Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

 

morgás joga 6.jpg

 

 

Hogyan csökkentek fél év alatt a kormányzat a nyelvoktatással kapcsolatos grandiózus elképzelései?


Sokak számára megkönnyebbülést jelentett elsőre, hogy a kormány előzetes terveivel ellentétben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény mégsem tartalmazza a felvételihez kötelező középfokú nyelvvizsga előírását. Pedig 2011. júliusában az illetékes államtitkárság nagy terveket dédelgetett és deklarált céljuk az volt, hogy "a közoktatás megerősítésével párhuzamosan a nyelvoktatás színvonala is emelkedjen, és a fiatalok megfelelő nyelvi tudás birtokában kezdhessék meg felsőfokú tanulmányaikat". Az államtitkárság közleményében azt is fontosnak tartotta, hogy a szülők anyagi lehetőségeitől függetlenül, az iskolai képzésben szerezzenek nyelvtudást, illetve az ezt igazoló nyelvvizsga-bizonyítványt a diákok. Ígérték a nyelvoktatási stratégiát, amely végleges formát ölt egyszer majd csak.

 

nyelvkönyvek.jpgAztán napvilágra került az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) vitaanyaga. Az elképzelések negyedik osztálytól kell az általános iskolákban nyelvet tanulni, és nyolcadik év végére mindenkinek el kell jutnia legalább olyan szintre, hogy megértsen egyszerűbb szövegeket, illetve egyszerűbb mondatokkal meg tudja értetni magát ("A2"). A középiskola végére az európai kategóriák szerinti küszöbszintet kell elérni („B1”), tehát a tanulónak főbb vonalaiban meg kell érteni a hétköznapi beszédet és elegendő szókinccsel kell rendelkeznie ahhoz, hogy ki tudja fejezni magát a legtöbb, saját mindennapi életével kapcsolatos témákban. Ez valójában egy alapfokú nyelvvizsga szintjének felel meg. A második tanult nyelv esetén a NAT megelégszik azzal a tudásszinttel, ami az első nyelv esetében már nyolcadik osztály végére elért a tanuló („A2”), ez még az alapfokú nyelvvizsga követelményét sem éri el, „kezdő” kategóriát jelent. (A nyelvvizsga szinteket lásd itt.)

 

És itt kezdődnek a problémák. A nemzeti felsőoktatási törvény végleges, immáron elfogadott verziója szerint a felsőoktatás alapképzésére történő jelentkezés feltétele lehet meghatározott szintű nyelvtudás. A kérdés már csak az:

-          mit jelent az, hogy „lehet”,

-          mit tartalmaz valójában a „meghatározott szint”,

-          és mindezt ki és mikor fogja meghatározni és a felvételizők tudomására hozni.


nyelvek.jpgA NAT csak az emelt szintű nyelvi képzésben részt vevő tanulóknak biztosítja azt a lehetőséget, hogy tanórai keretek között megszerzett tudásuk elegendő legyen egy, a köznyelvben középfokúnak nevezett vizsga eredményes letételéhez („B2” vagy „C”1 fokozat). Az emelt szintű nyelvi képzésbe pedig célszerű idejekorán bekapcsolódni, hiszen az a 10. évfolyam végére már tudnia kell a tanulónak azt a szintet, ami egy sima nyelvi érettségihez kell, és a 12. évfolyam végére kell elérnie a középfokot.

Tehát: ha a kormányzat úgy dönt, hogy a „lehet” az „kell” bizonyos szakokon, a „meghatározott szint” pedig az akkreditált középfok, akkor a felvételizőknek ez a papírt mindenképpen produkálniuk kell ahhoz, hogy bejussanak mind az államilag finanszírozott, mind a tandíjas képzésre. A kérdés az, mikor fogja a kormányzat az elvárásokat rendeletileg kiadni, esetleg pár héttel a jelentkezés előtt, mint idén a keretszámokat?

 

Az új rendszer a törvény szerint a most nyolcadikosokat érinti majd először. Azokat tehát, akik már beadták felvételi kérelmüket a középiskolákba, és akik már eldöntötték, milyen tagozaton kívánják folytatni tanulmányaikat. A probléma csak az, hogy amennyiben nem emelt szintű nyelvi képzést jelöltek meg, hanem megelégedtek a "standard" változattal és ha a kormányzat éppen úgy gondolja majd négy év múlva, akkor esélyük sem lesz elérni azt a nyelvi szintet, amit rendeletben majd előírnak számukra a továbbtanuláshoz.

 

Milyen megoldás várható?

 

  1. földgömb.jpgA kormányzat úgy gondolja majd, és a „lehet” „nem”-mé változik, minden marad a régiben, a nyelvvizsga maximum plusz pontot ér.
  2. A „lehet” „kötelező” lesz, a „meghatározott szint” lesz az alapfok. Ebben az esetben az érettségizettek széles rétege számára lehetőség lesz a felvételi, a középfokért maximum plusz pont jár.
  3. A „lehet” „kötelező” lesz, a „meghatározott szint” pedig a középfok. Ebben az esetben csak azok juthatnak be az ilyen szakokra, akik vagy emelt szintű nyelvi képzésben vettek részt, vagy a szülő finanszírozta a különórákat és tanfolyamokat. Aki az idén nyolcadikos gyermekének nem az emelt szintű nyelvi képzést biztosító középiskolát választott, az verheti a fejét a falba.
  4. A kormányzat fogja, és a hatályba léptető törvényi szakaszt módosíttatja (időben kitolja), vagy egyszerűen magát a felvételi követelményt és nyelvvizsgát egy szakaszba összehozó paragrafust iktatja ki.

 

Bármelyik is történik, az már kiderült, a hangzatosan induló Nemzeti Nyelvstratégiából semmi sem lett, a nyelvi képzés marad azon a színvonalon, ahol eddig volt, az eredményt pedig borítékolhatjuk: nyelvismeret tekintetében Európában még nagyon sokáig a sor végén kullogunk.

 

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr134156051

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben.

Eliselt 2012.02.22. 11:28:08

A "meghatározott szint", az meghatározott szint. Az, amit OKOS emberek meghatároznak - saját érdekük szerint. Amikor elvárttá minősítették az érettségit, akkor ennek megfelelően állították be a szintjét (erre már csak a nagyon öregek emlékezhetnek), amikor a fiatal munkanélküliek tömegét nevezték át egyetemistának, akkor ehhez igazították a felviteli szintjét. Ha kötelező lesz a megfelelő szint elérése, akkor ehhez igazítják az elérés feltételeit. Egyébként is, ki ne találkozott volna már a pesti utcákon "ügyeskedő" sofőrrel, aki pénzért / hízott libáért szerezte a jogosítványát?