morgás joga 6.jpgA középiskolás felvételi időszak közepén járunk – az írásbelin már túljutottak a nyolcadikos diákok, az iskolaválasztás is megtörtént és most zajlanak a szóbelik. A szülők pedig fogják a fejüket, mert úgy érzik, rossz filmet néznek a tévében. Mert ők nem erre fizettek be.

 Mi is a probléma oka? Leginkább a figyelem elaltatása. Az iskolarendszerünkből következik, hogy egészen a középiskolás felvételikig nincs korrekt, központi megmérettetés, a szülők csak a pedagógusok visszajelzéséből tudnak tájékozódni, gyermekük tudása hol is helyezkedik el a többiekéhez képest. Igaz ugyan, van kétévente kompetencia-felmérés, ennek eredményére azonban majd egy évet kell várni, és vajon melyik az az elhivatott szülő, aki ennyi idő elteltével megtalálja azt a miniatűr cetlit, amit annak idején odaadtak csemetéjének az internetes hozzáférés kódszámával?

 A szülő azt tudja, gyermeke ötös, négyes, hármas, esetleg bukdácsol egyes tárgyakból és összességében milyen átlaga van félévről félévre. Igaz, hallott már legendákat arról, hogy egyes diákok iskolaváltásnál hirtelen kitűnőből hármasra csúsztak le, vagy fordítva, közepesből ötösre váltottak, de amíg ez nem az ő gyerekével történik meg, inkább csak városi legenda. Ráadásul a pedagógusok ítéletében sem lehet bízni mindig – a tanár is csak ember, vannak kedvencei és vannak semleges, illetve egyszerűen csak utálatos gyerekek számára.

Vajon miért baj az, ha felül van osztályozva egy diák? Egyik oldalról jó, hiszen a vitt pontszám a középiskolák felé nagyon magas lesz. Ez különösen azon intézmények felé nagy előny, ahol a felvételi és a hozott pontszám fele-fele arányban számít be. Ha valaki felül van osztályozva, akár 10 pontos előnyhöz is juthat, ez pedig életet menthet a végső sorrend kialakulásánál. Igaz, ezek a középiskolák később szembesülhetnek azzal, valójában olyan alacsony tudásszintű tanulókat vettek fel, amilyeneket nem szerettek volna, de szélnek már nem eresztheti őket, így jönnek az olyan félévek, ahol egy osztályban a gyerekek harmada megbukik, az értékes tanórák egy része pedig az általános iskolai anyagból felzárkóztatással telik el.

iskolatábla.jpgA felülosztályozott gyerekek szinte esélytelenek azokban az iskolákban, ahol a vitt pontszám beszámítási aránya igen alacsony. Itt bármennyire is ragyogó a bizonyítványa az általánosban, a felvételinél szerzett nagyon alacsony pontszám miatt kiesik az esélyesek közül és csak reménykedhet, hogy a másodiknak-harmadiknak megjelölt iskolára elegendő lesz a pontszáma. Előfordult, hogy kitűnőnek beállított kislányt mind az öt megjelölt helyen elutasították, így a szülők fűhöz-fához kapkodhattak, hogy bekerüljön valahova gyermekük.

Igen ám, de a felül-osztályzásnál az az igazi nagy csalódás, hogy a szülő azt hiszi, a gyermeke tényleg olyan okos és annyira tud, mint amilyennek a tanár beállítja. Aztán jön a nagy pofon a matek és magyar írásbeli képében és rögtön kiderül, a gyerek a 100 pontból csak negyvenet, esetleg ötvenet tudott összeszedni. Álmok törnek össze úgy, hogy az valójában megelőzhető lett volna – erősebb felvételi előkészítővel, több gyakorlással a hiányok idejében pótolhatóak lettek volna, és az elért pontszám is felkúszhatott volna különösebb erőfeszítés nélkül 70-75 pontra. A vonat azonban elment, a szülő pedig nem érti, mi volt a baj, hiszen soha, egy pillanatig sem kapott visszajelzést arról, hogy plusz odafigyelést igényelne a gyermeke.

 Vannak azonban olyan gyerekek is, akik alul vannak osztályozva. Ők azok, akikben nem hisz a pedagógus, jegyeik is azt tükrözik, lenne még mit tanulni, gyakorolni. A szülő közepesnek vagy jónak tartja a gyerekét, de nem kiválónak, így az iskolaválasztásnál is indokolatlanul lejjebb teheti a mércét. Amennyiben őszintén hisz a fiában vagy lányában, beíratja komolyabb felvételi előkészítőbe „próbáljuk meg, mit veszthetünk vele” alapon, csak „javadra válhat” indoklással, és a jelentkezésnél az iskola megjelölésnél is mer nagyobbat álmodni. Nekik valók azok az iskolák, akik a felvételin elért teljesítményre helyezik a hangsúlyt és a hozott pontszámot csak 20-25% erejéig számítják be. Igaz, az osztályfőnök csóválja a fejét, szerinte túl nagy fába vágja a tanuló és szülei a fejszéjüket, de ha azok nem hagyják magukat lebeszélni, akár még kellemes meglepetés is érhet mindenkit. Mert az írásbeli után kiderül, a diák sokkal többet tud annál, mint amit a tanár gondol, szépen teljesít a felvételin és még az is elképzelhető, hogy annál magasabb színvonalú iskolába is bejuthat, mint amiben először gondolkodtak.

Már csak az a kérdés, tehetne- e valamit az oktatási kormányzat annak érdekében, hogy ez ne így történjen? Biztosan, ám erre az új NAT sem ad kielégítő választ …

 

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr864283234

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.