morgás joga 6.jpgOrbán Viktor egy ma reggeli rádióműsorban a felsőoktatási rendszerrel kapcsolatban kifejezte azon véleményét, mely szerint „korrekt, fair az új rendszer". Véleménye szerint a változtatások azért szükségesek, mert Magyarország „termelési központtá” alakul, így több mérnöki és informatikai szakemberre van szükség. Az oktatási rendszernek ezt kell tükröznie, tehát előnyben kell részesítenie ezeket a területeket. A keretszámok maradnak, bár nem kizárt, hogy a 2-3 év múlva felülvizsgálják a fő irányokat.

Hoffmann Rózsa sem tétlenkedett, ma reggel a köztévében vendégeskedett, így ő ott mondta el véleményét, mely szerint mindent megfontoltan készítettek elő, a visszavonást nem gondolják komolyan. Ugyanő egy pár nappal ezelőtt igyekezett megnyugtatni a leendő jogász- és közgazdászhallgatókat, kidolgoznak egy olyan lehetőséget, mely szerint az állam visszafizeti azon jogászok és közgazdászok diákhitelét, akik az államhoz szegődnek tanulmányaik elvégzése után (más szakoknál ezt nem tervezik). A kormányzat elkötelezte magát egy olyan oktatáspolitika mellett, amely a nemzet javát és felemelkedését szolgálja, ezt pedig "köztudottan nem jogászokkal, nem kommunikációs szakemberekkel, nem szociológusokkal lehet felgyorsítani", hanem műszaki, informatikai és természettudományos végzettségűekkel.

 

Kérdéseim:

 

-          vajon az állam garantálni tudja, hogy a mérnökök, informatikai és természettudományos szakemberek hazánkban állást kapnak, és a nemzet felemelkedését fogják szolgálni? Mi lesz, ha mégsem sikerül „termelési központtá” alakulnunk, ha a beruházások messze elkerülik Magyarországot?

 

-          vajon hova vezet az, ha 2-3 évente teljesen új irányt vált a felsőoktatás finanszírozása? a jelenlegi középiskolások hogyan, mi módon tervezzék tanulmányaikat, mi lesz nyerő 3 év múlva? A reál vagy a humán? A műszaki, a társadalomtudomány vagy a pénzügyek, esetleg újra a jogi kar?

 

-          ha 2-3 évente vált a politika, egyes jogszabályok meg néha csak napokig, hetekig élnek, hogyan bízhat ma egy felvételiző abban, hogy öt-hat év múlva majd állami szolgálatba lépve tényleg megszabadul a sok milliós diákhitelétől? a ma megalkotott jogszabály érvényben lesz még? ha igen, honnan tudja, hogy nem inkább olyanokat vesz majd fel az állam, akik nem tartoznak, vagy ha tartoznak is, de nem kérik az állami visszafizetést?

 

-          a költségvetés mely során lesz majd a tartalék a jogászok és közgazdászok diákhitelének visszafizetésére? Minden állami intézmény élhet vele az új munkaerő felvétele során? Mi lesz az önkormányzatokkal, ők is élhetnek majd a lehetőséggel központi költségvetési forrásokból? És nem fog sokkal többe kerülni ez a rendszer, mintha most finanszírozná az állam és ugyanúgy röghöz kötési szerződést kötne a jogász és közgazdász hallgatókkal, mint a többi államilag dotált felsőoktatási diákkal?

 

-          mi történik majd akkor, ha az állami szolgálatba lépő helyett kifizeti az állam a diákhitelt, majd kiderül, a munkavállaló alkalmatlan a munkára és kirúgják, vagy alkalmas ugyan, de belekerül a legközelebbi leépítési-tisztogatási hullámba? Akkor újra nyakába szakad a hitel, de most már biztosan nem kedvezményes kamatozással és nagyobb összeggel?

 

-          vajon mennyi időnek kell eltelnie mostantól ahhoz, hogy kiderüljön, bizonyos szakterületeken csak lasszóval lehet fogni igen drága munkaerőt? Valószínűleg nem 2-3, hanem sokkal inkább 6-8 évnek, hiszen addig még ott vannak a jelenlegi, Diákhitel II. nélküli „olcsó” diákok, akik az elkövetkező 5 évben még folyamatosan érkeznek a munkaerőpiacra.

 

-          és végül, de nem utolsó sorban, ha nem gondolják komolyan a felvételi keretszámok visszavonását, akkor komolytalanul már gondolkodtak róla? vajon mikor lesz annyira döglött a ló, hogy ki merje valaki jelenteni, újabb változtatásra van szükség, és mégiscsak kellene az államnak olyan típusú kvalifikált munkaerő, amely a most a „szükségtelen” kategóriába tartozik?

 

Valószínűleg sokan vitába szállnak azzal, vajon a jogászok és szociológusok, de főleg a kommunikációs szakemberek mennyiben szolgálják egy ország jelenlegi és jövőbeli felemelkedését. Lehet, hogy a tettek mezejére kellene lépni, és példát statuálni? Lehetne esetleg rögtön az ügyet szívén viselő parlamenttel kezdeni?

 

Lehet, hogy ettől lenne igazán fair, korrekt a rendszer?

 

Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!

A bejegyzés trackback címe:

http://morgasjoga.blog.hu/api/trackback/id/tr164118980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

banyanya007 2012.02.17. 18:24:45

Mi módon tervezzék a középiskolások a tanulmányaikat? Kb. úgy mint a manyup tagok, vagy bárki, aki azt hiszi, hogy a nyugdíjából tisztességgel, nem megalázó módon meg tud élni.

A keretszámok megállapítása - nem vitatva azt, hogy a korábbiak bizonyos mértékű korrekciója szükséges és indokolt - egyértelműen a(zindián) ló túloldalára való átesés. Sokatmondó OV cinikus/frappáns/freudi elszólása a jogászok keretszámára. Miért is nem kellenek? Azért, mert épp elég annyi, amennyi bent ül a parlamentben? Azok, akiknek a szakértelem és a szakmai tapasztalat nem homályosítja el a harchoz szükséges éleslátását? Kiváncsi vagyok, hogy mikor merül fel, hogy ügyvédekre nincs is szükség, ezért a szakma elsorvad majd szépen magától:). (Volt már ilyen koncepció!)

tojjadnekii 2012.03.07. 10:05:42

Demján papa mondja meg, hogy mi hogyan legyen! Ha neki emberre van szüksége az összeszerelő üzemeibe, akkor ez lesz!!
Mi majd versenyzünk a kínaiakkal, indiaiakkal, indonézekkel, afrikaiakkal....sima ügy!

Kócos János 2012.03.21. 13:21:55

Persze, hogy korrekt. Teljesen megnyugtató lehet egy 5 milliós adóssággal lkezdeni dolgozni, úgy, hogy azért az ember csak-csak szeretne egy lakást, meg egy kocsit, ami még 15-, illetve öt millió, ha nem valami külvárosi putrit, illetve kispolszkit akar. Tegyük fel, hogy van egy jó állása a frissen végzett diplomásnak, és keressen nettó 220 ezret. 10 milliós hitel mellett az életben nem fog még huszat kapni, úgyhogy albérletben fog tengődni, mondjuk lakótársakkal, pesten, havi 60-ért rezsivel (sztem keveset mondtam, nem vagyok pesti). Marad neki 160 ezer. Ebből bérletre, kajára, stb elmegy neki legalább 80 ezer, marad még 80. Tegyük fel, hogy módjával jár szórakozni, luxuscikkeket nem vesz, így havonta marad neki 70 ezer, ebből mondjuk törleszti a diákhitelt. Csak a diákhitel tőkerészének törlesztése 72 hónapba tellne. Ez 6 év. Ha hozzávesszük még a kamatot, és egyéb járulékos költségeket, várhatóan tegyünk hozzá még 10 évet. Az illető már 14 éve leérettségizett, egyetemet végzett, és még mindig számolgatja a filléreket, mert egyetem mellett is volt havi 80 ezre a költségtérítés mellett, amiből albérletet, kaját fizetett. Tehát 10 év alatt letudtuk a diákhitelt, 32 évesek vagyunk, még fiatalok. Vegyünk lakást. Mivel albérletre nem kell költeni, így havi 130 marad, de be is kell bútorozni,stb.. Vegyünk egy 15 milliós hitelt. Ennek a tőkerészét 116 hónapig kellene törleszteni, ami majdnem tíz év. Plusz kamatok, számoljunk nyugodtan még négy évvel. 46 éves korunkra van egy lakásunk, és kb ennyi.

Persze, ahogy lépünk előre a ranglétrán, emelkedik a fizetésünk is, gondolná az ember. Nem egy diplomás ismerősöm van 45 környékén, akik havonta 140-160 ezer forintból élnek...