2012.02.08. 21:50
Újratervezés
Szabó Máté ombudsman szerint sérülnek a felsőoktatási felvételi előtt álló fiatalok jogai, mert a feltételek változása miatt mindössze két hetük maradt arra, hogy újragondolják lehetőségeiket, és "életre szóló döntést hozzanak" (hvg.hu, 2012.02.02.)
Lázár János szerint : „Tandíj nincs! …. Hozzám amiatt ömlenek a panaszok, hogy két hetet hagytunk az oktatási irányok módosítására. Ez nem volt sportszerű eljárás.” (nol.hu 2012.02.06)
Idén január 20-án jelentek meg azok a keretszámok, amelyek alapján a felsőoktatási intézménybe felvételizni szándékozók újratervezhetik eddigi álmaikat. A határidő szoros, de jött a kormányzati segítség, így február 24-ig lehet dönteni, hova tovább. De vajon mire elég ez a plusz 9 nap?
Egy átlag-felvételiző már legalább 11 és fél éve bolyong a közoktatás különböző intézményeiben, naponta számot adva tudásáról és hiányosságairól és legalább 2-3,5 évvel ezelőtt képességeinek, érdeklődésének megfelelően specializálódott eldöntve, mi érdekli jobban, és ami talán még fontosabb, mely tárgyakban van esélye olyan eredményt elérni, hogy az elegendő legyen valamelyik felsőoktatási intézmény kiszemelt tanszakára.
Elképzelhető, hogy arról még fogalma sincs a diáknak, mi akar lenni ha nagy lesz, abban azonban már feltétlen biztos, mivel nem akarja eltölteni a munkaerőpiacon aktív éveinek jó részét. Ha nem szereti a matekot és rühelli a fizikát, biztos nem kíván a mérnöki tudományokba elmélyedni, ha pedig lelkes reál-hívő, a hátán feláll a szőr, ha nyelvhelyességgel vagy jogszabályok elemzésével kellene bíbelődnie. Őszintén magunkba nézve tudjuk, ha cirka négy év alatt nem érintett meg minket a kémia „szépsége”, semmilyen kormányzati hatás sem lett volna elegendő, hogy plusz egy év tanulással hirtelen Mengyelejev nyomába eredjünk, maximum többet jutott volna eszünkbe a Tanú c. film Pelikánja.
Várhatóan napjaink felvételizői sem fognak 180 fokos fordulatot venni érdeklődésben, affinitásban csak azért, mert az idén ezt gondolja valaki, valahol jó magasan. A bölcsész-leépítés még nem jelenti azt, hogy hirtelen több mérnök hajlandóságú diák lesz, és az államilag finanszírozott közgazdasági képzés szinte teljes hiánya sem fog senkit sem a vegyészkar látogatásra ösztönözni.
A döntést erőteljesen befolyásolja a tandíj-fizetési kötelezettség nagy esélye még akkor is, ha éppen nem ez a neve (a jogászoknak tanítják, mindent a tartalma alapján, nem pedig az elnevezése szerint kell megítélni, talán emiatt is lettek ily mértékben feleslegesnek minősítve …). Kavarognak a kérdések:
- az a szak, ami az idén 400 ezer Ft/év, az jövőre másodévben mennyi lesz? mi van, ha kiderül, az intézmény veszteséges, túl kevesen jelentkeztek, kihulltak a vizsgákon, stb., akkor emelik majd másodévre az árakat?
- mi van, ha a kormányzat úgy dönt, jövőre még ennyi államilag finanszírozott diák sem kell? az intézmény kénytelen a meglévő hallgatókra szétteríteni a rezsijét, ez megint csak áremelkedést okoz.
- mi van, ha a 20 államilag finanszírozott helyre 25 felvételiző ér el ugyanannyi pontot? Vajon jön a „helyhiány miatt elutasítás”, esetleg kalapból lesznek kihúzva a nevek és dönt a protekció vagy jobb esetben a vakszerencse?
- mi van, ha a méretgazdaságosság figyelembe vételével az állami ösztöndíjasok mellé nagy számban önköltségeseket is felvesz az intézmény, olyanokat is, akik szeptemberben jönnek rá, mégsem tudják megoldani a tanulmányaik finanszírozását? Mi van, ha a ténylegesen beiratkozott hallgatók száma miatt az intézmény jelentős veszteséget szenved el?
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján a Kormánynak a felvételi időpontját megelőző évben kell határozattal megállapítania a felvehető magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott hallgatói létszámkeretet . Ezt a határidőt az idei felvételik esetében nem sikerült, és bár a fent idézett képviselő szerint sem a fair play szabályai szerint jár el a kormányzat, a felvételizőket maximum a morgás joga illeti meg. Az ombudsman szerint is jogsértés történt, de láthatóan az ő megállapításai sem vernek nagy hullámokat a jogalkotás tengerében.
A szülőkkel szemben sem volt sportszerű a kormányzat – ahol tandíj van (még ha nem is úgy hívják), ott a családoknak van idejük felkészülni és már gyermekük születésétől kezdve takarékoskodhatnak a majdani felsőoktatás pénzügyi terhére gondolva. Magyarországon az idén egy hónapjuk van arra, hogy felelősen eldöntsék, elő tudják-e teremteni a tandíjat, vagy saját meglévő hiteleik mellé újabb hitelbe vág bele a család.
Talán költői kérdések, de azért érdemes feltenni:
- mit tartalmaz majd a NAT-tervezet által emlegetett pályaorientáció témakör? Jóslástan a diák szempontjából aktuálisnak tekintett év felvételi keretszámai tekintetében? Vagy csak simán lediktálják, milyen családi háttérrel, milyen jövedelmi rétegből melyik felsőoktatási intézménybe célszerű jelentkezni?
- felelős szülő hogyan készítse fel gyermekét a jövőre? Hogyan segítse a boldogulásban? Vagy csak legyen elég pénze, bármit is szeretne gyermeke, tudja finanszírozni?
- mi van, ha tanulmányai befejezése után az ösztöndíjas hallgató nem tud elhelyezkedni, ha a piac, illetve az állam nem tud olyan munkahelyet biztosítani, amely betöltésére kiképezte a vele szerződésben állót? Ki fogja eltartani a piacképtelen diplomával vegetáló fiatalokat? 99%-ban esélyes tipp: a szülők …
- hogyan kezdi el saját életét az a fiatal, aki diákhitele miatt el van adósodva, és emellett még saját családot is szeretne alapítani? Mikorra fog tudni kievickélni az alacsony kezdő fizetést tetéző tandíj-lakás-autó-hűtőszekrény hitelrengetegből?
- mennyibe fog kerülni az ösztöndíjasok magyarországi munkavállalását figyelő rendszer? és mennyibe fognak kerülni a kivételek, amikor a jogszabály eltekint a röghöz kötési időtartam hazai leszolgálásától?
- vajon költségvetési szinten hány évre determinálja a kiadásokat a diákhitelek kamattámogatása? Milyen volumenű lesz a kiadás és mennyiben tervezhető előre?
- mi lesz a felesleges tanárokkal, tanársegédekkel, épületekkel, könyvtárakkal? A költségvetésnek mekkora lesz az elmaradt bevétele a kieső járulékok, adók és fogyasztás miatt?
- mi lesz a fizetős tanulás miatt a munkaerőpiacra kikerülő diákokkal, ki fogja alkalmazni a képzetlen munkaerőt? Hosszabb távon mennyivel kevesebb bevétele lesz az államnak a képzetlen munkaerő alacsony bérszínvonala miatt?
- és utolsó kérdésként: kiszámolta valaki, hogy összességében pozitív vagy negatív hatása lesz társadalmi szinten az intézményi rendszer ily nagyfokú megváltoztatásának? Megéri ez a jelenlegi kormányzatnak pénzügyileg, politikailag, erkölcsileg?
Az nem vitatható el, hogy szükség van a felsőoktatás reformjára, a képzési rendszerek racionalizálására, de egyelőre úgy tűnik, a fürdővízzel a gyerek is kikerült a kádból.
Csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
8 komment
Címkék: tandíj költségvetés ombudsman felvételi munkaerőpiac felvételiző nemzeti felsőoktatási törvény Lázár János keretszám Szabó Máté nemzeti ösztöndíj
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Void Bunkoid 2012.02.09. 12:28:33
A legtöbb embernek 14 éves kora előtt kiderülnek a képességei. Lehet, hogy a 14 éves Bécike és Lacika is érdeklődik Byron költészete iránt, de ha Bécikének van megfelelő kézügyessége, akkor tanuljon asztalosnak egy szakképzőben, az ügyetlen Lacika meg menjen gimibe, utána magyarszakra, és haljon éhen költőként vagy menjen majd képzetlen munkaerőként mosogatni Angliába a bölcsészkar vagy jog elvégzése után (ja, hát nem pont EZ ellen irányulna a hökök által "röghöz kötés"-nek nevezett folyamat, meg a tandíjasítás???...)
Jeleleg az történik, hogy Bécike is gimibe, utána meg bölcsészkarra megy, hiába lenne tehetséges asztalos. Illetve a Bécikék néha maguktól rájönnek, hogy értenek az asztalosmesterséghez, és ha szerencséjük van, tudnak is belőle profitálni - de csak harmincas éveikben, közel húsz év állam/apu nyakán élősködés után.
Na, ezeket a húsz év üresjáratokat, meg fölösleges másoddiplomákat/phdket próbálná meg eliminálni a jelenlegi kormánydöntés.
Ja, és nem vagyok kormánypárti. Csak ésszerű.
Void Bunkoid 2012.02.09. 12:38:03
ezt bezony jól megfogalmaztad. FELESLEGESEK. Majd szépen ők is tanulnak valami olyat, amihez van érzékük. EZT pl lehetne állami támogatással.
Void Bunkoid 2012.02.09. 13:16:18
Nem csak diplomában kellene gondolkodni, a legtöbb bíráló csakis mérnökök-jogászo-professzor-menedzser munkaköröket képes elképzelni. Bármilyen meglepő, de egy csomó _nem felsőfokú, de szakképzettséget_ igénylő szakma kis hazánkban konkrétan hiányszakmának számít, mert senki nem akar olyat tanulni - baromi kevés a szakképzett villanyszerelő, hegesztő, szobafestő(!), mezőgazdasági munkás, padlóburkoló, etc.
Az biztos, hogy ezekben a munkakörökben nem öltönyben kell légkondis irodákban s*gget vakarászni és exceleket gyártani egész nap, viszont meglepő módon megélhetést adnának. Próbáltatok már mondjuk házat felújíttatni, és összeszedni rá olyan embereket, akik korrekt munkát végeznek a megbeszélt határidőn és kereten belül - nem csak elb*sszák a pénzt, és gagyi dilettáns kontár módon valami olyan borzalmasat alkotnak, amit még ti magatok is meg tudtatok volna csinálni?
Ja, és ha találkoztatok ilyennel, és el is végezte a munkát, láttátok a számlát? :)
Naugye...nem csak excelgyártással lehet pénzt keresni...
morgás joga mindenkit megillet · http://morgasjoga.blog.hu/ 2012.02.09. 13:47:48
egyébként a kormány az OKJ-s képzéseket is leépíti, ami szintén nagy gáz. És ugyebár ide tartozik az érettségire épülő villanyszerelő, stb. is ...
banyanya007 2012.02.11. 18:18:19
Renszarv 2012.02.12. 17:57:22
Eliselt 2012.02.13. 12:54:43
Az élet nem habostorta...
Kócos János 2012.03.21. 13:12:17
Másrészről, eleve hogy létezhet fölösleges tanár? A pedagógusképzést az iskolákhoz kéne igazítani, és annyit képezni, amennyi kell. Ez eleve átgondolatlan volt, a fidesznek erre lett volna korábban lehetősége.
Te 14 éves korodban tudtad, hogy mi leszel? Kétlem. Nekem jó képességeim voltak matekból, és a reál tárgyakból. Na bumm, mehettem volna matek/fizika tanárnak, mérnöknek, kémikusnak, villanyszerelőnek, stb. Én mégis a közgazdasági pályát választottam, mert érdekelt, hogy a gazdaság hogy működik. Felesleges lennék emiatt? Hamarosan végzem az egyetemet. Külföldön akkora fizetést kapnék egy hónapra, mint itt egy átlagember két évre. Belföldön nettó 300 körül. Viszont ez kurvára fölösleges szak, valóban, képezzünk inkább megdöncibe hambiflippert, aki havonta keres 80-at, és kussol, mert hülye ahhoz, hogy észrevegye az összefüggéseket.
Magyarország, fuck yeah!