, amiből méterre pontosan bárki meg tudja mondani, mennyi cső fut a talpunk alatt? Városi legendák zengnek arról például, hogy mind a mai napig nincs normális csatorna-térképe Wekerle-telepnek.

elmu logo.jpg-          vajon önbevallásra fog alapulni az új adónem? és csak a folyóméterben lefektetett cső, kábel, stb. számít, vagy a közműaknák is? És mi van a keresztmetszettel? Minél nagyobb, annál drágább? És ha egy közműalagútban több cég is benne van? Akkor mindenki fizet külön-külön, vagy osztoznak egynek a díján? A közműcégekre lesz bízva, hogy meghasalják saját hálózatuk pontos méretét, és hogy hitelesnek tűnjenek, vigyázzanak, hogy még véletlenül se kerek számra jöjjön ki? És ha véletlenül, valaha is kiderül, hogy nem valós a sacc, mi lesz a szankció?

-          a felső vezetékekért is kell majd fizetni? Miért is büntetnénk azt, amikor végre a szolgáltató levitte az elektromos, távközlési, stb. kábelét a föld alá? Aki járt már a fővárosi zöldövezetben tudja mi az, sírógörcsöt kapni a hihetetlen barbár módon megmetszett fák látványától, amelyek képesek voltak belenőni a felsővezetékekbe.Nem is beszélve arról, hogy el lehet csúfítani egy barátságos utcát sok-sok villany- és telefonoszloppal, meg a hozzájuk tartozó kábelekkel, trafóházakkal. Ha meg jön egy vihar, háztömbök maradnak szolgáltatás nélkül a kidőlő fák miatt.

főgázrt_logo.jpg-          vajon mi fogja majd rávenni a közműcégeket, hogy modernizáljanak (szüntessék meg az oszlop-rengetegeket, ha tehetik), bővítsenek?

-          Az egyértelmű, hogy a közművállalat egy tollvonással továbbhárítja majd az új adónemet a fogyasztókra. Lehet, hogy egyes nagy cégeknél ez nehezebb lesz (ivóvíz, csatorna), míg másoknak egy pillanatig sem fog gondot okozni (pl. kábeltévés társaságok), csak arra kell vigyázniuk, árversenyüket ne terjesszék ki erre a területre.

vizmuvek kicsi.jpg-          vajon azok a fogyasztók, ahova nem földkábelen megy a televízió, internet, elektromos áram, őrájuk is áthárítják majd át a közműcégek a plusz adót? Vagy nincs pozitív diszkrimináció, és az oszloprengeteg mellé még bűnhődjön is a fogyasztó, csak mert Budapesten lakik?

-          mi lesz az agglomerációs közművállalatokkal? Nekik nem kell majd plusz adót fizetniük? És ha a főváros határát elhagyva kimegy a településükre a kék busz? Vagy a HÉV?

-          ha nem a föld mélyén megy a kábel, akkor az oszlopokért kell fizetni, darabra? Számít a betonalap mélysége? És a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft adómentes lesz vagy sem? Ő fizet majd a közvilágítás vezetékeiért?

t-home_logo kicsi.jpg-          mi lesz azokkal, akik a levegőben terjesztenek vezeték helyett? A mobilszolgáltatók, műholdas televízió- és internetszolgáltatók kimaradnak az adóból? Ők megússzák, így versenyelőnybe kerülnek, vagy átjátszó-antennánként, esetleg műholdvevő tányéronként fizetnek?

-          mennyibe fog kerülni a bevallások ellenőrzése, és egyáltalán, ki fogja azt ellenőrizni? Hellyel-közzel a közműcégek az egyedüli birtokosai az információnak, hitelességük pedig időnként erőteljesen megkérdőjelezhető. Esetleg kötelezve lesznek nyilvántartásuk naprakésszé tételére, a hiányzó folyóméterek felmérésére?

-          az egységár hogy lesz megállapítva? keresztmetszetre? ha ráz, drágább, ha büdös, akkor meg még drágább? ha több vezeték megy egymás mellett, akkor mindegyikre kell fizetni, szorozni, hatványozni kell, esetleg valami más algoritmust kell majd alkalmazni a tényleges adó kiszámításához? Számít majd az, hogy mennyire korszerű vagy elavult a közmű? A százéves csövek olcsóbbak lesznek, mint az új parcellázáshoz vezető rendszer? 

upc kicsi.jpg-          készült-e hatástanulmány, mennyit kérhet el reálisan az állam (önkormányzat) a közművek folyóméteréért, abból mennyi lesz áthárítva áfásan a fogyasztókra, és mindez mekkora inflációt fog indukálni? Az áthárított adót a magán-fogyasztók munkáltatóinak át kell vállalniuk?

-          miért pont 15 milliárd? hogy jött ez ki a tényleges adatok nélkül?

 

És legfőképpen, mi a köze a közműcégeknek a BKV-hoz? Ha üzemzavar van a csöveikkel, szólni kell a nagyvállalatnak, tereljék el a járműveket? És ez már elegendő alap egy új adóhoz?

A libák vészesen fogynak, az ötletek tényleges szakmai kontrol nélkül sziporkáznak (bár a gazdájuk utólag nem mindig kerül elő, részletesen itt meg itt). A budapesti lakosokban lassan tudatosul – akár akarnak, akár nem, ilyen vagy olyan címszó alatt fizetnek. Hívják azt útadónak, közműadónak, bárminek, valójában BKV-adó, mely egy feneketlen zsákba kerül bele, egy elavult, szanaszét lopott nagyvállalat-torzóba.

Várjuk a következő ötletet …

 

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr454294320

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.